vissza a főoldalra

 2010.10.01. 

Ajka, az eladósodott város

„Több mint egymilliárd forint értékben sorakoznak Ajka hónapok óta kifizetetlen számlái a város szocialista polgármestere, Schwartz Béla asztalán. A felhalmozott tartozás egyebek mellett a közintézmények közüzemi díjait, féléves szemétszállítási és az elmaradt parkgon-dozási díjakat tartalmazza, de a közvilágításért sem fizet a helyhatóság jó ideje, s a beruházások részszámlái is kifizetetlenek” – olvashattuk még augusztus végén az egyik napilapban. Ajka vagyonának kiárusításáról, polgármester-jelölti programjáról, a szolgáltatások helyi kézben maradásáról Ékes József országgyűlési képviselőt, a város Fidesz-KDNP-s polgármesterjelöltjét, a Nemzeti Fórum Egyesület alelnökét kérdeztem.

 – Megfelel a valóságnak, hogy milliárdos nagyságrendű adósság- és kötelezettségállomány terheli Ajka városát?

 – Ez megfelel a valóságnak, sőt! Szeptember 10-én kaptam meg az Állami Számvevőszék jelentését, amelyben egyértelműen rögzítik, hogy 18 évre elkötelezte magát Ajka városa az eddig felvett kb. 4,8 millárdos hitelállománnyal. Mindezt az összeget kiegészíti az az 1 milliárd forint, ami terheli a várost a kifizetetlen számlák miatt. Megkértem a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy adjon tájékoztatást arról: Ajka városa az EU-s források tekintetében milyen számlákat hívott le, és elszámolt-e az eddig elvégzett munkákkal. Polgármester úr állandóan arra hivatkozik, hogy a likviditási problémákért a jelenlegi kormány okolható, mert leállították a már elnyert pályázati pénzek kifizetését. Ez nem felel meg a valóságnak, mert a jelenlegi városvezetés a közelmúltban két alkalommal is lehívott előleget: augusztusban és szeptemberben is. Az elszámolás viszont hiányzik, ez az egyik oka annak, hogy több vállalkozásnak nem tudta kifizetni a számláját. A város ezenkívül tartozik az Észak-balatoni Regionális Hulladékkezelő Központnak 84 millió forinttal. A térségi társulásnak Ajka városa pedig 8 millió forinttal tartozik. Ilyenkor felvetődik a kérdés: kinek tartozik még a város vezetése.

 – Ha önt választják a település élére, akkor elmondhatjuk, hogy több milliárd forintos adósságot örököl. Ekkora tartozással milyen gazdasági programot tart ön a jövőben megvalósíthatónak?

 – Az elmúlt nyolc év folyamán Ajkára nem jött termelőüzem. Viszont nyolc bank és három bevásárlóközpont telepedett meg a városban. Az ajkai tó környékének egyik legszebb részét értékesítették az Interspar részére. A témát illetően jelenleg is jogi viták folynak, és a bírósági ítéletig felfüggesztették az építési engedélyt. Termelőüzemek hiányából adódóan Ajkán jelenleg 10%-os a munkanélküliség. 2002-ben adtam át a várost – hiszen négy évig voltam polgármestere –, akkor 3,6 százalékos volt a munkanélküliség, 175 millió forint pedig a hitelállomány. Ezért az elsődleges szempont a munkahelyteremtés, hiszen nem csak Ajkán nőtt a munka-nélküliek száma, hanem a térségben is. Létezik olyan Ajka-közeli település, ahol 40%-os a munkanélküliség. Mindenképpen termelőüzemeket kell létesíteni ahhoz, hogy a költségvetési egyensúlyt hosszú távon biztosítsuk. Ennek sikerében joggal bízhatunk, mert több olyan szándéknyilatkozat áll rendelkezésemre, amelyekben közlik: ha polgármesterré választ Ajka városa, akkor számos beruházás indul be a településen. 1998-ban létrehoztam egy ipari parkot, ahol 2002 végéig 22 cég vásárolt magának földterületet. Ezeken kívül szeretnénk létrehozni egy innovációs-kutatási-fejlesztési központot. Tervbe vettük, hogy a Veszprémi Pannon Egyetemmel közösen a Dunántúl alternatív energiáinak kutatási, beruházási és fejlesztési központját Ajkán hozzuk létre. Négy középiskola működik Ajkán és a szakképzési rendszer átalakításával a gazdasági társaságokkal együtt egy olyan folyamatot kell elindítani, hogy a regionális piacnak megfelelő szakmát tanuljanak a fiatalok.

 – Egy évvel ezelőtt Bajnai Gordon korábbi kormányfő azt mondta: „Ajka olyan fejlődést mutat, ami példa lehet a többi hasonló város előtt.” Ha objektíve vizsgáljuk meg az elmúlt nyolc évet, voltak olyan fejlesztések, amit ön, a rivális párt jelöltje is elismerhet?

 – Léteznek ún. szépítési fejlesztések, melyek szükségesek voltak. Schwartz Béla 1990-ben, mint tanácselnök, úgy adta át a várost, hogy egyik településrész sem volt csatornázott, a gáz- és a telefonhálózat is hiányzott. Akkor a régi szennyvízderítő olyan kis méretű volt, hogy alkalmanként elöntötte a fekália a városi szennyvíztisztítót. Ezért egy teljesen új tisztítót kellett építenünk. Szeles időjárás esetén a hulladékdepóniáról a papír- és a műanyagzacskók ellepték az utcákat. Ezért 2002-ben egy korszerű hulladékdepóniát építettünk. Több mint 7000 panellakás van Ajkán, s ezért végrehajtottuk a teljes távfűtés korszerűsítését; a tömbmérésről áttértünk az egyedi lépcsőházi mérésre. Ez annak az alapja, hogy a lakások egyedi mérését is megoldjuk. Er-re most jött el az idő. Ehhez olyan műszaki kiviteli forma szükséges, amit a jelenlegi kormány maximálisan támogat. Tehát nem csak a nyílászárók, hanem a radiátorok, csőrendszerek cseréje is szükséges. 1990 után az utak állapota is katasztrofális volt. Az eddig elnyert 8 milliárd forintos EU-s pályázati pénzek is a belváros szegmenseire lettek fordítva, ún. látványberuházások történtek. A panelfelújítás hasznos volt, de megkérdőjelezhető a műszaki tartalom. Polgármester úr többször kijelentette: az egyéni jobboldali önkormányzati képviselővel bíró városrészeken nem óhajt beruházni. Így is tett: a kilenc jobboldali képviselő körzetében mind elmaradtak az utak-járdák felújításai. Tehát sérültek a demokratikus jogok. A jövőben egységes beruházási elvek alapján kell olyan forrást biztosítani, amellyel a településrészek infrastruktúráját fejleszteni lehet. Ma, vannak olyan városrészek, ahol az esőzések idején pincék, családi házak kerülnek víz alá. Az ajkai bányászat megszűnt, a talajvízszint megemelkedett, ebből adódóan  több városrészben a vízelvezető árkok betömődtek és ezért lakóingatlanokat áraszt el a bezúduló vízáradat. Lényeges program a családi házas övezetek alternatív energiával történő korszerűsítése. El kell végezni a nyílászárók cseréjét, a lakóházak külső szigetelésének felújítását, és ezzel párhuzamosan teret kell engedni az alternatív energiák térhódításának. A lapostetős házak esetében a napkollektorok felszerelése javasolt. Ma már létezik egy ajkai cég, mely részt venne ezekben a fejlesztésekben és így munkahelyeket is teremtene.  

– Ön szeptember 21-én tartott egy sajtótájékoztatót, „minden szolgáltatás ajkai kézben marad” címmel. Ez azt mutatja, hogy a szocialistáknak nem sikerült mindent privatizálniuk? Az elmúlt nyolc évben mennyire árusították ki a város vagyonát?

 – A szolgáltatások területén úgy adták el a városi hulladékszállítást, hogy ebből tíz éven keresztül Ajka egy forint nyereséghez sem jut. Nem csak a kisebbségi tulajdont 49%-ban, de a többségi döntési tulajdont is eladták egy osztrák cégnek. Így arra a korszerű depóniára, amit mi 2002-ben megvalósítottunk, 2016-ig a cég bárhonnan, korlátlanul szállíthat be a városba a Dunántúl egy részéről hulladékot. Abszurd: mióta létrejött uniós forrásból a királyszentistváni hulladéklerakó, az ajkai hulladékot oda kell szállítani, s a városunk depóniájára pedig a Dunántúl számos megyéjéből hordják a szemetet. A vá-rosvezetés a távfűtést is el akarta adni. Felháborító, hogy az egyik iskolaépületet egy multinacionális bevásárlóközpont létrehozása miatt dózerolták le. Nem nyugdíjasotthont, vagy egyházi iskolát hoztak létre, hanem plázákat. Az állandó pénzszűke miatt a város vagyonát elhazardírozták. Mi éppen ezért, ennek ellenében állítottuk össze a Széchenyi-programmal összhangban a helyi Bródy Imre-programot, aminek egyik leglényegesebb pontja: az összes szolgáltatást vissza szeretnénk venni, ajkai tulajdonban tartani. Nem nyereség-, hanem nonprofit tartalommal. Ez a program a helyi vállalkozások megerősítését is célozza. Az elmúlt időszak összes beruházásának döntő többségét vagy MSZP-s képviselő cége, vagy idegen vállalkozások végezték. Előfordult, hogy úgy cserélték ki a nyílászárókat, hogy egy-két hét után beesett az eső az ablak rései között. A cég viszont azóta megszűnt. Így a polgármester külső cégekkel hordatta el a pénzt Ajkáról, s úgy, hogy a végzett munka minősége igen sok kívánni valót hagy maga után. A műszaki tartalom és az elköltött pénz nincs arányban egymással. Az ajkai kereskedők pedig azért mentek tönkre, mert a bevásárlóközpontokban – tisztelet a csekély kivételnek – olcsó áron Nyugat-Európa szemetét értékesítik.

 – Mi jellemzi a helyi szólásszabadságot, a médiaviszonyokat? 2008-ban azért kellett távozni az Ajkai Szó egyik munkatársának, mert egyik – nem aktuálpolitikai tárgyú – cikkben egymás mellett szerepelt a polgármester és az ön neve. Így hangzott a mondat: „Tomor Sándor plébános köszöntötte a megjelenteket, köztük polgármesterünket, Schwartz Bélát és Ékes József parlamenti képviselőt”.

 – Sajnos, ez megfelel a valóságnak. Az elmúlt nyolc évben bármilyen rendezvényen vettem részt, bármilyen programot, fejlesztést kezdeményeztem, nem lehetett leírni a nevem az Ajkai Szóban. A város lapját kisajátította a polgármester úr. Aki lojális volt velem, aki támogatta a programomat, mind félre lett állítva. A Papp János-féle magatartást sajátította el tehát a polgármester. Ő a kampány során mindent leírhat a helyi újságban, de az ellenzék részéről semmi sem kerülhet bele ebbe a sajtóorgánumba. Ráadásul olyan programokat fogalmaz meg, melyekhez kormányzati forrás kell. Érdekes, hogy egy olyan szocialista polgármester teszi ezt, aki a megyében az összes fideszes politikussal összeveszett. Mit remél ő egy olyan programtól, ami csak a pénzt viszi, ami csak a látványberuházások megvalósítására felel meg? Egyben biztos lehet a jelenlegi polgármester: ha az önkormányzati választásokat követően újra én kerülök a polgármesteri székbe, azonnal kezdeményezem az Állami Számvevőszék mindenre kiterjedő vizsgálatát, és el fogom számoltatni a több cikluson át regnáló, jelenlegi szocialista városvezetőket.

Medveczky Attila