vissza a főoldalra

 2010.11.12. 

Székelyföldön legyen hivatalos nyelv a magyar

November közepéig a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben bejutó tanácstagok minden háromszéki helyi tanácsban beterjesztik azt a határozattervezetet, amely elfogadása esetén helyi hivatalos ünneppé válik március 15-e és a város, falu saját ünnepe. Erről kérdeztem Kulcsár Terza Józsefet, a Magyar Polgári Párt Háromszék megyei elnökét.

 – Létezik-e olyan jogszabály ma Romániában, mely szerint regionális hivatalos ünnepeket lehetne ünnepelni?

 – Elöljáróban: ezzel a metódussal kívánunk érvényt szerezni az idén március 12-én megszervezett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) elfogadott határozatainak, és szeretnénk, ha a helyi testületek nemcsak Háromszéken, de a Székelyföldön mindenütt megtennék ezt a lépést. December 1-jén a románság nemzeti ünnepe egyben munkaszüneti nap, és ha Románia demokratikus EU-s országként viselkedik, akkor egyértelmű számomra, hogy a magyarság nemzeti ünnepét is figyelembe veszi, és Székelyföldön munkaszüneti nappá nyilvánítja. Jól tudjuk, ha egy magyar március 15-én dolgozni megy, vagy az iskolában tanul, akkor nem tud ünnepelni.

 – Március 15-e Székelyföldön akkor munkaszüneti nap is lenne?

 – Nekünk ez a kérésünk, ami nem egész Erdélyre, hanem csak Székelyföldre szól, mert mi, a SZÖN, csak ezen területre vonatkozólag tudunk határozatot hozni.

 – Ha ezt a határozatot elfogadják, akkor Székelyföldön hivatalos ünnep lesz Március 15-e, de pl. Nagyváradon nem?

 – Ez így van. Nagyváradon és Kolozsváron is úgy kell cselekedni, mint Székelyföldön, és akkor máshol is megvalósulhatnak eme törekvések.

 –Önök ezt a felhívást az MPP-s tanácstagokhoz juttatták el. Azt tudom, hogy nem a legjobb a viszonyuk az RMDSZ-szel. De helyi szinten vannak olyan RMDSZ-esek, akik egyetértenek ezzel a határozattervezettel?  

– Az RMDSZ azt vallja, hogy a magyarságot képviseli, ezért úgy gondolom, hogy mindegyik képviselőjüknek, tanácstagjuknak támogatni kell ezt a határozattervezetet. Ha a magyarságról beszélünk, akkor nem lehet pártbéli megkülönböztetést tenni.

 – Augusztus 20., és október 23. megünneplése nem szerepel a tervükben?

 – A párt nevében erről nem tudok nyilatkozni. Több, mint valószínű, hogyha a ’48-as forradalom kitörésének évfordulója helyi munkaszüneti nap lesz, akkor hosszabb távon elérjük másik két nemzeti ünnepünk hivatalos megünneplését is.

 – Egy regionális munkaszüneti napot, gondolom be kell jelenteni a román közlönyöknek is, hogy pl. egy bukaresti román tudja azt, ha március 15-én Székelyföldre látogat, akkor ott zárva vannak az üzletek.

 – A romániai jogszabályok szerint a tanácsok hozhatnak döntést saját hatáskörükre és az általuk fenntartott intézményekre vonatkozólag. Mindez nem tér ki a magánvállalatokra. Tehát pl. egy önkormányzati fenntartású iskolában nem lesz tanítás.

 – Önök arról is döntöttek, hogy kérik, az Európa Tanács (ET) küldjön jelentéstevőt, aki felméri a székelyföldi helyzetet, értékeli, mennyire jogos az itt élő magyarság autonómiakövetelése. Érkezett már válasz erre a kérésre?

 – Még nem. Ezt a memorandumot az ET-hez a Székely Nemzeti Tanács juttatta le és erre még nem kapott választ. Ezt a memorandumot szeretnénk megerősíteni egy határozattervezetben, és újra elküldeni az ET-hez. Azt szeretnénk, ha egy jelentéstevő jönne ki hozzánk. Úgy gondoljuk, hogy az RMDSZ nem képviseli megfelelő szinten az autonómia ügyét az EU-ban. Ha mi bármit el szeretnénk érni ebben a témában, azt a választ kapjuk, ott vannak az RMDSZ-esek, ők tudják, mi kell a romániai magyaroknak. Amennyiben a Markó-vezette párt nem áll ki mellettünk, akkor más utat kell keresnünk.

 – Ha már erről beszélt: minap készült egy interjú Borbély Lászlóval, az RMDSZ ügyvezető elnökével, aki arra a kérdésre, miszerint Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke reményeket fűz az autonómia ügyéhez, tudniillik 2011 januárjától Magyarország veszi át az Európai Unió soros elnökségét, azt válaszolta: „ez két különböző ügy. Nincs szükség külső segítségre, Románia kormányának, parlamentjének kell döntenie a kormányprogram alapján.” Mi erről a véleménye?

 – Borbély László finoman szólva téved. Az anyaországnak támogatnia kell a székelyföldi és erdélyi autonómiatörekvéseket. Az anyaország támogatása nélkül szerintünk nem valósulhat meg az autonómia.

 – Arról is olvasni, hogy szeretnék elérni: legyen Székelyföldön hivatalos nyelv a magyar. Ehhez törvénymódosítás szükséges?

 – Így van, de előtte el kell érnünk, hogy éljünk a törvények által garantált jogainkkal. A Magyar Polgári Párt két éve jelent meg a politikai palettán, jómagam is megyei tanácsos vagyok, és tanulmányoztam a közigazgatási törvényt. Azt tapasztaltam, hogy a megyei tanácsban minden dokumentum román nyelven szövegezett és románul beszél mindenki. A törvény szerint azon településeken, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20%-ot, lehet anyanyelven is felszólalni, és hivatalos iratokat megfogalmazni. Azóta minden egyes tanácsülésen, mikor nem kapunk magyar nyelvű anyagot, szóvá teszem azt, hogy sérülnek emberi jogaink. Tehát, amíg Székelyföldön nem lesz hivatalos nyelv a magyar, az MPP addig is kéri a székelyföldi polgármestereket, önkormányzatokat, használják a magyar nyelvet, a határozatokat, nyomtatványokat anyanyelvükön is készítsék el, hisz erre a törvény is lehetőséget biztosít, amivel, sajnos, nagyon sokan nem élnek. Tehát 18 évig az RMDSZ nem használta a tanácsokon belül a magyar nyelvet.

 – Ennek a félelem, vagy a túlzott lojalitás az oka?

 – Erre nem lehet pontos választ adni, de szerintem inkább a hanyagság áll a háttérben, hiszen több munkával jár az, ha magyar nyelven is megjelennek a dokumentumok.

 – Törvénymódosítás ez ügyben tehát akkor lehetséges, ha eme törekvésüket támogatja az RMDSZ. Ha ezt nem teszi, akkor újfent az ET-hez fordulnak?

 – Nemzetközi szinten csak ott van lehetőségünk, de bízom benne, hogy lesz olyan RMDSZ-es képviselő, aki az ügyünk mellé áll. Másfél múlva választások lesznek, és lehet, nem csak az RMDSZ lesz magyar részről a román parlamentben. Akkor könnyebb lesz a helyzetünk.

 – Önnek volt egy ötlete: legyen székely zászló a parlamentben. Mi lett ebből a kezdeményezésből?

 – Ezt nem támogatták az RMDSZ-es képviselők. Félnek, nehogy kikerüljenek a kormányból, és tán eladták magukat a románság felé. Egy nép szimbóluma miért is zavarna bárkit? Ettől függetlenül ragaszkodom korábbi ötletemhez, hogy Székelyföld zászlóját kifüggesszék a román parlamentben Románia és az EU lobogója mellé, akkor is, ha egyes székelyföldi RMDSZ politikusok mosolyogtak kezdeményezésemen. A székely zászló ki van függesztve Sógor Csaba EP-képviselő strasbourgi irodájában is. Ha Strasbourgban lehet, nem értem, miért nem lehet Bukarestben. Románia EU-tagország, így logikus, hogy létezzen egy ilyen zászló a parlamentben. Ugyanígy logikus lenne az is, ha a romániai magyarság bukaresti képviselői a román parlamentben magyarul beszélhetnének, akár a plénumban is, és fordító tolmácsolná mondandójukat. Itt emberi jogokról van szó. Markó Béla most, húsz év után is a kisebbségi törvény elfogadtatásának esélyeiről beszél. Ez ma már édeskevés. Jobb lenne, ha kilépnének a kormányból, és inkább az autonómiáért harcolnának.

Medveczky Attila