vissza a főoldalra

 

 

 2010.11.24. 

Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának 47. száma!

A tartalomból:

Csurka István: Guberálók (2.oldal)

Andrew Vajna például egy kaliforniai fodrászati közlönyben hírét keltette, hogy kétmilliárd forintot kap a kormánytól filmgyártásra és elfogadott tagja lesz a magyar nemzeti kultúrának. Ennek az új magyar kultúrának, ami még nincs is. Itthon azonnal örvendezők kezdték terjeszteni a hírt, komoly cáfolat pedig nem is érkezett és Andrew Vajna most úgy szerepel, hogy ő a miénk, magyaroké. Ez végzetes hiba, mert az a szellemiség, az a magatartás, az a viszony a történelmünkhöz, amit az egykori hollywoodi sminkes képvisel, nem magyar kultúra. Ha valamitől tartózkodnia kell az új magyar kultúra tervezőinek és kialakítóinak, az a Hollywooddal való együttélés. A mai amerikai szeméttelepi álom, a mai Hollywood egész termelése, ami most ömlesztve dől be hozzánk, már nem azonos a régi amerikai pionír álommal sem, mert szeméttelepi, üres és nem Európába való. Azt hiszem, már Amerikában is unják, de ha nem, az ő dolguk. Nálunk viszont két tévé, vagy inkább három kereskedelmi képviseli és adja minden nap, reggeltől estig az álomgyár filmjeit, vetélkedőit, valóság showjait és vacsoracsatáit és a mérgezés halálos. Andrew Vajna beemelése a nemzeti kultúrába ennek a mérgezésnek a legalizálása. Még rosszabb, ha a köztévét és a közrádiót ennek a Hollywoodnak tett engedménynek, egy szeméttelepi nyitás jegyében kezdik szerkeszteni. Nem szégyelljük ezt ismételni, hiszen jószerivel csak egyedül merjük mondani, hogy ennek a megalkuvásnak és határozatlanságnak a jegyeit is látjuk. Vannak, akik a kompromisszumkészséget mindenkori, abszolút erénynek látják. Pedig csak békeidőben és azonos erkölcsű, de más felfogású ellenféllel szemben, korrekt vitapartnerrel szemben az. A fronton nem az.

 Dr. Kopátsy Sándor: A „kötelező” magánnyugdíjpénztár szélhámosság (3.oldal)

Azt, hogy a kötelező magánpénztárak bűnös pazarlást jelentenek, igazolja, hogy a már bukásra ítélt szoclib-koalíciót levezető Bajnai-kormány 2010 januárjában a magánpénztáraknál majd jelentkező hiányra állami garanciát biztosított. Vagyis a tőkepiac játszhasson a dolgozók nyugdíjalapjával, a kockázatot azonban vállalja a társadalom. A kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer apostolai meszszebbre láttak, amikor felfedezték mire is jó nekik, ha a nyugdíjasok saját és munkaadói befizetései is a tőkepiacra kerülnek. Ez igen jelentős mértékben megnöveli az értékpapírok, a részvények iránti keresletet, ezzel azok árát. Az Egyesült Államokban a vállalati részvények kétötöde a nyugdíjalapok tulajdonában van. Ha a nyugdíjalapba történő befizetés az államhoz folyt volna be, hiszen a felelősség az államé, akkor a részvények árfolyama sokkal alacsonyabb volna. Sokkal szegényebb lenne a tőkésosztály. A liberális közgazdaságtan ugyanis az orránál fogva vezette a dolgozókat.

 Az MSZP elhazudta a tényeket az Európai Parlamentben (4.oldal)

Interjú Dénes Jánossal

Brüsszelben elmondtam, hogy 2011. október 23-áig felelősségre kell vonni a bűnösöket, és börtönbe kell őket juttatni. Erre az igazságtételre a magyar társadalom igényt tart, mert nemzeti ünnepünket gyalázták meg. Meggyalázták, de nem először. 1990. október 23-án rendeztük a 33. szabadságharcos világtalálkozót Budapesten. Erre az évfordulóra számosan hazajöttek a világ minden tájáról. És mi történt? Erre az időpontra szervezték hazai terroristáink a taxisblokádot, amivel meggyalázták a nemzet pszichéjét. Valakik, valahol elhatározták, hogy ezt a népet megfosztják a történelmétől, a múltjától és a sikerétől. Nem lehetett expo, sőt még azt is letagadták, hogy mikor hagyták el hazánkat az orosz csapatok. Antall József országlására jellemző, hogy országgyűlési képviselőként nem tudhattam, nem tudtuk, mikor hagyta el a Magyar Köztársaság területét a megszálló szovjet katonaság.

 A Fidesz példája Varsóban is hat

Jobbközép győzelem Lengyelországban (Zsille Gábor tudósítása) (5.oldal)

A politikai térvesztés ellenére az ország keleti és dél-keleti területein még mindig Kaczynski a legnépszerűbb politikus, és pártja is remek eredményeket ért el. Az összesítések szerint a Polgári Platform a voksok 33, a Jog és Igazságosság pedig a 25 százalékára számíthat. Azt is nagyon fontos leszögeznünk, hogy e két jobbközép politikai erő és szövetségesei mellett a lengyel baloldal jóformán labdába sem rúghat. Nem csoda hát, hogy a lengyel és a magyar sajtó már most a Fidesz idei elsöprő választási sikereivel példálózik – szívesen emlegetve a „Varsó felé robogó budapesti gyorsvonatot”. Ezzel nyilván arra utalnak, hogy a Fidesz a májusi parlamenti választások kétharmados győzelmét követően az októberi önkormányzati választásokon is tarolt, vagyis kormányzó erőként képes volt fenntartani a népszerűségét. A lengyelországi választások végeredményét csak a december 5-i második forduló után tudjuk meg.

 Lehetnek-e meddők könnyeik s imáik?

Ivan Szergejevics Turgenyev: Apák és fiúk c. művét Győri Béla ismerteti (7.oldal)

Felnőtt korában Németországban és Franciaországban élt a legnagyobb orosz írók egyike, Turgenyev. Párizs mellett temették el egy faluban. Sok novellát és egy-két regényt írt a széles Oroszország nagy történelméről. A legtöbbet a parasztokról és köznapi emberekről írt, meg arról, hogy milyen mérhetetlen feszültség alakult ki Turgenyev korában az apák és a fiúk között. Oroszország látszatra nagy volt és mozdulatlan. Turgenyev is egy nagy családi birodalomban élt, 60 szobás kastélyban nevelkedett, apja tiszt volt, cári tiszt, indulattalan ember, nem pofozta muzsikjait, hanem pofoztatta. Az édesanya más volt. A híres, dúsgazdag asszony hangos szóval uralkodott birtokán és családján. Ő – szemben férjével – saját kezűleg pofozta fel cselédjeit, és üvöltött. Talán innen a gondolata Turgenyevnek, hogy meg kellene írni az apák és a fiúk viszonyát. Meg is írta 1860- ban. A föld dübörgött lenn a mélyben Oroszországban. Senki sem sejtette, hogy egy fél évszázad után tombolni kezd a világ egyik leggonoszabb hatalma, a bolsevizmus. A szeizmikus jelek már mutatkoztak, Turgenyev ezeket érzékelte, ezért tudta megírni a világirodalom egyik legnagyobb művét, az Apák és fiúkat, a nemzedékek szükségszerű ellentéteinek az ellentétes magatartások típusainak felejthetetlen rajzát.

 1860 csángó gyermek tanul már magyarul

Interjú Solomon Adriánnal, a Csángószövetség elnökével (9.oldal)

November 21-én tartottuk a Csíkfaluban a Szeret menti Népdalvetélkedőt és már ezekből a községekből is jelentkeztek versenyzők. A moldvai csángó gyermekek egyre szebben és egyre bátrabban beszélnek magyarul, vállalják magyarságukat, ezt jól bizonyította az is, hogy minden korábbinál nagyobb sikere volt a hétvégén megszervezett hetedik Szeret menti Népdalvetélkedőnek. Ezen kívül nagyon sok mindenről lehet beszámolni: felvettük a kapcsolatot azon falvak polgármestereivel, papjaival, ahol már működik a magyar nyelvű oktatás. Egyre többen, tavaly 1650, idén már 1860 gyerek jár az általunk szervezett magyar órákra. 1860 gyerekből pedig több mint 1000 az állami iskolában heti három órában tanulja a magyart, mint anyanyelvét.

 Kistérségi és Kisközösségi Televíziók XI. Filmszemléje Lakiteleken (10.oldal)

Dr. Bíró Zoltán: Ez kistérségi és kisközösségi televíziók filmszemléje. Olyan filmeket vártunk ide, melyek egy kisebb közösség vagy térség hétköznapjait, ünnepnapjait, dokumentumait, történeteit dolgozza fel. Ez a tizenegyedik filmszemle. 1999 óta minden évben egyszer rendezik meg Lakiteleken. Az is szokás, hogy egy neves alkotó fémjelzi a filmszemlét. Díszvendég volt már Szőcs István Erdélyből, és Sára Sándor Kossuth- díjas filmrendező-operatőr, most pedig Zsigmond Vilmos Oscar- díjas operatőr fogadta el meghívásunkat, aki aktívan részt vesz a filmszemlén, vele az első este találkoznak a zsűri tagjai, illetve a filmek alkotói.

 Beszélgetés Ambrus Sándor fazekasmesterrel, népi iparművésszel (11.oldal)

Október 3–6. között a brüsszeli Magyar Házban, míg október 5–6. között Baden-Württemberg Tartomány EU melletti állandó képviseletén rendezett Duna-vásáron volt látható a csongrádi és békési kézművesek nagyszabású kiállítása. Azutóbbin a Duna menti országok vettek részt. A kiállítás sikeres megrendezéséhez többek között Deutsch Tamás EP-képviselő nyújtott segítséget a dél-alföldi kézműveseknek. A Magyar Házban és a Duna-vásáron is a dél-alföldi régióval, jellegzetes kézműves mesterségeivel, valamint tipikus ételeivel és italaival ismerkedhetett meg a nagyszámú érdeklődő közönség. Magyar Kézműves Remek díjjal elismert népi iparművészek mutatták be hagyományos technikával készített, egyben a mai kor igényeinek megfelelő népművészeti alkotásaikat. A Magyar Házban október 3-án kóstolóval egybekötött nagysikerű mesterségbemutatót tartottak az alkotók. Minden szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a művészcsapat Magyarországot és a régiót képviselve nagy sikert aratott az ottani kiállításokkal, mind a Magyar Házban, mind a baden-württembergi képviseleten. A Duna Konferencián kiállító tíz ország közül a magyar, és ezen belül is a dél-alföldi stand volt a legszínvonalasabb. Mi pedig nem csak népművészeti remekeinket vittük ki, hanem gasztronómiai sajátosságainkat is. Így a Pick-szalámit, a kalocsai paprikát, az algyői kecskesajtot, a mézet, a gyulai kolbászt és a Csongrádi-borvidék nedűit. Ezt megkóstolhatták a látogatók.

 Szőcs Zoltán: Szentség és alkotmány (15.oldal)

Az elmúlt hetek központi sajtótémája azon kétségbeesett óbégatás körül forog, hogy a Fidesz korlátozta az Alkotmány Bíróság (AB) ítélkezési jogkörét, ami – így érvelnek az aggódók – önmagában véve is alkotmányellenes lépés. Na már most – kérdezik diadalittasan ugyanők, élükön Sólyom Lászlóval, akinek a Népszabi szerint „felfordult a gyomra” az új alkotmányozási tervtől –, lehetséges-e alkotmányellenes eszközökkel védeni az alkotmányt? Lehetséges-e erőszakkal megvalósítani az erőszakmentességet? Lehet-e fegyverrel védeni a békét? Lehet-e piszkos kézzel tisztogatásba fogni? Lehet-e bontással építeni? Amennyire teátrálisak ezek a kérdések, annyira nyilvánvaló rájuk a válasz: igen, lehet. Példa erre minden forradalom, amelyet a világtörténelem eddig feljegyzett, de példa rá az ősz is, amely nélkül sohasem lehetne új tavasz, és példa a holnapi hajnalt, az új napot és új lehetőségeket garantáló mai alkony.

 A fehér vértanú

Koltay Gábor a tragikus sorsú Mindszenty József hercegprímás életét filmesítette meg (18.oldal)

Budapesten egyedül az Uránia mozi játssza, s mind ez ideig 10-15 nagyobb városban mutatták be. Közülük kiemelkedik a szegedi díszbemutató, ahol a Szeged-Csanádi Püspökség közreműködésével megszólították a város érdeklődő közönségének jelentős részét. A film budapesti díszbemutatóján nagyon sok jelentős egyházi személyiség vett részt. Demokráciánkra jellemző, hogy az általam készített filmeket mind ez ideig egyetlen magyar televízió sem vetítette, sőt a Magyar Televízió a Trianont be is tiltotta, s az a Cselényi László, aki az Uránia igazgatójaként még vetítette, a Duna TV elnökeként már hallani sem akart róla. Elképesztő mértékű a politikai-szellemi zavarodottság, a kicsinyesség, a butaság, a rosszindulat, a féltékenység. Keveseket érdekel, hogy a magyarság önismeretét erősítő alkotások egy jó időpontban történő televíziós sugárzás alkalmával tömegek számára elérhetők legyenek.

 „…fölkészíteni a legbefolyásosabb lapok vezetőit és vezető publicistáit..”

Gyurcsány Ferenc Balatonőszöd 2006. május 26. (19.oldal)

A fölkészítettek egy pillanatig sem jöttek zavarba. A régi jó szakemberek –, akik 11.30- kor tálcával a kézben alkotnak tömött sorokat közintézményeink étkezdéiben – közül valaki telefont ragadt és tájékoztatta X elvtársat, hogy Kontrát Károly lánya 25 évesen a Köztársasági Elnöki Hivatal felterjesztési osztályának vezetője lett. Micsoda skandalum, még azt se tudja, hogy 16.00-kor már kabátban kell állni a kiléptető előtt. A csitri. Az mindegy, hogy Dr. Kontrát Nóra alkalmas, avagy sem, hogy jól végzi a munkáját, avagy sem, el kell távolítani, egyben édesapjába bele kell rúgni. X elvtárs visszacsoszogott a koloniál telefonasztalhoz, amit a piros rojtos szélű ernyővel felszerelt állólámpa olyan kedélyesen megvilágít, és újra fölkészítette a legbefolyásosabb lapok vezetőit. Kontrát lánya a friss diplomás, akit csak az apja miatt tettek oda, olyan béna, hogy… A sajtó nagy része azonnal átvette a hírt mindenféle ellenőrzés, utánjárás nélkül. A kuruc.infotól a Népszabiig. Kövezzük meg Kontrát Károly lányát! Csakhogy megint kiderült, Kontrát Nórának semmi köze az egészhez.

 Buridán szamara (19.oldal)

Az egyik hétvégi tv-műsorban a szerkesztő riporter megkérdezi a magát keresztény újságírónak nevező, jobboldalinak tartott hetilap főszerkesztőjét, hogy vélekedik a szektákról? Borókai Gábor meglepő választ ad. 15 évvel ezelőtt is volt olyan kicsinek mondható egyház, amelyről sokan azt hitték, pusztán üzleti célból jött létre. Ez a Hit Gyülekezete volt. Ma pedig egyrészt hatalmas közösséget ölel föl, és sokakat ismerünk azok közül, akiket ez az egyház húzott ki a bajból, kilátástalan helyzetéből. Tehát megállta a helyét és felnőtt. Nos, ha ezt így gondolja, furcsállom. Lehet, hogy a főszerkesztő nem hallott arról, hogy a Hit Gyülekezete 1998-ban csak az országgyűlési választásokkal foglalkozott, hónapokon át istentiszteletek helyett választási gyűlések voltak, a házi csoportok kopogtatócédula-gyűjtő csoportokká alakultak át. Németh Sándor, a vezető lelkész 12 ezer ember előtt prédikálta, hogy Orbán Viktor, az ország jelenlegi miniszterelnöke Nabukodonozor. A vezető lelkész és a gyülekezet pedig a Bálám szamara, akiket Isten rendelt a pusztító megfékezésére. Tehát ez az egyháznak nevezett képződmény a kampányolást üdvösségi engedelmességi kérdéssé tette. A Hit Gyülekezete egyébként, mint az SZDSZ „fiókegyháza” lett hírhedtté.

 

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy rendelje meg!

info@magyarforum.hu

Látogasson el a www.kincsemradio.hu honlapunkra!