|
 2010.11.10.
Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának
45. száma!
A tartalomból:
Csurka István: A bizonytalanság brókerei (2.oldal)
A
nemzetközi tőkés társaságok támadása már nem lehet villámháború,
mint a rendszerváltás paktumakor és a privatizáció erőltetett
menetben való végrehajtásakor történt, mert a liberális
kapitalizmusnak ehhez most nincs is ereje. Ez most hosszú háború.
Visszavonulásokkal és a nép által felismerhetetlen eszközök
használatával. Az első a bizalom aláásása. Rágalmazás,
kicsinyben és nagyban és a nemzeti értékek támadása, egyáltalán
a nemzeti öntudat kialakulásának a meggátlása. Legyen minél
több egymás iránt, a kormány iránt és a nemzeti közösség
iránt bizalmatlan ember. Ha most még csak a gondolkodni rest tömegembert
érik el, nem baj. A fertőzés, évezredes tapasztalataik igazolják,
terjed. A tömegemberből válik majd feljebb jutó, új kultúrbugris,
akit aztán a már beépült elemek felszívnak a vezetésbe. Most
az alapot kell megteremteni, az önmagában és a magyarságban
sem bízó tömegembert, aztán ebből majd kifejlődik az új,
nemzetellenes brókercsapat. Hogy ez párt lesz-e? Nem tudjuk. Valószínűen
nem. Valami más, de már újra szervezett erő, amely csak a
mostani bizalmatlanság talaján fejlődhet ki. A pártok kora lejárt,
beleértve a győztes pártokat is. Még vannak, még szavaznak az
országgyűlésekben, még szedik a tagdíjat, de már megkezdődött
hivatásos vezetőréteggé átalakulások folyamata.
Duray Miklós: Eltelt húsz év fölöttünk és közben a társadalmaink
szétestek (4.oldal)
A
Kárpát-medencei magyar-magyar kapcsolatoknak kialakult egy
szerkezeti rendszere. Ennek egyik része a MÁÉRT, majd később
a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma volt. Viszont a MÁÉRT-et
2004. november 11-én, a második Gyurcsány-kormány idején
lefejezték. Pontosabban tetszhalottá tették. A magyar-magyar
kapcsolatok rendszere megbénult. Helyébe lépett egy
paternalisztikus kliensi rendszer, amelynek a felügyelője a
magyarországi kormányzati körök voltak.
Még a híveket sem engedték be a templomba
(5.oldal)
Vízzel
árasztották el november 3-án a Belvárosi Főplébánia-templomot.
A felelőtlen kivitelező munkásai eltörtek egy 300 milliméteres
víznyomócsövet. Háromszáz köbméter víz ömlött ki. A
csaknem fél órán át tartó zuhatag sártengerré változtatta
a teret, ez a mocskos lé folyt be a templom padlóba épített fűtésrendszerébe,
és azon keresztül a kazánházba is lejutott. A károkról dr. Osztie Zoltánt, a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia
plébánosát kérdezte Medveczky Attila.
–Egy
munkaterületről van szó, és az őrök sokszor molesztálták a
templomba érkező híveket. Csak többszöri szóváltás után,
nagy kegyesen engedték be a templomba a biztonsági őrök ez
embereket. Rendkívül fejetlenül és kaotikusan zajlottak itt a
munkálatok, és találó a kifejezése: hasonlít a tér egy háborús
övezetre.
Dancs Rózsa: Vaddisznók törték a törökbúzát
c. könyvét ismerteti Győri Béla (7.oldal)
Gyűjteményes
dokumentum Dancs Rózsa könyve. A Gyergyó völgyében rettentő
hidegek szoktak lenni. Berecz András mondta Dancs Rózsának, a könyv
szerzőjének. Gyergyóújfaluban Hazug Pista mesélte: „Olyan
hideg volt akkoriban, hogy a kanyarban a kutyák kettétörtek. De
volt egy másik ember is, Okos Bolond Jóska, vagyis Barát Jóska,
őt is meghallgatta Berecz András, a nagy mesemondó, és Okos
Bolond Jóska által előadottakat továbbadta ugyancsak Dancs Rózsának.
Az ontariói Hamiltonban Berecz András előadásán egy ottani
ember kijelentette, hogy ismerte még otthonról Okos Bolond Jóskát.
Ez a Gyergyó alfalui ember tehát világhírű volt.
Az összetartozás élményét erősítjük (9.oldal)
A
Bethlen Gábor Alapítvány Kuratóriuma – melynek Lezsák Sándor,
a magyar Országgyűlés alelnöke az elnöke – Teleki Pál Érdeméremmel
tünteti ki 2010. november 14- én Pogány
Erzsébetet, a Felvidék Ma alapítóját, a
Szövetség a Közös Célokért társulás igazgatóját,
a magyar érdekvédelmi szervezetekben évtizedek óta végzett áldozatos
munkájáért, az első szlovákiai magyar hírportál elindításáért
és ötéves működtetéséért, fenntartásáért.
–
Ebben az évben a Felvidék Ma portálra egyetlenegy centet sem
sikerült szereznem, pedig még a Szlovák Kulturális Minisztériumnál
is pályáztunk. Abból a keretből szerettünk volna támogatást
nyerni, amit a szlovákiai magyar kultúrára és médiára szánnak.
Bár ebben a kuratóriumban szlovákiai magyarok döntenek a pályázatokról,
mégsem támogattak minket. A döntés után megtudtam, hogy az
egyik szlovákiai magyar író azzal érvelt a kuratórium ülésén,
hogy ez egy fasiszta, nacionalista hírportál.
A kultusz és a kultúra egységéért (10.oldal)
A
magyarországi református oktatás múltjáról, jelenéről és
az általa vezetett intézményről dr.
Kádár Pétert, a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református
Gimnázium és Szathmáry Kollégium igazgatóját kérdezte
Medveczky Attila.
–
Az ún. szekták, vagy kisebb vallási közösségek, de egy másik
nagy világvallás, így az iszlám európai terjedése is veszélyes
a keresztyén hagyományokra nézve. Mikor elveszik az embertől
az origót, a középpontot, a testvérektől az Atyát, elindul
egy keresési folyamat, és a fiatalok lelki, eszmei kapaszkodót
keresnek. A pedagógiában mindennapi tapasztalatunk az: a gyermek
nem utasítja el a tekintélyt, hanem sokkal inkább azt az állapotot,
amikor nincs igazodási pont, tehát minden tetszőleges.
Vajdasági élő néphagyomány (11.oldal)
Interjú Juhász Gáborral, a vajdasági Juhász
zenekar vezetőjével
–A
Juhász zenekar eredetileg táncegyüttesek kíséretére alakult.
Vajdaság területén nagyon fejlett a néptánc-mozgalom, szinte
az összes magyar faluban létezik amatőr néptánc-csoport.
Viszont az őket kísérő zenekarok többsége nem játszik
autentikusan. Autentikus zenekarból nagyon kevés van a Vajdaságban,
még öt sem, néptánc-csoport viszont legalább ötven működik.
Ha azok a korosztályi bontását is figyelembe vesszük, akkor már
legalább száz csoportról beszélhetünk. Miután néhai dr.
Kern Katalin elnök asszony és Bodrogi Béla főtitkár azzal a
felkéréssel kerestek meg bennünket, hogy alakítsuk meg a Népkör
MMK néptánc-csoportját kísérő saját zenekart, nem volt kérdés,
hogy más hangszerek megismerése, használatuk elsajátítása is
szükségessé válik. Addig csak tamburán játszottunk dr. Szöllősy
Vágó László népzenei szakosztályának tagjaiként, és mindössze
fél évre volt szükségünk ahhoz, hogy a vonós hangszereket is
meg tudjuk szólaltatni, mi több, úgy tudjunk játszani rajtuk,
hogy az színpadképes legyen. 2000-ben léptünk először közönség
elé, mint Juhász zenekar.
Püspökök az izraeli megszállás ellen (18.oldal)
A közel-keleti szinódus tanulságai
A
szintén október 23-án kiadott záródokumentum – amelynek
negyvennégy pontba szedett ajánlásai három vezérelvre épülnek:
a hitbeli szilárdságra, az egységben történő együttműködésre,
illetve a szeretetközösségben végzett tanúságtételre –
elfogadása után rögvest elérkezett az egyéni megnyilatkozások
ideje. Cyrille Salim Bustros newtoni melkita érsek mikrofonok előtt
kijelentette: „Isten szavát nem szabad igazságtalanságok
igazolására felhasználni.” Újságírói kérdésre
kifejtette, pontosan mire gondol: „Keresztény szemmel nem beszélhetünk
egy körülhatárolható ígéret földjéről, hiszen Jézus
Krisztus az egész Földre elhozta Isten országát, és az egész
emberiség az Ő választottai közé tartozik. Ebből következően
az ígéret földjének emlegetése nem használható fel arra,
hogy igazolják a zsidóság visszatérését Izraelbe, ezzel párhuzamosan
pedig a palesztinok kiszorítását őseik földjéről.”
Van-e értelme cigányozni a politikában? (19.oldal)
A
meglévő indulatok talaján könnyű élősködni. A politikai
paraziták két oldalról is megélhetést találnak a cigánytémán.
Egyrészt a „másság szép” márkanév alatt jogvédők,
hivatásos liberálisok, és támogatás-elosztók harapnak jó
nagyokat a cigánykoncból, másrészt a vulgárjobb lépjünk fel
a cigányok ellen, majd mi megmutatjuk nekik, gárdát szervezünk,
odavágunk, lózungokat ordítozó senkijei próbálnak képviselői
fizetéseket szerezni szimpla cigányozással. Lássuk be, némi
sikerrel. Az ország nagyobbik felében ezekkel a technikákkal
persze csak átmeneti sikereket lehet elérni, de néhány területen,
elsősorban Borsodban, Hevesben az elkeseredett amúgy is sanyarú
sorsú lakosságot könnyen lehet heccelni. Persze a nagy keménykedők
egyáltalán nem tudnak megoldással szolgálni, azon túl, hogy
cigányállatoznak, tetveznek, illetve sajtónyilvánosság előtt
csak cigánybűnözőznek. Mert mi is lehetne a Jobbik megoldása?
Irtsuk ki a cigányokat? Nem, nem, mi nem mondtunk ilyet. Akkor
mit mondtatok? – vetődik fel a kérdés. Természetesen semmit.
Semmi értelmeset, kizárólagosan hangulatot keltenek, egyetlen céllal.
Minél több képviselői fizetéshez, támogatáshoz, pénzhez
akarnak jutni.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
|
