2010.12.01.

Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának 48. száma!

A tartalomból:

Csurka István: Olvadáspontok (2.oldal)

Sólyom Lászlónak, mint az akkori történés egyik főszereplőjének, jól kell emlékeznie minderre. És ő emlékszik is. Pontosan tudja, mekkora súlya van, mekkora fenyegetést jelent az új alkotmány híveire az ő előadásának amerikai támogatottsága. Rejtjelezve azt akarja üzenni ez a bejelentés, hogy az amerikai kormánykörök nem akarnak új alkotmányt. Kiállnak a régi mellett, amelyhez sok szál fűzi Sólyomot, és félnek az új szöveg nacionalizmusától, amely a Szent Korona megemlítésében és másban is megnyilvánulhat. A nacionalizmus elleni küzdelem, a nemzeti önrendelkezéstől való félelem már akkor a hatalomból való kiszorulás félelmét keltette fel SZDSZ-es és kapcsolt körökben. Egészen pontosan az Aczél György körének a pénz fölötti rendelkezésből, a kulturális irányításból, intézményvezetésből kipottyanó, vagy mindössze a kipottyanás lehetőségével szembenézni kényszerülő rétege kért akkor amerikai segítséget. És kapott is. A félelem kergette őket az amerikai követségre árulkodni. Ma pedig ugyanennek a folyamatnak – mert közben az Aczél-káderek mindent visszaszereztek – végjátéka teszi kívánatossá az amerikai nagykövetség támogatását. Ami így sokkal több, mint anyagi támogatás. Most is jól fizetett állásokról, pozíciókról, jól nevelt Lauder iskola növendékekről, beépülésekről van szó. Sólyom az új alkotmány ellen küzd, a Szent Korona említése ellen, látszólag egyéni sértettség vezérli, de mögötte nem lehet nem észrevenni az új rendszer, a Nemzeti Együttműködés rendszere megtorpedózásának szándékát. Az új alkotmány rendszerváltoztató hatóerejű, amellett hivatalosan pártprogram is, aláírt kötelezvény. Megakadályozása majdnem kormánybukás erejű volna, elgyengítése, nemzeti öntudattól való megszabadítása pedig az Aczél György-tábor ifjabb nemzedékeinek lenne hadianyag, lőpor, kötélhágcsó a vár bevételéhez. Nemcsak azt jelenti, hogy a Moszados Amerika nem akar új alkotmányt, hanem azt is üzeni, hogy nem akar új színházigazgatókat, új színházakat, új műsorpolitikát, új bankadókat és új főosztályvezetőket.

3000 milliárd a hőbörgés ára

A kötelező magánnyugdíj-pénztár olyan, mint a szocializmus: olyan problémák leküzdésére „gründolták”, amelyek nélküle nem léteznének (3.oldal)

A pénztárakba egyelőre csak ömlik a pénz, ugyanis a működési költségeken kívül sok kifizetnivalójuk nincs, még csak elenyésző mennyiségű jogosult van, az állam fizeti a nyugdíjakat. A működési költségeket, a különböző díjakat, a brókertevékenység hasznát természetesen busásan felszámolják így is. A magánnyugdíj- pénztári vezetők nem alsó- középkategóriás autókkal járnak. 3000 milliárd forint nagyon sok pénz. Az egész ország majd kétévnyi áfa-befizetése. 3000 milliárd forintért nagyon sok mindent meg lehet venni. Újságírókat, politikusokat, pártokat. A romjaiban heverő, erkölcsileg megsemmisült, támogatását vesztett és számtalan büntetőeljárás előtt álló MSZP és a teljes érdektelenségbe fulladt Jobbik muníciót kapott. A 3000 milliárd mindkét pártot az utcára motiválta, legalábbis a lózungok szintjén. Mesterházy Attila árulkodóan kevés eredetiséggel azt kiabálta idősödő közönsége előtt, hogy Elég volt!, míg Szegedi Csanád a Barikád címlapjáról ígérte be az utcai demonstrációkat. Mindkét viccfigura mögött ugyanaz a motiváció és pénz áll. Képviselni kell a megrendelő érdekeit. A pénzmennyiség meghatározza a hangerőt is. Kis pénz, kis ordítás, nagy pénz, nagy ordítás. 3000 milliárd annyira nagy pénz, hogy kezelőorvosa még Gyurcsánynak is engedélyezte a nyílt színi lármázást. Van, az a pénz ugyebár. A mérhetetlen indulatot figyelve föltehetjük, hogy a szocialisták az elmúlt 12 évben arccal a magánnyugdíj-

kassza felé (is) politizáltak. Sőt, az sem zárható ki, hogy a következő választási kampány is innen került volna finanszírozásra. Ugyanis az álbaloldal bajban van. Hozzászoktak a számolatlan mennyiségű pénzhez, hozzászoktak a letelefonálásokhoz, a támogatásosztogatáshoz, a hatvanmilliós táskákhoz. A kassza röpke fél év alatt annyira kiürült, hogy a Klub Rádióban maga Kuncze Gábor kunyerál. Az indulatos lármázás közben az egyik leghangosabb érv, hogy a kormány nem is nyugdíjakra költi a pénzt és hogy a mostani aktív keresők nyugdíját elköltik. Mi lesz a nyugdíjunkkal?! Semmi. Mint ahogy nem lett semmi az 1990 után nyugdíjbamenők pénzével sem, pedig a 80-as években Fekete János pénzügyi körei, illetve a mostani hőbörgők elvtársai, családjai és üzlettársai biztosították, hogy egy fillér se maradjon a nyugdíjalapban.

Az önálló magyar politizálás létjogosultságának igazolása (4.oldal)

Több mint 200 településen szerepelt sikeresen az MKP

Interjú Berényi Józseffel, az MKP elnökével

–Az önkormányzati választások esetében a helyi szervezetek döntenek a szövetségkötésről. Miután kiestünk a parlamentből, néhány tagunk elbizonytalanodott, és a koalíciókötést tartotta helyben jó megoldásnak. Sőt több MKP-s függetlenként indult el. Ez azt mutatja, hogy a mi valós eredményünk sokkal jobb annál, amit a rideg számok mutatnak. Az MKP önállóan 2010- ben mindössze egy polgármesteri hellyel szerzett kevesebbet, mint volt korábban. Ha bent lennénk a parlamentben, akkor minden bizonnyal több jelöltünk nyert volna.

– Az adatokat olvasva láttam: valóban több független jelölt nyert a déli országrészben.

– Aminek az előbb vázoltam az egyik okát. Hat nagyvárosban sikerült nyerni önállóan, MKP-színekben indult polgármesterjelöltnek, és mindez azt bizonyítja, hogy az elbizonytalanodottak félelme alaptalan volt. Tehát az MKP logója a jelölt neve mellett a siker garanciája lett.

Interjú Gergely Balázzsal, az erdélyi Demokrácia Központok hálózatának igazgatójával, az EMNT közép-erdélyi régióelnökével (4.oldal)

– Az egyik napilap szerint a romániai magyar belpolitikai erőviszonyok megváltoztatásához is hozzájárulhat a magyar kormány és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kötött megállapodás, amelynek értelmében az utóbbi a könnyített honosítás folyamatában asszisztálna az anyaországi intézményeknek. Mi erről a véleménye?

– Teljesen indokolatlan az ilyen hozzáállás. Tudni kell, hogy az RMDSZ-től eltérően az EMNT nem politikai párt, tehát olyan romániai magyar szervezet, amelynek nincsenek közvetlen, a választásokhoz köthető érdekei.

– Az EMNT-nek nincs. Viszont már beszélnek az ún. Tőkés-párt létrehozásáról.

– Az új párt létrehozásával kapcsolatban még nem született döntés. Az igaz, hogy a választók igénylik, hogy egy hiteles, magyar párt lépjen az erdélyi politikai porondra. Ami az EMNT és Fidesz-KDNP alkotta magyar kormány, vagy Tőkés László és Orbán Viktor közti stratégiai együttműködést illeti, ez nem újkeletű, évtizedes múltra tekint vissza.

–Frunda György RMDSZ-es politikus szerint a magyar kormány az egyszerűsített honosítással arra készteti az erdélyi magyarokat, hogy hagyják el szülőföldjüket. Mintha Frunda igazolná Gyurcsány hajdani kijelentését a kettős állampolgársággal szemben.

– Frunda kijelentése sajnos nem egyedülálló, több hasonló megfogalmazást hallottunk erdélyi magyar politikusok szájából. Ezekkel a véleményekkel az erdélyi magyarság többsége nem tud azonosulni. Frunda természetesen kijelenthet ilyesmit, de mi ezt a szólamot nemzetpolitikai szempontból rendkívül károsnak tartjuk.

„Lesz hangja a Fradinak az Országgyűlésben!”

Dr. Kocsis Máté a Ferencváros alelnöke (5.oldal)

A legfontosabb cél a stabil működés megteremtése, a kiszámíthatóság és a rend. Ez vonatkozik a klubon belüli életre és a lelátókra egyaránt. A szakosztályok átvilágítása az első számú feladat. Ezután a folyamatos, és a lehetőségekhez mért reális működés megteremtése válik majd kiemelt célunkká. Fontos, hogy mindezek következtében sikersportágaink újra a régi fényükben csillogjanak, hiszen a Fradi Közép-Európa legnagyobb egyesülete, és nem túlzás, valódi hungarikum.

Pancsatantra

Mesefolyamok óceánja – Válogatás a szanszkrit elbeszélésirodalomból (7.oldal)

Több, mint negyedszázada ott van a könyveim között a Mesefolyamok óceánja című kétkötetes hatalmas mű, melynek alcíme: Válogatás a szanszkrit elbeszélésirodalomból. Többször kezembe vettem e két könyvet, s nem tudtam rászánni magam végigolvasására; most igen. A Vekerdi József által válogatott és szerkesztett mű meghódított. Eleinte nem tudtam mit kezdeni az elbeszélésekkel, nem tudtam hova tenni a figurákat, nem értettem az egész szanszkrit irodalmat, mert távoli világ ez. Aztán belefeledkeztem a történetekbe, s nem tudtam letenni a könyvet. Vekerdi József, a tudós könyvtáros így ír a szanszkrit irodalomról: „India úgy él a köztudatban, mint a mesék hazája. Ez az elképzelés valóban jogosult. Páratlanul gazdag és változatos meseirodalma ősrégi időkbe nyúlik vissza, s termékenyítőleg hatott egész Ázsia és Európa mesevilágára. A legkorábbi időkből – különös módon – képzőművészeti alkotások őriznek indiai népmeséket; az idő előtti második században épült buddhista templomok kőkerítésén domborművek ábrázolnak isteneket, vallásos legendákká alakított állatmesékből.”

Megteremtjük a magyar BBC alapjait

Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója (9.oldal)

Az alaphoz kerülnek a munkakönyvek, hogy régi kifejezéssel éljek, és az alap rendeli ki a munkatársakat munkavégzésre. A vezérkar az MTI státuszában lesz, a többi munkatársat foglalkoztathatjuk. Ennek az is az előnye, hogy nem lesznek röghöz kötve a dolgozók. Újdonság, hogy akinek erejéből, tehetségéből futja, az dolgozhat a közrádiónál vagy másik közszolgálati tévécsatornánál. Sokkal egyszerűbben, mint régen, mert akkor vagy engedélyezték vagy nem, vagy örültek vagy nem. Ha most elvégzi a feladatát, akkor csinálhat máshol is értelmes, hasznos dolgokat.

Vége az elhallgatás cenzúrájának

Interjú Balogh Lászlóval, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökével (10.oldal)

Lesz egy televíziós menürendszer, amelynek célja, hogy egy jelentős eseményre ne menjen ki három stáb, három autóval, hanem elég, ha egy megy ki. Ez is jelentős anyagi megtakarítást jelent. Egy stáb felveszi az anyagot, de nem kell attól tartani, hogy a Duna Tv-nek és az MTV-nek ugyanolyan lesz a híradója. Másként kell szólni ugyanis a Duna Tv nézőihez. Vissza kell állítani azokat az eredeti célokat, amelyekért létrejött a Duna Tv. Egyértelmű, hogy az MTV híradójába nem fér bele minden, ami a világ magyarságával foglalkozik. De a Duna Tv-nek napi rendszerességgel hírt kell adnia a határon túli magyarságot érintő eseményekről is.

Beszélgetés Rózsa Sándor operaénekessel (11.oldal)

2000-ig impresszárióim még elláttak külföldi szerepekkel. Hét évvel ezelőtt a Cigánybárót rendeztem Grazban, s mivel a tenorista megbetegedett, én álltam be a helyére. Viszont 2003 után sehová sem hívtak, holott mindenki arról beszél: tenorhiány van. 2000-ben összecsaptak a hullámok a fejünk fölött: feleségem is munkanélküli lett, én pedig szerepek helyett idegösszeomlást kaptam, sőt egy rákos daganat is kifejlődött a bal vesémben. Ezt hála Istennek időben észrevették, így túléltem ezt a borzasztó betegséget. Azóta többször próbáltam visszakerülni a győri színházhoz, de mindhiába. Az MSZP-s városvezetéstől nem is vártam azt, hogy lépjen az érdekemben. Viszont még most sem rehabilitáltak, és nem tudom az okát. Teljesen mélyszegénységben élek, és csak a moratórium gátolja meg a bankokat abban, hogy utcára kerüljünk.

Szőcs Zoltán: Sekély vizeken (15.oldal)

Elrémít engem az, hogy úgy hazánk, mint az Európai Unió közép és magas rangú tisztviselői között milyen sok dilettáns fordul elő: megszólal és a második mondatánál tudom, hogy halványlila gőze nincsen arról, amiről „nyilatkozik”. Mitől van az, hogy a kontraszelekció annyira érvényre jutott világunkban, hogy már-már szükségszerű feltétele egy pozíció elnyerésének a kontárság, az alkalmatlanság, az oda nem valóság? Ma már keveset emlegetik a második világháború talán legtehetségesebb hadvezérét, az amerikai Patton tábornokot, aki bár Afrikától Berlinig győzelmet győzelemre aratott és porrá zúzta a náci hadvezetést, a legyőzött németeket a kívántnál kevésbé volt hajlandó gyűlölni: a megszállt vidékeken szabadlábon és pozícióban hagyott minden szakmai kiválóságot – orvost, mérnököt, professzort, direktort, ilyen-olyan vezetőt –, mert úgy ítélte meg, hogy szaktudásuk többet nyom a latba, mint esetleges náci szimpátiáik.

Keserédes születésnap (19.oldal)

Idén októberben ünnepelte alapításának 135. évfordulóját az esztergomi Keresztény Múzeum. Az intézmény 1875. október 11-én nyitotta meg kapuit. A Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteményével büszkélkedő múzeum több évszázados múltra visszatekintő európai és hazai emlékeket őriz. Az alapításról és a jelenlegi múzeumi munkáról Kontsek Ildikót, az intézmény megbízott igazgatóját kérdeztük.

–Intézményünk fenntartója az Esztergom- Budapesti Főegyházmegye. Az az összeg, amit az államtól kapnak az egyházak gyűjteményeik fenntartása érdekében, drasztikusan csökkent az utóbbi években. A fenntartó mindent megtesz a gyűjtemény érdekében, de jó lenne, ha országos szinten is kiemelten kezelnék a Keresztény Múzeumot, mert ez az intézmény 135 éve pótolhatatlan kulturális örökségünk őrzője.

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy fizessen rá elő!

info@magyarforum.hu