vissza a főoldalra

 

 

 2010.11.03. 

Megjelent a Magyar Fórum XXII. évfolyamának 44. száma!

A tartalomból:

Csurka István: Az Alkotmánybíróság mint gyepű (2.oldal)

A roncs jogállamban az igazságosság kérdése nem volt kérdés. A liberalizmusban minden relatív – a tőkehaszon kivételével. Az igazság a leginkább relatív, csak az oktrojált jog tény. Ahhoz a joghoz kell ragaszkodni, ahhoz kell alkalmazkodni, annak alapján kell ítélni, amelyet részben örököltünk egy változó erősségű diktatúrától, részben pedig átvettünk egészen más halmazállapotú társadalmaktól. Ebben a liberális jogállamban fejlődött ki a példátlan méretű korrupció. Az Alkotmánybíróságnak egyetlen szava sem volt ehhez a korrupcióhoz. Igaz, kérvényt sem kapott rá, így még hatáskör hiányára hivatkozva sem utasíthatta el a vizsgálatot, hiszen valóban nem is létezett korrupcióellenes törvény. Vagyis az Alkotmánybíróság teljes működésével beletartozott, beleillett abba a pokoli zűrzavarba, amely az utóbbi éveket jellemezte. Az Alkotmánybíróság szeme láttára lehetett elkövetni azt a piszkos trükköt, amely kiléptette az SZDSZ-t a kormányból, de nem buktatta meg, hanem két évvel meghosszabbította a rablásidejét. Indítványt ennek vizsgálatára természetesen ekkor sem kapott, hatásköre sem lett volna, de azt bizony megtehette volna, hogy felfüggeszti a működését. Az Alkotmánybíróság azonban nem lépett ki Gyurcsány-Kóka rendszeréből. Más komoly testületek sem tették meg ezt. Az egész államgépezet együtt rothadt el. Ez okozta a Fidesz kétharmados választási győzelmét és teljesedett az önkormányzati választásokon hetvenöt százalékossá.

 Egy fájdalomdíj forradalmi felosztása

Interjú Dénes Jánossal (4.oldal, Győri Béla)

2006-ban pusztán azért, mert zászló volt valakinél, azt földretaposták, 2010-ben viszont magyar zászlót osztogattak a rendőrök. Bár zűrös időszak előzte meg az 50. évfordulót, de az mégis felháborított, hogy ilyen közönséges módon meggyalázták a társadalmat. Gyalázat ért itt mindenkit. Akár jobb, akár baloldalinak gondolta magát. És énszerintem különös gyalázat érte a rendőrséget. A rendőrség nem erre hivatott, hiszen az a szlogenjük, hogy szolgálunk és védünk! 2006-ban az a 8-9 egyenruhás, aki nekünk esett, nem hiszem, hogy magyar rendőr volt, nem feltételezem.

 Székelyföldön legyen hivatalos nyelv a magyar (5.oldal)

Kulcsár Terza Józsefet, a Magyar Polgári Párt Háromszék megyei elnöke: Ezzel a metódussal kívánunk érvényt szerezni az idén március 12-én megszervezett Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés (SZÖN) elfogadott határozatainak, és szeretnénk, ha a helyi testületek nemcsak Háromszéken, de a Székelyföldön mindenütt megtennék ezt a lépést. December 1-jén a románság nemzeti ünnepe egyben munkaszüneti nap, és ha Románia demokratikus EU-s országként viselkedik, akkor egyértelmű számomra, hogy a magyarság nemzeti ünnepét is figyelembe veszi, és Székelyföldön munkaszüneti nappá nyilvánítja. Jól tudjuk, ha egy magyar március 15-én dolgozni megy, vagy az iskolában tanul, akkor nem tud ünnepelni.

 Fényben feredő kép

Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi c. művét ismerteti Győri Béla (7.oldal)

Hamisítatlan székely mondat: „fényben feredő kép”. A regény főhőse, Bódi festette a Boldogságosról, úgy, ahogy őt látta egy jelenése során falujában. Hamisítatlan székely mondat. Miként az efféle mondatokat százszor megízlelhettük székely útjainkon. Amikor Korondon temették a híres cserepest, egy kora tavaszon, akkor kérdezte a matuzsálemi korú öreg székely asszony a páromtól: „Odaát megjött már a kikelet?” Az odaát Magyarország, a kikelet pedig a tavasz. Örök ízű székely mondatok és szavak. Mesebeszéd, hogy csinált nyelv. Szóról szóra így szólnak a székelyek ma is. Vágjunk bele ebbe a meseregénybe. A gyereket iskolába viszi az apja a városba. Csorja Péter kisfiát, Boldit Csorja Boldizsárt íratja be az iskolába, ahol Korbuly Máté, a reverendás igazgató fogadja az apát és a gyereket.

„– Béhozám a fiamot – jelentette ki.

A pap magához vonta a legénykét.

– Hogy hívak?

– Csorja Boldizsárnak.

– Hát apádot?

– Őt Pétörnek.

– Szeretsz-é tanulni?

– Eddig tudtam, amit más.

Erre jól megnézte őt az igazgató.

– Ejnye, ejnye tekergette a fejét. – Gyere csak közelebb. Két térde közé béengedte a gyereket, s fejére téve nagy kezét, így szólt: tanuld meg fiam, hogy nekem így felelj, ha kérdlek: igen, igazgató úr; nem igazgató úr. Bódika elveresedett. Szabad beszédjébe eleddig még soha senki belé nem kötött, és imé, ez a nagy csutak ember már első szavával téringeti! De valamint a sas a nagy hegyek felett, ő is átalnézett rögtön a vén pap karikás fején.”

 Álmaink csak most váltak valóra (9.oldal)

Interjú vitéz Fehárváry Istvánnal, a PEK elnökével

Akkoriban Bécs volt a világ ügynökeinek a központja. Az egyik barátomat, akivel Magyarországon az ellenállást szerveztük, egy agent provocateur kicsalta a bécsi Déli pályaudvarra, ahol már várták a szovjet KGB-tisztek, és letartóztatták. Megkaptam a hírt, s elindultam, hogy kiszabadítsam. Ekkor utcai harcra került sor, hiszen pisztoly is volt nálam, de mivel az oroszok többen voltak, elfogtak. Könnyelmű voltam, de tiszta a lelkiismeretem, mert mindent meg akartam tenni barátom kiszabadításáért. Megpróbáltam tőlük megszökni, de nem sikerült, ezért 72 órára bezártak egy kis, fűtetlen zárkába. Csoda, hogy ezt túléltem a nagy februári hidegben. A szovjet katonai bíróság húsz évre ítélt el, mert abban az időben propagandaokokból felfüggesztették a halálos ítéletek meghozatalát. Ezt követően átadtak a magyar bíróságnak, és ott 16 évet kaptam. Előtte a Katpolhoz vittek, ahol mint minden rabbal, velem is embertelenül bántak.

 Családbarát munkahelyekre van szükség (10.oldal)

Székely Hajnalka, a NOE elnöke: A francia példát szokták emlegetni, ahol egy komplett családbarát adózási formát vezettek be. Franciaországban ugyanis rájöttek, hogy csak a bevándorlás miatt nem csökkent a népesség. Németországban és a skandináv országokban is megkülönbözteti az adórendszer a gyermekteleneket és gyermeket nevelőket. Magyarországon nagyon magasak voltak az átlagkeresetre kivetett adók, így a mostani változás nagy könnyebbséget jelent majd a családok számára. Tudni kell, hogy a gyermeket nevelő családok alapvető fogyasztási cikkekre költik jövedelmük jelentős részét. Tehát, ha a családoknál több jövedelem marad, akkor azt az áfákon keresztül visszakapja az állam, másrészt – reméljük – minél több hazai vállalkozás, termelő által előállított terméket vesznek meg a több gyermeket nevelők.

 Rigoletto Újpesten (10.oldal)

Kiváló művészek működtek közre az újpesti félszcenírozott előadáson. Rigolettót Busa Tamás alakította, Csonka Zsuzsanna Gildát, a herceget Daróczi Tamás, Sparafucile-t, a bérgyilkost Rácz István, Gémes Katalin pedig Maddalénát. Közreműködött az Operaház férfikara. Az újpesti Rigoletto előadása ragyogóan sikerült. A hálás színházi közönség vastapssal jutalmazta a művészeket. Érdemes az újpesti Rigoletto előadásról szólni, mert fontos magyarországi jelenségről van szó. Az Operaházba nem fér be mindenki. Oka lehet ennek a borsos jegyár, de egy sajátos Budapest központúság is. Ezért lényeges vállalkozás Csonka Zsuzsanna operaénekesnő módszere. Ez misszió a javából.

 Akit nem részegít meg a siker (11.oldal)

Beszélgetés Kovácsházi István operaénekessel

Tény, hogy ezek a produkciók is pénzbe kerülnek, de még egyszer mondom: ha nem neveljük ki a jövő közönségét, akkor az a színházak csődjéhez vezethet. Magyarországon hajlamosak vagyunk rá, hogy mindent az átkos anyagiakra fogjunk rá. Az Operaházban is volt olyan vezetőség, amelynek tagjai fontosnak tartották az ifjúsági előadásokat, de olyan is, amelyik nem. Szemléletváltásra van szükség ebben a témában is. Nem hiszem, hogy az a legjobb megoldás, ha úgy próbáljuk megszerettetni egy gyerekkel az operát, hogy elvisszük a Varázsfuvolára.

 A Seuso-kincs rejtélye

A Sotheby’s aukciósház elnöke a KGB ügynöke volt (18.oldal)

1980-ban, éppen 30 évvel ezelőtt, meggyilkoltak egy fiatalembert. Egy leszerelés előtt álló sorkatonát. Bár gyanús lehetett volna, hogy három nappal a leszerelése előtt miért lenne öngyilkos valaki, de az akkori hatalom nem talált bűncselekményre utaló nyomokat. Noha a nép tudni vélte, hogy három ember lábnyomát rögzítették a Kőszárhegy melletti romos pincébe bemenet, ahol a holttestet megtalálták, s kifele már csak kettőét. Azután azt is sokan beszélték, hogy amatőr régész volt a felakasztott katona, sőt többen látták az általa talált kincsek egy részét is, amelyek leírása megegyezett a római kori lelet egyes darabjaival, amelyeknek a honvéd halálával nyoma veszett. Az áldozat Sümegh József, Polgárdi lakos volt, Pápán katonáskodott. A Polgárdi- Szabadbattyán Kőszárhegy térségben már 1878-ban éppen egy polgárdi lakos talált egy négylábú edénytartót, amelyet a Nemzeti Múzeumban őriznek, s a régészek a Seuso kincs-készlet egy darabjának mondják. Sümegh Józsefen kívül sokan foglalkoztak kincskereséssel, a meggyilkolt honvédnek is volt társa, Kolonics György, aki szintén egy pincében végezte, rejtélyes körülmények között, s rajtuk kívül még egy régészeti ásatáson dolgozó ismerősük is gyilkosság áldozata lett.

 

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy rendelje meg! Fizessen rá elő!

info@magyarforum.hu