vissza a főoldalra

 2010.10.15. 

Múzeum Márton Áron emlékére

Harminc évvel ezelőtt, 1980. szeptember 29-én adta vissza lelkét Teremtőjének Erdély nagy római katolikus püspöke, Márton Áron. Márton Áron püspök emléke elevenen él Székelyföldön. Szavai, tettei – sokak számára – lámpásként világítanak a mindennapok útvesztőjében. Halálának évfordulóján emlékházat is avatnak szülőfalujában. A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumot október 16-án nyitják meg. A múzeum létrehozásáról Lázár Csillát, a Márton Áron Egyesület Csíkszentdomokosért önkéntesét, a munka projektkoordinátorát kérdeztem.

 – Mikor vetődött fel az ötlet az emlékmúzeum létrehozásával kapcsolatban?

 – A közelmúltban többször és több egyesületnél is felvetődött ez az ötlet, a kérdés csupán az volt, hogy milyen formában jöjjön létre egy Márton Áron-múzeum, vagy méltó emlékhely a püspök úr szülőfalujában. Az egyik ötlet a szülői ház újjáépítésére vonatkozott. Ez eleddig nem sikerült, mert azon a portán, ahol a püspök született, most egy lakóház áll, szabad telek pedig nincs a település központjában. Az sem mellékes, hogy jelentős anyagi erőket kellett volna mozgósítani egy ház felépítéséhez. Amikor 2009-ben a hajdani egyházi iskolának – amit sajnos nem kapott vissza még az egyház – két terme megüresedett, a plébános úrral és polgármester úrral azt a döntést hoztuk, hogy ezeket a helyiségeket és az alattuk lévő pincét ki lehetne alakítani úgy, hogy a püspök úr életét, munkásságát, valamint Erdély történetének a témához kapcsolódó szegmensét megismertessük a látogatókkal kronológiai rendben, sok képpel és Márton Árontól származó szöveggel, idézettel.

 – Azt olvastam, hogy egy multimédiás intézményről van szó. Mit is értsünk ezalatt? Pl. Márton Áron beszédeit is hallgathatjuk a múzeumban?

 – A nyomtatott szövegek és képek mellett „megszólal” Márton Áron is. Sajnos összesen három hallgatható minőségű felvétel áll rendelkezésünkre. Ezeket a beszédeket egy MP3 lejátszó segítségével, fejhallgatóval lehet meghallgatni. Ezeken kívül felhasználjuk a Magyar Katolikus Rádió és a Jel Könyvkiadó által elkészített hangoskönyvet is. Aki mélyebben érdeklődik a téma iránt, egy érintős képernyőn a püspök életét, hivatásának állomásait képekkel, szövegekkel idézheti meg.

 – Kiket akarnak megszólítani ezzel a tervvel, a múzeum működésével? Tehát beszéljünk a célcsoportokról.

 – Elsősorban a környéken élőket, főleg a fiatalokat szeretnénk megszólítani. Azokat, akiknek nem volt személyes kontaktusuk a püspök úrral. Nem láthatták misézni, és nem biztos, hogy szüleitől hallottak Márton Áron munkásságáról. Sokan a fia-talok közül éppen egy Márton Áron nevét viselő iskolában, intézményben tanulnak. Ha ők ezt a tárlatot végignézik, akkor megismerhetik azokat az értékeket, melyeknek követése egyes történelmi szereplőket – így Márton Áront is– képes kortársaik fölé emelni. Megtudhatják: mi az, amiért kiállt a püspök úr, anélkül, hogy „kereste” volna a konfliktusokat, csupán a lelkiismeretére hallgatva. Amikor egy közösséget – magyarokat, katolikusokat, zsidókat, román görög katolikusokat – veszély fenyegetett, mindig felemelte a hangját. Útmutatása a mai napig vállalható és példaértékű. A harmincas és negyvenes generáció tagjai is élményszerűen egészíthetik ki történelmi ismereteiket, miközben beleélhetik magukat azokba a szorongató történelmi helyzetekbe, melyek szüleik és nagyszüleik generációját formálták.

 – Egy ilyen nagyszabású munka nehezen jön létre anyagi támogatás nélkül.

 – Nagyon sokan támogatták ezt a projektet erkölcsileg és anyagilag is. Mindez azt bizonyítja, hogy Márton Áron valóban példakép sokak számára, és ők fontosnak tartják, hogy tanításait és életútját minél többen megismerjék. Nem szeretnék sorrendet felállítani, de számunkra nagyon fontos a helyi közösség támogatása. Először a csíkszentdomokosi közbirtokosság közgyűléséhez fordultunk, a tagok nagylelkűen segítettek, és azt külön értékeljük, hogy a gazdasági válság időszakában nem felejtették el: „nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely Istentől származik.” Meggyőződésünk, hogy Márton Áron szavai ilyen fogantatásúak. Egy csíkszentdomokosi születésű vállalkozó, Kurkó János György is jelentős összeggel járult hozzá a kiállításhoz. Támogattak minket magyarországi és romániai közintézmények, alapítványok is. Meg kell említeni a Szülőföld Alap, a Pro Professione Alapítvány, a helyi önkormányzat, a Hargita Megyei Tanács, a Hargita Megyei Kulturális Központ, az Eurotrans Alapítvány és a budapesti Márton Áron Társaság hathatós anyagi segítségét.

 – Budán, Farkasréten található a Márton Áron tér. Egyszer hallottam, hogy egy kisfiú megkérdezte az apját a villamoson: ki volt Márton Áron? A válasz: ő öntötte a rézágyúkat. Nos, ez Magyarország. Erdélyben többet tudnak a fiatalok a szent életű püspökről?

 – Remélem, ennél azért jóval többet tudnak, a nevét biztosan hallották, s arról is informálódtak, hogy erdélyi püspök volt. Szüleink, nagyszüleink nem beszéltek eleget róla, nem is volt tanácsos ezt tenni. Félelemben éltek az emberek, de voltak, akik dacoltak a következményekkel, és mégis meséltek gyermekeiknek Márton Áronról, akinek neve a magyarság jelentős részének tudatában egyet jelent az igazság melletti kiállással és a következetességgel. 1990 után, amikor már lehetett róla beszélni, akkor a politika, a demokratikus átmenet lett a fő beszédtéma. Ezért egy ilyen kiállítás az emlékek felidézése mellett azt is előidézheti, hogy közbeszéd témájává váljon Márton Áron munkássága.

 – Ha jól emlékszem, az eredeti terv szerint szeptember végén adták volna át a múzeumot. Mi ennek a rövid csúszásnak az oka?

 – Szeptember 29.: a Gyulafehérvári Egyházmegye búcsúünnepe, amikor jelentős erdélyi központokban is búcsút tartanak. Ezért úgy gondoltuk: ez az időpont alkalmatlan egy kihelyezett ünnepség megtartására. Egy olyan ünnepség megtartására, amire az érsek urat is meghívtuk. A következő hétvége szintén búcsú. Báthory András bíboros, fejedelem meggyilkolásának vezeklő búcsúját tartják a Csíkszentdomokoshoz közeli Pásztorbükk határában. Ezért esett a választás október 16-ára.

 – Hogyan és milyen tematika szerint gyűjtötték és rendezték az anyagokat?

 – Az anyagnak a magvát a Gyulafehérvári Érsekségtől kaptuk. A hagyományosnak számító kronológia szerint rendeztük az anyagokat. Az anyagokat a püspök úr születésétől a temetéséig osztottuk fel tizennyolc korszakra. Ezekhez a korszakokhoz kapcsoltuk a Márton Áron-szövegeket és az összegyűjtött fotódokumentumokat. Ezeket a fényképeket intézményektől és magánszemélyektől (világiaktól és papoktól) is kaptuk.

 – Azt olvastam, hogy a pincében videoinstalláció segítségével létre szeretnének hozni egy virtuális börtöncellát.

 – Ez volt az eredeti terv, ami később vitát váltott ki. Attól tartottunk, hogy lesznek olyanok, akik azt hiszik, valóban a pincében raboskodott Márton Áron. Ezért ennél elvontabb megoldást választottunk: egy aszimmetrikus, rácsszerű, képek, szövegek, hanganyag megjelenítésére alkalmas installáció került a pincébe. A videóanyag a házi őrizet installációban látható.

 – Mi lesz az ünnepélyes megnyitó programja?

 – Jakubinyi György gyulafehérvári érsek úr főpapi szentmisével nyitja meg az ünnepséget. Ezt követően emlékező gyűlést tartunk, melyen felszólal Bodó Péter pápai prelátus is. Ő annak a Márton Áron által nevelt „legnagyobb” papgenerációnak tagja, amely távol tartotta magát a békepapi mozgalomtól. A plébános atya jelenlétét azért is tartjuk fontosnak, mert ő hiteles, személyes tanúja a történteknek.

Medveczky Attila