|
 2010.10.22.
A
közoktatás nemzeti erőforrás
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
(PDSZ) bízik abban, hogy a kormány betartja ígéreteit, többek
között azt, hogy a pedagógusok bére eléri az értelmiségi átlagbért
a kormányzati ciklus végére – mondta Mendrey
László, a PDSZ elnöke a szervezet október 5-ei, a pedagógusjogok
napján tartott sajtótájékoztatóján. A PDSZ reményeiről,
arról, miként lehet a pedagóguspálya presztízspálya, Mendrey
László elnök urat kérdeztem.
– Elnök úr, milyen
magas most az értelmiségi átlagbér?
– Ismereteim szerint ez jelenleg Magyarországon bruttó
300-330 ezer forint. A pedagógusok átlagbére pedig bruttó
160-180 ezer forint. Ennél súlyosabb probléma, hogy 20-30
ledolgozott év után ilyen alacsony a bér.
– Látom, kollegáival
nem a csodavárók és az „adj Uramisten, de azonnal”- típusúak
közé tartozik, mert négy évnyi időt ad a kormánynak ezen ígérete
teljesítésére.
– Igen, mert tisztában vagyunk azzal, hogy mindezt egy lépésben
lehetetlen megvalósítani. Mi két-három lépésben
gondolkodunk, s ez az ütem nagyjából megfelel a kormányzati
jelzéseknek is. 2011-ben örömmel vennénk egy olyan gesztusértékű
béremelést: az átlagon túl plusz 1 %-kal emelkedne a pedagógusok
bére. Majd két részletben – 25-25%-ban – történne az újabb
béremelés. Az első 25%-ost mindenki megkapná, a másodikat
teljesítményarányosan. A pedagógusok munkáját feltehetően a
jövőben külső szakértők is értékelik, s az eddigi önértékelés
és az objektív szempontok alapján lehetne kiosztani a béremeléseket.
– Egy jó pedagógus nem elégedhet meg azzal a tudással,
amivel az egyetemről kijön. Tudásukat fejleszteni kell. A
jelenlegi bérek alkalmasak arra, hogy a tanárok komolyan beruházzanak
tudásuk fejlesztésébe?
– A jelenlegi bérek erre nem alkalmasak. A bevezetőben
említett sajtótájékoztatón átadtunk egy laptopot tanárkollegánknak.
A laptopot, mint nyereményt azok között sorsoltuk ki, akik részt
vettek a „Pedagógus
2010”
c. kutatásban, amely a pedagógusok tényleges munkaidejének megállapítását
célozta meg. Ezt a kutatást a korábbi oktatási tárca, a Tárki
Társadalomkutatási Intézet és a PDSZ szervezte. A pedagógusoknak
egy ilyen laptop megvásárlása bizony nem egyszerű, szinte
lehetetlen a bérükből. Az értelmiségihez méltó élet komoly
összegbe kerül hazánkban, elég, ha a színházjegyek és a könyvek
árait nézzük.
– Tudtommal egy óvodavezető
bruttó 50-70 ezer forint körüli vezetői pótlékot kap, de övé
az egyszemélyes felelősség. Ebből arra következtetek, hogy elég
nagy hivatástudatnak kell ahhoz lenni bárkiben, hogy pedagógusnak
menjen el, mert a keresetéből nem épül majd luxusvilla, sőt még
egy panellakás-fenntartás is komoly problémát okoz.
– Azt várjuk a jelenlegi kormányzattól, hogy éljen, és
ne visszaéljen a pedagógus hivatástudatával, mint ahogy az elmúlt
években történt. Sikerült ezt a hivatástudatot erodálni, és
ezért nagyon tisztelem azon kollegáimat, akik a pályán tudtak
és akartak maradni. Az is komoly problémát jelent, hogy ma
Magyarországon a pedagógusok átlagéletkora meghaladta a 40 évet.
Emlékszünk rá, s ennek sajtóvisszhangja is volt a nyár elején,
hogy nagyon kevesen jelentkeztek a felsőoktatásban fizikatanárnak,
kémiatanárnak. Mindez azt mutatja, hogy a pedagóguspálya utánpótlása
is veszélybe került. Ezért fontosnak tartjuk a Szárny és
teher dolgozatnak a megjelenését, amelyben leírják az alkotók,
hogy miként kell a pedagóguspályát presztízspályává tenni;
ezt a munkát már a tanárképzésnél el kell kezdeni. A legjobb
tanulókat kell a pedagógusképzőkbe csábítani, és elérni
azt, hogy diplomájuk megszerzése után olyan iskolákban kezdjék
pedagógus pályájukat, mely ösztönzően hat rájuk jövőjük
tervezése során.
– Van-e arról
kimutatás, hogy az alapítványi és magániskolák, óvodák
mennyi tanárt, óvónőt csaltak el az önkormányzati fenntartású
intézményekből?
– Azt tudjuk, hogy az elmúlt 7-8 évben 16 ezer kollegánk
került önkormányzati fenntartású iskolából az utcára. Arra
nézve nincs adat, hogy mennyien kerültek alapítványi, vagy magánintézményekbe.
Azt viszont tudjuk, hogy nem keresnek sokkal többet mint közalkalmazott
kollégáik. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy 16 ezer tanár,
pedagógus kikerült az oktatás világából.
– Ha emelkednének a
bérek, akkor a jövőben kevésbé lenne elnőiesedett a pálya?
– Tanárként is dolgozom, ezért
igazolhatom, hogy a pályánk, főleg általános iskolában erősen
elnőiesedett. A gyerekek számára óriási szükség van férfimintára,
hiszen tudjuk, milyen ma a családok szerkezete. Tény, hogy a társadalom
azt várja el a férfiaktól, hogy családfenntartók legyenek.
Kollégáim nagy része különórát, korrepetálást vállal, azért,
hogy a családját fenn tudja tartani. Ha a pálya anyagilag vonzóbb
lenne, akkor több férfi dolgozna pedagógusként.
– Az új kormány a
nyáron több pontban is megváltoztatta a közoktatási törvényt.
Gondolok itt arra, hogy újra lehet az alsó tagozatban osztályozni,
és évet ismételtetni. Ez egy olyan fontos intézkedés, amihez
nem szükséges anyagi erőforrás. Gondolom több olyan szabályt
is meg lehetne hozni, ami könnyítené a pedagógusnak a munkáját,
ha már nem tudnak neki hirtelen béremelést adni.
– Örülünk az új kormányzat szemléletváltásának,
hiszen vannak olyan problémák, amelyeknek megoldása nem csupán
pénz kérdése. Idén bevezették azt is, hogy ha a tanuló összegyűjt
10 igazolatlan órát az iskolában, akkor ezt a közoktatási intézménynek
haladéktalanul jelezni kell a gyermek tényleges tartózkodási
helye szerinti jegyzőnek, aki hoz egy végzést, amiben tájékoztatja
a szülőket, törvényes képviselőket arról, hogy 50
igazolatlan óra után el fogja rendelni a gyermek védelembe vételét,
mellyel egyidejűleg felfüggeszti a családi pótlék folyósítását
is. Ez is, meg az ön által említett osztályozás, buktatás kérdése
is segíti a pedagógusok munkáját, biztosítják autonómiáját.
Azért azt mindenki tudja, hogy a pedagógusok nem azért
dolgoznak, hogy megbuktassák a kisgyerekeket az általános iskolában.
– Ma sok pedagógus
arról panaszkodik, hogy a gyereknek, a szülőnek lassan több
joga lesz az oktatással kapcsolatban, mint neki.
– Meg kell találni az egyensúlyt. A jogoknak és a kötelességeknek
egyensúlyban kell működniük. Sajnos nálunk ezt nem mindig találták
meg.
– Új oktatási törvény
születik. Hoffmann Rózsa államtitkárasszony konzultál majd az
előkészítő szakaszban a pedagógus szakszervezetek vezetőivel?
– Elengedhetetlen, hogy egy komoly egyeztetés előzze meg
az új közoktatási törvényt. Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár
úrtól a múlt héten elhangzott egy ígéret, miszerint még októberben,
de legkésőbb novemberben elkezdődnek a szakmai szempontú
egyeztetések a törvénnyel kapcsolatban. Mind a szakma, mind az
érdekvédelem képviselői megtehetik észrevételeiket a
javaslatokkal kapcsolatban. Csak azon javaslatokból válhat
jogszabályi szakasz, amit jelentős egyetértés támogat. Az
egyetértés azért szükséges, mert olyan oktatási törvényre
van szükség, ami legalább középtávon 10-15 évre előretekintve
meghatározza azokat a sarokpontokat, amelyek elfogadásában
minden szakmai szervezet és politikai párt egyetért. Ez természetesen
önmérséklet kérdése. Ahhoz, hogy Magyarországon az oktatás
ténylegesen a nemzeti erőforrás része legyen, szükséges egy
olyan jogszabályi környezet, ami hosszú évekre az építkezést
elősegítő nyugalmat biztosítja a közoktatás szereplőinek.
Medveczky
Attila
|
