vissza a főoldalra

 

 

 2010.10.22. 

Vége a falurombolásnak

Szabó Zsolt tokodaltárói képviselő, a MIÉP országos elnökségének tagja, a párt Komárom-Esztergom megyei elnöke az őszi helyhatósági választásokon újra mandátumot szerzett.

 – Szerkesztőségünk nevében gratulálunk eredményéhez, amit nem lehetett egyszerű elérni, hiszen összesen huszonöt aspiráns volt hat képviselői helyre.

 – Köszönöm szépen a gratulációt! Nagyon sokat kampányoltam, szórólapoztam, mégis eleinte azt gondoltam, hogy most településünkön is inkább a parlamenti pártok jelöltjei indulnak nagyobb eséllyel. Mégis, már az ajánlásokkor láttam, hogy sokan mellettem állnak, nagyon hamar megkaptam az induláshoz a szükséges jelölést, és a szavazás eredménye azt mutatja: nem volt hiábavaló az elmúlt négy év munkája. Nem az a képviselő vagyok, aki csak kampány idején foglalkozik a település lakóinak gondjaival, és mindent megígér, csakhogy megválasszák. A ciklus közben is meghallgattam a lakók ügyes-bajos problémáit, és megoldást kerestem rájuk. Egy választáson azt kell mérlegre tenni, hogy a jelöltek mit dolgoztak, mit ígérnek és képesek megvalósítani azt. Örülök neki, hogy Tokodaltáró polgárai úgy döntöttek, én alkalmas vagyok arra, hogy továbbra is képviseljem őket. A már említett 25 jelölt közül egy új tag is bejutott a hat fős testületbe. A jövőt illetően bízom abban, hogy a nemzeti erők győzelmével véget ért a falurombolás időszaka. A szocialisták és a szabad demokraták kormányzása idején a falvak nem tudták megtartani lakóikat, mert a családi gazdaságok helyett a tsz-alapú tőkés nagybirtokokat támogatták. A falvakban nincs elég munkahely, a megszűnt vasútvonalak, a bezárt kisposták, kórházak és iskolák mind az előző kormány hibás politikáját mutatják. Mi az, amit a vidéken élők elvárhatnak az államtól? Az iskola és a közlekedés, ez az, ami elsősorban megtartja a vidéken élőket. Pont az a kettő, amit az előző kormányzat lábbal tiport. Iskolák százaira került lakat, gyerekek ezrei kényszerültek rossz közlekedési viszonyok között hajnalban más településekre iskolába járni.

 – Mennyire volt kiélezett a kampány Tokodaltárón?

 – A polgármesteri székért sokkal élesebb volt a verseny, mint a képviselői helyekért. Az előző ciklus független polgármestere győzött, akivel több esetben nem értettem egyet, de kifejezetten rossz viszonyban sem vagyok vele.

 – Egy fiatal képviselőt főleg a saját korosztálya támogat?

 – Nem, támogatnak fiatalok, de nyugdíjasok is. A környezetvédelem, a közbiztonság és a munkahelyteremtés az a három fő szegmens, ahol tennivalónk van, s ezt értették meg támogatóim.

 –Az elmúlt négy évben milyen fontosabb javaslatok kötődtek a nevéhez, s melyek azok, amiket a testület is támogatott?

 – Egy ideig a pénzügyi bizottság elnökeként is dolgoztam. Ezen a poszton elég sok mindent sikerült elérnem, így azt is megakadályoztam, hogy svájci frank alapú hitelt vegyen föl az önkormányzat. Az idő engem igazolt. Egy több tízmilliós tételről van szó, ami egy ekkora település életében komoly érvágást jelentett volna.

 – A legtöbb településen csökkentették a képviselői helyeket. Idén önök is kevesebb képviselővel kezdik el a munkájukat? Ez több munkát igényel?

 – Igen, tizenkettőből hatra csökkentették a képviselői helyeket. Ez valószínűleg több munkát igényel, egy-egy képviselőnek legalább két bizottsági munkát kell elvállalnia.

– Most beszéljünk a legtöbb kistelepülést sújtó problémákról, a munkanélküliségről, és az ahhoz szervesen kapcsolódó bűnözésről.

 – Tokodaltáró gazdaságára a bányászat volt a jellemző, illetve az ahhoz kapcsolódó gépgyártás. A hetvenes évek végén a bányászat megszűnt, vele együtt a bányagépgyártás is. A brikettgyár is csak romjaiban működik, így az ún. rácsgyár is. Egy klímagépgyár is üzemel még. Sajnos a településen belül nincs nagy munkalehetőség, így sokan a fővárosban, Dorogon, vagy Esztergomban dolgoznak. Megszűnt a bányászat, de a bányásztelepekre új lakók érkeztek, olyanok, akikkel igen sok a probléma. Ha nincs munkalehetőség, akkor olyanok költöznek ide, akik feltehetőleg nem is szeretnének dolgozni. Nem tartják be a közösségi élet szabályait. Gyakori a rablás, a lopás, a csendháborítás. Sokan szemetelnek, lopják az erdőből a fákat. Ezért indítványozom, hogy hozzunk létre mezőőri szolgálatot is. Fontos és elrettentő lenne, ha a mostaninál komolyabban megbírságolnák a rablókat, tolvajokat.

 – A község honlapján ezt olvasom: „problémát okoznak a hatosokba települő szociálisan »lecsúszott« családok, akiknek kicsi a jövedelme, többnyire segélyekből élnek, s jellemző rájuk a család nagyobb létszáma.” Ez egy „politikailag korrekt” szöveg. Működik a községen belül polgárőrség? Van helyi rendőrőrs?

 – A szomszéd településsel közös körzeti megbízottunk van. Polgárőrséggel is rendelkezünk. Ők jól dolgoznak, de néhány civil nem tudja meggátolni a bűnözést. A megoldást a törvények betartása és maximális betartatása jelentené.

 – Tokodaltárón miként lehetne helyben munkahelyet teremteni?

 – Üresen áll az ipari parkunk, azt kéne értékesítenünk. Annak idején az önkormányzatban is felvetettem, hogy minimális szintre csökkentsük az iparűzési adót az idetelepült kizárólag magyar tulajdonban álló cégeknek, ha helyi munkaerőket foglalkoztatnának. Az is megoldást jelentene, ha az idegenforgalom bevételéből állítanánk talpra a községet. A régióhoz képest elég nagy a lemaradásunk ,és az a fiatal, aki teheti, munka reményében elköltözik a faluból.

 – Milyen környezetvédelmi problémákat kell megoldani?

 – A már említett fakivágások is ide tartoznak. Emellett a falu határába többször szabálytalanul szeméttelepeket hoznak létre, s ezeket, ha fel is számolja időként az önkormányzat, idővel újra létesülnek. Két mezőőr alkalmazása megoldaná ezt a problémát. Az állam is támogatja a mezőőri szolgálat alkalmazását. Remélem, hogy végre Tokodaltáró is elindul a felemelkedés útján.

 

Medveczky Attila