vissza a főoldalra

 2010.11.12. 

Rigoletto Újpesten

Az történt, hogy Csonka Zsuzsanna operaénekesnő egy olyan művészi társaságot alapított, amely operák magyar nyelven történő éneklését tűzte ki célul a nagyközönség számára utazószínháza segítségé-vel. Október 29-én az újpesti Ady Endre Művelődési Központban Csonka Zsuzsanna társulata bemutatta a Rigolettót. A Rigoletto egyes részleteit, tehát keresztmetszetét. Medveczky Ádám karnagy volt a moderátor is. Ismertette a Rigoletto gondolatát,  korban és időben elhelyezte előadásukat. Nagy korszak volt ez, amelyikben a Rigoletto született. A romantika korszaka ez Európában. Victor Hugo, Liszt Ferenc és a nagy francia festő, Delacroix korszaka. Közös és nagy gondolatuk a szabadságvágy, a Habsburgok elleni küzdelem. Ehhez a bemutatóhoz kiváló operaénekesekre, a társulatot szervező művésznőre, és magára Medveczky Ádámra volt szükség, hogy lássuk és érzékeljük, miről is szól ez az opera.

Victor Hugo A király mulat című drámája adja az alapot. Az opera szerzője, Verdi, mondhatjuk úgy is, hogy finnyás volt szerzőtársaira, nem akárkinek a művéhez nyúlt, amikor operát komponált. A Rigoletto 1851-ben született. Ahogyan mondta Medveczky tanár úr, a Rigoletto az operák operája. Verdi három népszerű operát is szerzett három év alatt. Ez a zenei „hármasoltár”: a Rigoletto, a Trubadúr és a Traviata. Kiváló művészek működtek közre az újpesti félszcenírozott előadáson. Rigolettót Busa Tamás alakította, Csonka Zsuzsanna Gildát, a herceget Daróczi Tamás, Sparafucile-t, a bérgyilkost Rácz István, Gémes Katalin pedig Maddalénát. Közreműködött az Operaház férfikara.

Az újpesti Rigoletto előadása ragyogóan sikerült. A hálás színházi közönség vastapssal jutalmazta a művészeket.

Érdemes az újpesti Rigoletto-előadásról szólni, mert fontos magyarországi jelenségről van szó. Az Operaházba nem fér be mindenki. Oka lehet ennek a borsos jegyár, de egy sajátos Budapest központúság is. Ezért lényeges vállalkozás Csonka Zsuzsanna operaénekesnő módszere. Ez misszió a javából. Szétvinni az országba az operakultúra kincseit. Ehhez hasonló vállalkozása másnak is van. Eperjesi Erika miskolci operaénekesnő társulatával járja Észak-Magyarország városait és falvait. Az idén tavasszal Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából Bánk bán keresztmetszetet adtak elő. Déryné mintáját követi Darvasi Ilona az általa alapított Turay Ida Színtársulattal, és Ivancsics Ilona a Száguldó Orfeummal. A Turay Ida Színtársulat mutatta be Csurka Döglött aknák című darabját. Volt már kísérlet Magyarországon úgynevezett gördülő operákra. Az 1940-es évek végén a Gördülő Opera sikerrel működött. Ennek a megszervezése viszont a vidéki társulatok felszámolását is maga után vonta. De a helyiek a túlzott központosítás ellen voltak, így hamarosan újra játszottak operát Szegeden és Miskolcon is.

Az újpesti közönséget külön elismerés illeti. Kifogástalan színházi közönség gyűlt össze. Megadták külcsínben is a módját Verdi Rigolettójának, és az Operaház tagjainak fogadására.

Gy. B.