vissza a főoldalra

 2010.11.19. 

Még a híveket sem engedték be a templomba

Vízzel árasztották el november 3-án a Belvárosi Főplébánia-templomot. A felelőtlen kivitelező munkásai eltörtek egy 300 milliméteres víznyomócsövet. Háromszáz köbméter víz ömlött ki. A csaknem fél órán át tartó zuhatag sártengerré változtatta a teret, ez a mocskos lé folyt be a templom padlóba épített fűtésrendszerébe, és azon keresztül a kazánházba is lejutott. A károkról dr. Osztie Zoltánt, a Budapest Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosát kérdeztem.

 – Plébános atya, a templom előtti tér már idén szeptemberben úgy nézett ki, mintha valamilyen háború utáni újjáépítés történne. Keskeny pallókon lehetett bejutni a híveknek a templomba. Ön írásban panasszal élt a munkát végző Reneszánsz Zrt. vezetősége és a megrendelő felé a tarthatatlan állapotok miatt?

 – Többször is levelet írtam és személyesen is kértem mind a Fővárosi Önkormányzatot, mint megbízót és a kivitelezőt is arra, hogy biztosítsák a templomba és a plébánia irodájába való bejutást, de mindezt nem tették meg két hónapon keresztül. A magyar valóság egyik jellemző vonása: ennek a szörnyű eseménynek kellett ahhoz bekövetkezni – a sajtó segítségét is kértem –, hogy végre a kivitelező cég pallókon lehetővé tette a hívek számára a templomba való bejutást. Eddig deszkákon botorkálva jutottak be a hívek a templomba. Így történt, mikor Halottak napján hallgatták meg Mozart Requiemjét.  

– November 3. óta felmérték a kárt? Az egyik lap szerint a kár nem jelentős, míg egy másik újság több tízmillió forintról ír. Mi az igazság?

 – Ez az áradás komoly károkat okozott a templom épületében. Még zajlik a kárfelmérés. Azt már kijelenthetjük, hogy a fűtésrendszerben kb. félmillió forintnyi kár keletkezett. Azt még nem tudjuk, hogy statikailag okozott-e problémát az a rengeteg víz, amit elnyelt a föld. Várjuk a műemlékvédelmi szakemberek véleményét is, hiszen a műemlék-kapu és a falak is megszívták magukat vízzel. A munkák során hatalmas gépekkel törték föl a templom előtti aszfaltot, kövezetet, és a rezgés miatt beszakadt egy már meglazult vakolatréteg az orgonába. A hangszer tisztítása pedig több millió forintot jelent, hiszen ez igényes szakmunkát követel.

 – Azt nyilatkozta a cég kommunikációs vezetője: „Sajnos építési munkálatok közben előfordul ilyen balszerencse, de megbízónknak és cégünknek is van biztosítása, természetesen rendezzük kártérítési kötelezettségeinket”. Mi történik addig, ameddig fizet a biztosító? Kérdés persze, hogy ők mekkora összeget hajlandók kifizetni.

 – Miután befejeződik a kár fölmérése, tárgyalunk a kivitelezőkkel, a megrendelővel, illetve az adott biztosítókkal, hogy ki milyen módon rendezi a károkat.

 – Igaz, hogy előfordult olyan, hogy a munkások a híveket sem engedték be a templomba?  

– Nem a munkások, hanem az építési területre szerződött biztonsági őrök. Egy munkaterületről van szó, és az őrök sokszor molesztálták a templomba érkező híveket. Csak többszöri szóváltás után, nagy kegyesen engedték be a templomba a biztonsági őrök ez embereket. Rendkívül fejetlenül és kaotikusan zajlottak itt a munkálatok, és találó a kifejezése: hasonlít a tér egy háborús övezetre.

 – Ön azt nyilatkozta, hogy műemléki károk is keletkeztek. A Szent Flórián-szobrot is kár érte?

 –Igen, de ez nem kapcsolódik szorosan a november 3-ai áradáshoz. A templom gótikus részénél, az apszisnál egy markológép bontotta szét azt a hatalmas falat, ami a piarista házat választja el a tőlünk. A templom hátsó részénél egy gyönyörű, műemlék Szent Flórián-szobor áll, amit viszont nem védtek meg a kivitelezők. Szerencsére épp itt voltam a munkálatoknál, sikerült közbelépnem, és így a Műemlékvédelmi Hivatal leállította a munkálatokat. Hatalmas mennyiségű por zúdult rá a szoborra. A szobor védelme csak ezután történt meg.

 – Tudtommal a templom külső részeit a fővárosnak kell rendbetartani, míg a belső teret a katolikus egyház igyekszik karbantartani. Hogyan lehet összehangolni ezt a munkát?

 – A nehézséget valóban ez a jogi helyzet jelenti. A templom mindig is a fővároshoz tartozott, de használóként a belvárosi egyházközség tartja rendben. Demszky Gábor „világvárosát” jellemzi, ahogy a templom külső része kinéz. Így „védte” meg tehát az előző városvezetés értékeinket. Méghozzá olyan értékeket, melyek a világörökség részei. Ugyanakkor azt lehet látni, hogy maga az egyházközség miként gondoskodik az értékről.

 – Látjuk, de… Ha beszakad a tető, és mondjuk ráesik a padlózatra, ha összedőlnek a falak, akkor az egyház hiába végez belső restaurációs munkákat.

 – Azt nem mondom, hogy hiába, de a helyzet eléggé abszurd. Nagyon nehéz volt összehangolni a külső és belső felújításokat. A néhány évvel ezelőtti augusztus 20-ai ítéletidő tönkretette a tetőszerkezetet, s akkor a tetőt a Fővárosi Önkormányzat rendbe hozatta. Remélem, hogy az új városvezetés jobban megbecsüli a főváros értékeit. Ezzel kapcsolatban már több jelzést kaptunk.

 – Jelenleg mennyire lehet használni az altemplomot? Úgy tudom, pl. a cserkészek ott találkoznak.

 – Már lehet használni. Sajnos a belvárosi lelkipásztorkodás legnagyobb problémáját az jelenti, hogy nincs plébániaházunk, így közösségeink tagjai önkormányzati tulajdonú, de egyházi használatú ingatlanokban találkoznak. Megoldatlan, hogy közösségeink hogyan tudnak egységben, egyházközséget alkotva élni ilyen szétszórtság mellett.

 – Állítólag februárban átadják a teret. Ez azt jelenti, hogy Karácsony szent ünnepén is pallókon, sártengeren keresztül érkeznek a hívek a Megváltó születését ünnepelni?

 – Elképzelhető. A határidők nagyban befolyásolják a kivitelező munkáját, de nem csak az, hanem az időjárás is. Ha kemény lesz a tél, akkor bizony eltolódhat a tér átadása.

 – 2010. februárjában kezdődött el a budapesti Március 15. téren található belvárosi főplébánia-templom gótikus részeinek felújítása. Hol tartanak most ebben a munkában?

 – 2009-ben megtörtént a templom barokk részének belső festése, idén pedig a gótikus rész felújítása vette kezdetét. Ezen felújítás közben egy XIV. századi, páratlan értékű, gyönyörű Trónoló Madonna-freskót találtak. A freskót úgy találták meg, hogy mielőtt kifestették a gótikus szentélyt, régészeti kutatásokat is végeztek, és ekkor fedezték fel, hogy a szentély gótikus ülőfülkéihez képest elütő kimagasló, téglalap alakú mélyedésben található egy, a Trónoló Madonnát ábrázoló freskó, amely az 1300-as évek tájékáról való. Az oldalfalak tehát a templom gótikus részében is tisztára lettek festve, de a többi gótikus fülke feltárása, kőrekonstrukciója még várat magára. Az itteni munkák a pályázati pénzek elnyerésének függvényei. A mennyezetet is tatarozni kell, ez is pénzkérdés, és ezen a téren is szükséges a műemléki feltárás. A templom Budapest egyik legértékesebb építészeti emléke, mivel a középkortól az 1900-as évekig minden kor nyomot hagyott rajta, ezért ápolni kell.

Medveczky Attila