|
 2010.10.15.
Dr. Kovács László, a MIÉP elnökhelyettese
Hódmezővásárhelyen 67,89%-os eredményt ért el
– Október 3-án a hódmezővásárhelyi önkormányzati választáson
imponáló eredményt ért el Dr. Kovács László, a MIÉP elnökhelyettese.
Gratulálok az eredményéhez, kedves doktor úr.
– Köszönöm szépen szerkesztő úr, de azért az igazság
az, Hódmezővásárhely sajátságos helyzetű megyei jogú város,
hiszen az elmúlt 20 évben kivétel nélkül mindig jobboldali,
keresztény, nemzeti elkötelezettségű erők győzedelmeskedtek
a parlamenti és az önkormányzati választások során. Ugyanez
a helyzet alakult ki 2010 őszén az önkormányzati választások
alkalmával is, mégsem a más helyeken megszokott módon. Mi az,
amiben különbözik Hódmezővásárhely az ország többi részétől?
A Fidesz-KDNP megtehette volna itt is, hogy kizárólag
Fidesz-KDNP-s tagokat indítson, mégsem így történt. Itt egy
olyan 8 évvel ezelőtti gondolat fogant meg dr. Lázár János
polgármester, parlamenti képviselő, a Fidesz frakcióvezetője
fejében, amit eredetileg Csurka István fogalmazott meg 2002-ben.
Akkor ez a gondolat sajnos nem talált megértésre, pedig nyolc
évvel ezelőtt már országosan kialakulhatott volna az, ami most
Hódmezővásárhelyen megvalósult. Miről van szó? A polgármester
úgy döntött, hogy nem csak Fidesz- vagy KDNP-tagokat indít
ezen az önkormányzati választáson, hanem az elmúlt évek során
a képviselőtestületben több cikluson át dolgozó, bizonyítottan
nemzeti elkötelezettségű képviselőket a munkájuk alapján
kiválasztja és felkéri, hogy egy széles szövetség keretében
közösen mérettessék meg magukat a 10 egyéni képviselői helyért.
Részben természetesen a Fidesz-KDNP jelöltjei, a saját
csapata, de a volt MDF – most Tiszta Lap elnevezésű –
csoport, és a MIÉP jöhetett szóba. A MIÉP-es képviselők közül
rám esett a választása. Ez a Fidesz-KDNP, a Tiszta Lap és a
Magyar Igazság és Élet Pártja szövetségét jelentette. Mit
tesz Isten, a választópolgárok ezt megértették és honorálták.
Ő maga meggyőzően nagy fölénnyel, több mint 2/3-os eredménnyel
újra polgármester lett, és ez a csapat, ez a széles, nemzeti
keresztény elkötelezettségű csapat mind a tíz tagja befutott,
hasonlóan szép eredménnyel.
– A nemzeti együttműködés itt a gyakorlatban megvalósult. Eredményt
is hozott. Hány tagú a testület?
– Most a városi közgyűlés 15 fős lett, korábban 24
tagú volt. Ez úgy áll össze, hogy a megválasztott polgármester
és a 10 egyéniben nyertes képviselő mellé négy listás
helyet kapnak az egyéniben „elbukottak”. Tehát 11 fő a polgármesterrel
együtt a Fidesz-KDNP, Tiszta Lap, illetve a MIÉP szövetségének
a győztes csapata. Hozzájuk csatlakozik a listáról a Zöld
Baloldal, a Jobbik és sereghajtóként egyetlen- egy hírmondónak
maradt MSZP-s képviselő.
– Jó, legyenek ott, de csak mutatóban.
– A polgármester úr, mint demokrata azonban köszönetet
mondott mindenkinek, aki elment és ezt a széles összefogást választotta,
de azoknak is megköszönte a részvételt, akik az ellenzékre
szavaztak és köszöntötte még az otthonmaradottakat is.
– Orbán Viktor a XVll. kerületi kampánygyűlésen azt mondta az
embereknek, megkéri Tarlós Istvánt, hogy a választások után
ne sokat vacakoljon.
– Jól tette, ha mondta. Nálunk is a rövid ünneplés és
gratulációk után azonnal a munkára, feladatokra terelődött a
szó, hiszen az elkövetkezendő vasárnap alakuló ülését
tartja az önkormányzat. Bár gyanítom, hogy a miniszterelnök
Budapesten másmilyen munkáról is beszélt, amivel nem lehet
sokat vacakolni, s ez szerintem a felelősségre vonás.
– Ezt elvárja mindenki, aki a nemzeti együttműködés híve, és a
változásra szavazott. Apropos, az őszi tárlat a választások
miatt tolódott egy héttel?
– Igen, és mivel Hódmezővásárhely életében igen
nagy ünnep az őszi tárlat nyitánya, ezzel indul a vasárnap,
ezután kezdődik az ökumenikus istentisztelet, és délután 3
órakor lesz az alakuló közgyűlés. Este Miklósa Erika ad ünnepi
hangversenyt. Ez lesz a program.
– Hódmezővásárhely a kevésből a szükségesért, a művészetért
meg a szépért mindig is áldozott, pedig az elmúlt nyolc
esztendőben a balliberális kormányok a szó szoros értelmében
kivéreztették az önkormányzatokat.
– Állami támogatásban
nem dúskálhatott ez a város, szemben a régió MSZP-s, SZDSZ-es
településeivel. Azok nyilván bőségesen kaptak évről-évre a
büdzséből olyan kötelező feladatok ellátására, mint az
oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, a városfejlesztés,
újjáépítés. Hódmezővásárhely vezetői sosem ültek tétlenül,
hanem az ínségből erényt kovácsolva, ha már központi, állami,
kormányzati segítségre nem támaszkodhattak, a saját erejükből
pótolták a hiányosságokat. A leérkezett mindössze 50-60%-nyi
állami normatívát az önkormányzat önerőből pótolta
100%-osra, hogy ne maradjon el egyetlen tanóra sem, világítás
híján. A több mint három és félezer gyermek és nagyon sok
felnőtt ingyenes kedvezményes étkeztetését, tüzelővel való
ellátását biztosította a város. De nem maradt el a panelfelújító
program sem. Az épületeknek a hőszigetelése révén súlyos
ezer forintokat spórolhattak az emberek. Ezt a szemléletet
szeretné megtartani a város. Folytatjuk az Agora és a Tornyai János
városfejlesztési programot. Európai uniós forrásokból és az
önkormányzati önrész biztosításával már megvalósult a
belváros jelentős átalakulása. A korábbi Kossuth téri
rekonstrukció, a Fekete Sas Szálloda óriási értéke a városnak,
ami most megújult, emellé a Zrínyi utca elején részben magántőke
bevonásával, részben európai uniós források, részben pedig
városi közpénzek ráfordításával négycsillagos szálloda
avatására, átadására került sor az elmúlt hetekben, és az
az utcarész, ami betorkol a főtérbe, a Lajtán túli európai küllemet
sugározza úgy, hogy megőrzi a sajátságos hódmezővásárhelyi,
alföldi város, a „paraszt Párizs” hangulatát, de felújult
díszburkolattal, szökőkúttal, a városképbe illeszkedő négycsillagos
szállodákkal a külföldi, hazai turisták méltó elhelyezési
körülményeivel és konferenciák rendezésére alkalmat biztosító
helyiségekkel áll az arra igényt tartók rendelkezésére.
Ennek a programnak a keretében a Petőfi Művelődési Központ
teljesen megújul. A múzeum és a belvárosi útszakaszrész –
a korábbi Szántó Kovács utca, ami most Rapcsák András néhai
polgármester nevét viseli – ugyancsak a Zrínyi utcához
hasonló felújításon fog átesni. Megújul az Andrássy út
Kossuth térhez közeli szakasza, Hódmezővásárhely üzletközpontja.
Ez az elmúlt 40-50 év alatt a sarokház- és tömbbeépítések
során elveszítette némileg az eredeti – nem pejoratív értelemben
mondott – csomorkányi hangulatát, de fiatal építészmérnökök,
tervezők bevonásával – a Tornyai és Agora-program keretében
– átalakuláson esik át az elkövetkező négy évben ez a városrész
is, amely harmonizál a kialakítandó belvárosi maggal. Ezt a
Fidesz-KDNP és a Nemzeti Választási Szövetség ellenfelei látványberuházásként
aposztrofálták. De aki ismeri Magyarország nagyon kedves,
jellegzetes hangulatú városainak, Eger, Győr, Kaposvár belvárosának
rekonstrukciós munkálatait, az tudja, hogy nemcsak az ott lakók,
hanem valamennyien sajátjuknak érzik azt az európai hangulatú,
színvonalú, barátságos és gyönyörködtető környezetet,
amely nemcsak a szemnek tetszik, hanem munkát is ad a város
dolgozóinak. Ezekben az új üzletekben, kulturális központokban,
szállodákban emberek fognak dolgozni és Hódmezővásárhely
1500 főnek új munkahely létesítését irányozta elő az elkövetkezendő
négy évben. És nemcsak a belvárosra gondolok. Hódmezővásárhely
a legmélyebben fekvő magyarországi városok közé tartozik,
ennek megfelelően a belvíz-, csapadékvíz-elvezetés komoly
gondot okoz ugyanúgy, mint más alföldi és egyéb településen.
Ennek a megoldása érdekében eddig is folytak munkálatok, ez
most a város utcáin, terein folytatódik.
– Főorvos úr, még visszatérnék egy kicsit a választásokra. Jól
tudom, hogy nem a megszokott körzetében indult az idén?
– Igen, MIÉP-es pályafutásom során mindig a 2-es körzetben
indultam, de most egy összevont észak-nyugati városrész településén,
amelyet Tabán, Kincsestelep és Tarján északi városrésznek hívnak.
Mit mondjak, kemény munka volt végigjárni ezt a hatalmas területet,
ahol 3800-4000 választópolgár lakik, de nem bántam meg,
nemcsak azért, mert történelmi levegőjű városrész ez, magán
viseli a kedves tabáni, tarjáni és kincsestelepi kertváros
hangulatát. Itt bizony még sok az öreg, földbe töppedt, ma már
alig vagy idősebbek által lakott ház, a járdák buckásak,
egyenetlenek, az esővíz-elvezető árkok és az autóutak színvonala
nem harmadik évezredi. Persze a napi munkám végeztével jártam
ezt a körzetet, mindenkivel igyekeztem szót váltani, hiszen az
illem, a tisztesség is úgy kívánta. Engem úgy neveltek,
hogyha az ember egy ilyen feladatra vállalkozik, akkor menjen el
személyesen, mutatkozzon be azoknak az embereknek, akiknek a támogatását
kéri, illetve akiknek a szolgálatába szegődik majd, és akiken
mint képviselő kíván segíteni mindennapos gondjaikban, lakóhelyük,
környezetük élhetőbbé tételében. Ezt a hathetes lúdtalpsenyvesztő
feladatot nem volt haszontalan elvégezni, s nekem nem is okozott
különösebb gondot. Életem során megtanultam, hogy munka, fáradság
és lemondás nélkül soha az életben semmi nem adatik. Az az
eredmény, ami mögött nincs fáradság, küzdelem, gyötrelem,
az nem tartós. Az érték abban van, amiért megküzd az ember.
Azt hiszem, hogy a 67,89%-os siker, amit a 10 nyertes közül 3.
legjobb eredményként elkönyvelhetek, nemcsak az enyém. Ebben
benne van a polgármester úr s a közösen tartott lakossági
utcafórumok. Ebben benne van Csurka István, a politikus, és
benne van a magánember, akit az Elillanó évek című filmjéből
ismerhetett meg Hódmezővásárhely közönsége. Mondhatom, nem
hagyta őket érintetlenül. Mindez együtt, a jelentős támogatói
kör, a Fidesz-KDNP és MIÉP-aktivisták segítsége hozta ezt az
eredményt.
– Önök annak idején, amikor beállt az ínség, nem a várost büntették,
inkább a korábbi javadalmazásukat csökkentették Lázár János
kezdeményezésére, és mindent elkövettek a város intézményeinek
működtetése érdekében.
– Ehhez a munkához fogunk majd hozzá egy olyan
gondolattal, amelyik lehet, hogy megint egy kicsit Vásárhelyre,
a csomorkanyizmusra hajaz vissza. Én most már ismételten erre a
Németh László-i megfogalmazásra utalok. Isten őrizz, hogy én
ezzel bárkit sértenék, sőt én dicsérem ezt a nyakas és
ugyanakkor a nemzetéért, keresztény hitéért, vallásáért
mindenre hajlandó és kész közeget, aki kiállt 2007. február
18-án a Szent István téren a kórháza megmentéséért. 15-20
ezres tömeg tüntetett, ahol én is alkalmat, lehetőséget
kaptam, hogy néhány keresetlen szóban védjem a kórházat és
megőrizzük azt. Ez a küzdelem sem lett eredménytelen, hiszen a
hódmezővásárhelyi kórház az egyike volt annak a hetven kórháznak,
akik keresetben támadták meg azt a „reformátalakítási
programot”, amit Molnár Lajos kezdett, aztán Horváth Ágnes
folytatott, és majdnem befejezte ezeknek a településeknek az egészségügyi
ellátását is. Nos, ebből a 70 intézményből 4 maradt talpon.
A debreceni Kenézi kórház, a gyulai kórház, a hódmezővásárhelyi
és a keszthelyi kórház vitte végig a küzdelmet, a jogi procedúrákat
a legfelsőbb bíróságon és a kormánnyal folytatott tárgyalásokat.
A 800 millió forintos anyagi kárpótlás mellett – ami óriási
tétel egy egészségügyi intézmény fejlesztésére, beruházására
– szakmai elégtételt is kaptak ezek az intézmények. A hódmezővásárhelyi
kórház visszakapja a sürgősségi betegellátás feladatát,
ami egy aktív kórháznak a legfontosabb intézményi, szakmai része.
Most épül egy hatágyas, vadonatúj osztály. Ehhez kapcsolódóan
felújítást nyer a kórház főépülete, ahol a legfontosabb
alapszakmák fekvőrészlegei, a műtő, a vizsgáló, az ellátó
egységek vannak. A belgyógyászat, a sebészet, az intenzív
osztály, a szülészet, a nőgyógyászati osztály több, mint félmilliárdos
rekonstrukción fog átesni. Jellegzetes és sajátságos módon
– és ez is a csomorkányizmus része – a polgármester kijárta
azt, hogy a kormány – bár ez a kormány nem tehet a megcsonkításról
– megköveti Hódmezővásárhely polgárait azért, amit az előző
kormányzat az egészségügyi ellátó rendszer szétrombolásával
ártott a város lakosságának.
– Ezek a kártevők hál’ istennek mára eltakarodtak, nem akadályozzák
a kibontakozást.
– Ez igaz, csakhogy az a munka, ami előttünk áll, nem
kizárólag önkormányzati feladat, ahogy a polgármester úr is
kihangsúlyozta, és mi valamennyien a választókörzetünkben élőknek
elmondtuk: kizárólag összefogással, a városvezetés és a
polgárok együttműködésével végezhető el. Reméljük Hódmezővásárhely
polgárai ehhez segítő kezet nyújtanak, és továbbra is
nemcsak az együttgondolkodás, hanem az együttcselekvés is
jellemző lesz a városra. Azt hiszem, hogy ez az előrelépés záloga.
Gy.B.
|
