vissza a főoldalra

 2010.10.22. 

Egy autonomista párt a cél

Nem alakul párttá az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), de katalizátora kíván lenni egy olyan párt létrejöttének, amely a Tőkés László által képviselt értékrendek mentén vívja ki Erdély és a Partium egyes részeinek autonómiáit – jelentette be október 2-án Nagyváradon Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke. Ez a bejelentés felkorbácsolta az erdélyi magyar politikai életet. Egyre többen nyilatkoznak egy új párt létrejötte ellen és mellett. Most az utóbbira kértük mi is Toró T. Tibor urat.

 – Ön az új párt egyik kezdeményezője. Az EMNT vezetése látja úgy, hogy szükség van egy új magyar pártra, vagy az erdélyi és partiumi lakosok, szavazók is?

 – Nagyon remélem, hogy nem csak EMNT vezetése és tagjai érzik egy autonomista párt hiányát az erdélyi magyar politikában, hanem a magyar közösség jelentős része is. Természetesen ez csak akkor dől el, ha alkalma lesz az új pártnak megmérettetni magát a választásokon. Egyelőre egy tapasztalaton alapult szándék fogalmazódott meg. Az EMNT mozgalommá válásakor mi arra gondoltunk, hogy ez nagyon jó intézmény arra, hogy az autonómia kérdését napirenden tartsa, és próbáljon zsinórmértéket szabni a pártoknak, hogy céljaikat, cselekedeteiket az önrendelkezés kérdésének rendeljék alá. Ez sajnos nem elegendő, mert sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt (MPP)– eltérő okokból – ebből a szempontból nem teljesített. Az RMDSZ, bár autonomista retorikát használ, de politikai döntései és cselekvései nem afelé mutatnak, a szövetség vezetése és a területi szervezetek képviselői a bukaresti kijárásos politikai attitűdöt képviselik, amelyek utakat, aszfaltozást, csatornázást, infrastrukturális fejlesztéseket eredményezhetnek, de ennek a politikának a finomítása soha nem hoz áttörést a magyar nemzetpolitikában. Soha nem eredményez autonómiát, hanem a hálálkodó szerepébe szorítja a magyar képviseletet. Az MPP sem képes az RMDSZ alternatívájává válni, bár az autonómia kérdésében biztatóan indult, de mára már a jóravaló restség bűnébe esik, és nem teszi a dolgát. Ez vezetett minket arra a felismerésre, hogy szükség van egy autonómiát felvállaló és cselekedni is kész pártszerveződésre, hiszen az önrendelkezés csak politikai cselekvések sorozatával érhető el. Fontos a mozgalmi rész, de egy politikai döntés kell ahhoz, hogy az autonómia intézményrendszerét létrehozzuk. Ennek a feltétele, hogy az ügyet felvállaló politikusokra és egy pártra van szükség. Ezért az EMNT vezetése úgy határozott, hogy a november 27-ei országos gyűlésén javasolni fogjuk napirendi pontként az új párt bejegyzésének a kérdését, s azt, nyújtsunk segélykezet ennek a pártnak a létrehozásához, úgy, hogy megtartjuk mozgalmi hátterét. Tehát az EMNT-közgyűlés tiszte lesz dönteni az új erdélyi magyar párt bejegyzéséről, s ha a testület jóváhagyja az elképzelést, három hónapon belül összegyűjtik a törvény által kért 25 000 aláírást.

 – Ön azt nyilatkozta: nem egy új párt, hanem egy autonomista párt a cél.

 – Mi, magunk között ezt a pártot Tőkés-pártnak is nevezzük, mert azt az értékrendet kell felvállalnia az új formációnak, amelyet Tőkés László jeleníttetett meg az elmúlt húsz évben rendszeresen és következetesen. Jelenleg még nincs neve a pártnak. Egy biztos, hogy programjának és cselekvéseinek középpontjában az autonómia áll.

 – Tőkés László lenne az elnöke a pártnak?

 – Tőkés úr egy európai formátumú politikus, az EP alelnöke, ezen túl annak a nagy ívű nemzetegyesítési programnak, melyet Orbán Viktor miniszterelnökként meghirdetett, a kormányfő mellett a másik autentikus személyisége. Úgy hiszem Tőkés Lászlónak most más a feladata, és ő ki is jelentette, hogy nem akar pártelnök lenni. A pártpolitikai küzdelmeket másnak kell felvállalni – ezt mondta ki az EMNT választmánya is –, Tőkés Lászlónak a Kárpát-medence magyarságát kell Brüsszelben képviselnie. Kétségtelen, hogy egy sajátos viszonyt fog ápolni az új párt Tőkés Lászlóval, aki az EMNT elnökeként a mozgalom élén marad.

 – Felreppent egy hír, miszerint Markó Béla már nem akar indulni az RMDSZ elnöki posztjáért, s ezt az alkalmat használta ki Tőkés László, hogy új pártot hozzon létre. Hiszen, így eltűnik egy rivális név a politikai porondról.

 – A pártalapítási szándéknak semmi köze nincs az RMDSZ tisztújító kongresszusához. Elképzelhető, hogy őrségváltás lesz az RMDSZ-ben, ám ez sem a valódi ok, hanem az, hogy nőtt a párt iránti elégedetlenség. Az RMDSZ egy olyan kormánykoalícióban viselkedett cinkosként és tettestársként, mely az elmúlt húsz évben példa nélküli antiszociális intézkedéseket hozott. Egy biztos, ha az RMDSZ és az MPP az eredeti céljaiknak megfelelően működnének, akkor nem kéne egy újabb pártot létrehozni. Senki se gondolhatja azt, hogy mi önzésből, kivagyiságból hozunk létre pártot, hiszen az alapítás rengeteg papírmunkával, anyagi áldozattal és a román bürokráciával való hadakozással jár. De, ha az autonómia ügye ezt megköveteli, akkor kénytelenek vagyunk e lépés megtételére.

 – Nem a pártok vezetői között nagyobb az ellenségeskedés? Mintha a helyi szinten jobb lenne az együttműködés. Kelemen Hunor RMDSZ-es kulturális miniszter szerint nem kell újabb párt, míg az RMDSZ Kovászna megyei elnöke partnert lát az új alakulatban.

 – Az EMNT-nek helyi és regionális szinten jó kapcsolatai vannak az MPP szervezeteivel és tagjaival. Az RMDSZ tagjainak egy részé-vel is jó, konstruktív kapcsolatot ápolunk. Túlzás lenne azt állítani, hogy itt csak a pártok vezetői civakodnak. Ha így lenne, akkor a vezetők lecserélésével minden megoldódna. Itt elvi, eszmei kérdésekről van szó. Az RMDSZ hibáiról már szóltam, az MPP pedig Székelyföldön túl nem vetette meg a lábát. Az EMNT programja viszont Erdély egészében és a Partiumban gondolkodik. Emellett a különböző élethelyzetekhez különböző autonómiaformákat rendel hozzá.

 – Az erdélyi sajtóban olvastam, hogy az EMNT részt kíván venni a magyarországi alkotmá-nyozási folyamatban is. Ezt miként képzelik el?

 – A jelenlegi kormány komolyan gondolta azt, hogy a nemzeti együttműködés rendszerébe a határon túli magyarokat is belefoglalja. Egy új alkotmány nemzetpolitikai kérdés. A fontos határon túli szervezetek felkérést kaptak a magyar kormánytól, hogy fogalmazzák meg javaslataikat az új alkotmánnyal kapcsolatban. Már egy elvi álláspontot elfogadtunk, aminek néhány napon belül megtörténik a véglegesítése. Az EMNT elnöksége az új magyar kormány felállása után több ízben is találkozott az anyaországi vezetőkkel, így többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, Répás Zsuzsannával, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetőjével, Ulicsák Szilárddal, a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő költségvetési forrásokkal foglalkozó miniszteri biztossal, valamint Wetzel Tamás miniszteri biztossal, aki az állampolgársági törvény végrehajtását felügyeli, illetve valamennyi olyan államtitkárral, akiknek a munkaköre valamilyen formában érinti a külhoni magyar közösségek életét is. Ezeknek a találkozóknak a lényege abban állt, hogy konkretizálták: az EMNT milyen formában és milyen mértékben tud cselekvő módon hozzájárulni a nemzeti együttműködéshez.

Medveczky Attila