vissza a főoldalra

 2010.11.12. 

Hol tart Budapest?

Prága novemberben gyönyörű. Hatalmas turistatömeg hömpölyög a Károly hídon mindkét irányban. Az egész belváros csillog az őszi napsütésben, nincs lepusztult épület, ameddig a szem ellát. A műemlékek pompáznak, egyik vendéglő ér a másikba, kocsma, kocsma hátán. A soknyelvű áradatban mindenki megtalálja a magáét, a város működik és hatalmas bevételt termel. A turistahelyek jól szervezettek, az árak ésszerűek. Pedig, a cseh ember mentalitása nem sokban különbözik a magyarétól. Legalábbis a pincérek stabilan hozzák a magyarországi formát. Utálkozó arccal mérik végig a vendéget, jó, ha visszaköszönnek.

Igaz, a pivo szinte azonnal az asztalon terem, de az emberek semmivel sem barátságosabbak, mint nálunk. Sőt.

Csakhogy Prága láthatóan működő város. A turisták szemetét éjjelente kézikocsis szemetesek szedik össze. Nincs ebben semmi csoda, ha felsöprik az utcát, akkor másnap tiszta lesz. A tömegközlekedés működik, a villamos késő éjjel is jár. A rendőrautó hamar a balhé helyszínén terem. A budapestinek mégis talán a romos épületek hiánya a legfeltűnőbb. Pedig ott is magántulajdonban, a lakók tulajdonában vannak az épületek. És mégis. Az állam, a város kötelességének érzi az épületek, a környezet karbantartását.

Pedig Prága nem nagy város. Fele annyi a lakosa, mint Budapestnek, mégis a volt szocialista államok közül egyedül a prágai régióban magasabb az egy főre jutó GDP, mint az európai átlag. Hogyan lehet ez?

A prágai vár, a Hradzsin alatt számtalan épített kert található. Elhelyezkedésük kísértetiesen emlékeztet a Várkert Bazárra, vagy későbbi nevén Budai Ifjúsági Parkra. A példaszerű különbség a prágai és a budapesti területek állapota között van. Míg Prágában gyönyörűen felújított kertekkel, épületekkel találkozunk, addig életveszélyes romhalmazzá hanyagolták a Budapest egyik legfontosabb turisztikai központjában lévő épületegyüttest. Miért?

Hivatalosan a pénzhiány miatt.

Egyrészt Budapesten mindenáron befektetőt akartak keresni, aki rákölti a szükséges 7 milliárdot a Budapest szívében található, talán az egyik legjobb fekvésű ingatlanra. Másrészt az sem zárható ki, hogy egy Joav Blum mentalitású és származású befektető kedvéért történt az évtizedes hanyag kezelés. A Blum-alteregó leszáll a tel-avivi, esetleg londoni járatról, és nagyvonalú ajánlattal megmenti a budapesti műemléket. Ingyen átvállalja a felújítást, a tulajdonjogért cserébe, az állam – szigorúan pályázati úton elbírált – 30 százalékos vissza nem térítendő turisztikai beruházási támogatásban részesíti a közben 22 milliárdosra duzzadt beruházást.

Ennek most vége. A kormányfő bejelentette, hogy vége a PPP-nek, a Public Private Partneship-nek, azaz az állam fejésének.

Más utat kell találni, mert a város, az ország hatalmas bevételtől esik el évről-évre. A romos Budapest nem turistacsalogató. Pedig egy jól szervezett Budapest legalább akkora turistatömeget vonzana a Lánchídra, mint Prága a Károly hídra.

czyba