2010.10.29.

Ökológiai bomba ketyeg Csíkszentdomokoson

A magyarországi vörösiszap-tragédiát követően több Kárpát-medencei zagytározó állapota keltette föl a sajtó figyelmét. A Hargita megyei Balánbányán egy óriási zagytározó fekszik, a terület élettelen, a víz és a talaj súlyosan szennyezett. A tározó ökológiai veszélyt jelent a környéken élőkre. Erről kérdeztük Barabás Alpárt, Csíkszentdomokos alpolgármesterét.

– Ön 25 éven át építésztechnikusként dolgozott a bányában. Menynyire volt anno jövedelmező a balánbányai rézkitermelés?

– Egy kiegészítéssel kezdem: a sajtóban csak egy zagytározóról beszéltek, de összesen négy van. Az kétségtelen, hogy az, ami egy völgy elzárásával keletkezett, a legnagyobb veszélyfor-rás. Maga a bánya soha nem volt annyira jövedelmező, mint amekkora hangsúlyt fektettek rá az elmúlt érában. Sőt veszteségről beszélhetünk. Ma meg azt is láthatjuk, hogy a kommunizmus agresszív bányászata, az erőltetett iparosítás milyen szörnyű, a környezetre káros jegyeket hagyott maga után. A bánya több kárt okozott a környék lakóinak, mint amekkora hasznot hozott. Az természetes, hogy rövid távon az itt élőknek jó volt a bánya, mint munkahely-biztosító létesítmény – a „fénykorban” több mint hatezren dolgoztak itt – de hosszú távon csak károkról lehet beszélni.

– Balánbánya Románia egyik legnagyobb rézbányászati központja volt. 2006-ban miért kellett a bányát bezárni?

– A bányának az 1990-es évektől egyre nagyobb volt a vesztesége, így annyira lecsökkentették a termelést, hogy végül a bezárás mellett döntöttek. Ez viszont a munkanélküliek számát szaporította.

– Balánbánya szomszédos Csíkszentdomokossal?

– Balánbánya 1968-ig Szentdomokos része volt, sokan jöttek ide az ország minden sarkából dolgozni. A bánya területe és a tározók viszont Csíkszentdomokos területén fekszenek. A már említett három tározót régóta nem használják, a veszélyesebbre, a negyedikre csak 1975 után terítettek. Ide 10,2 millió köbméter meddőt halmoztak fel, ezt, ha összehasonlítjuk a Magyarországon elszabadult 700 000 köbméterrel, potenciális veszély a falura nézve. Több méter iszappal lepné el a falut, ha itt valami történne. A gát nem biztonságos, a meddő anyagából kiképezték a zárógátat, ez pillanatnyilag nincs leföldelve, bármilyen nagyobb eső esetén elindulhat.

– A bányát bezárták, de akkor ki a felelős a zagytározó állapotáért?

– A román kormány, melynek a bezárásra kéne a pénzt előállítani. A zagytározók felszámolása, a bányamaradványok felszámolása az, ami a kormány feladata. Csak a negyedik, az utoljára használt zagytározó ökologizálása hatvanhektáros területet érintene és a teljes bezárási folyamat állítólag több millió lejbe kerül. A vállalat felszámolás alatt áll és a vezetésnek nincs anyagi lehetősége ilyen munkálatok elvégeztetésére.

– Polgármester úrral nagyobb esőzések idején naponta ellenőrzik a gátat.

– Szükséges, hogy egy nagyobb katasztrófát megelőzzünk. A ma is szivárgó bányavizeket az előírások szerint egy újonnan létrehozandó kezelőállomás kellene hogy tisztítsa, a jelenleg működő derítőállomás ugyanis még nem megfelelő. Így az Olt ma is valamelyest szennyezett, Súlyosabb gond viszont az örökös árvízveszély, mivel a bánya miatt az Olt medrébe terelték át az egyik nagyhozamú patakot, a Lok patakát. A Lok patak a hegy alatt folyik be az Oltba. Egy 15-30 köbméter/ secundumos vízhozam van átvettetve az Oltba, ami meghaladja a meder kapacitását. Ez az egyik oka a gyakori domokosi árvizeknek, annak, hogy házakat, pincéket önt el a víz, és ez a probléma nem oldódott meg egyszerűen a bányabezárással. A vízügyi igazgatóság kérte ugyan, hogy a bánya-felszámolási munkálatok során, ha már a Lok patakát nem is lehet visszatéríteni, de növeljék meg az Olt meder kapacitását, de ez ügyben nem történt még előrelépés. Mi attól tartunk, hogy a gát mögött lévő vízgyűjtőterületen lévő vízmennyiség, ha nem tud a tárnán keresztül átfolyni az Oltba, akkor az iszap rázúdul a településünkre. Községünk egy völgyben fekszik, így elég magas lenne az iszap lerakódása, akár háromméteres is.

– Nem lehet felelősségre vonni azokat, akik a patak ilyen módon történő elvezetését engedélyezték?

– Erről jogászokat kell kérdezni. Személyes véleményem: már a tervezési fázisban elrontották az egészet. Teljesen másképpen kellett volna megoldani a vízgyűjtő elvezetését.

– Önök mit tudnak tenni a hivatalban? Kikhez fordulhatnak segítségért?

– A kormánynak többször jeleztük ezt a problémát. Korodi Attila, volt környezetvédelmi miniszter fel is mérte a balánbányai bezárt bánya helyzetét. Ő látta, hogy jelentős a környezeti kockázat, mivel a zagytározók és a meddőhányók nincsenek megfelelően karbantartva. Megoldatlan a csapadékvizek elvezetése, a talajvíz további szennyezésének megelőzése, illetve az klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá váló jelentős esőzések katasztrófális károkat okozhatnak a zagytározókban és a meddőhányókban is. Ezek miatt a Felcsíki-medence jelentős környezeti kockázatnak lehet időnként kitéve. Ennek megelőzésére halaszthatatlanul szükséges a kellő munkálatok haladéktalan beindítása. Korodi tehát elismerte a veszélyt, de érdemi lépések nem történtek. Korodi urat leváltották, és az utódja is tud a veszélyről, de konkrétumokat ő sem tett. Arra gyanakszom, hogy egyszerűen nincs pénz a bányabezárás költségeinek fedezetére.

– Mennyire érzik magukat biztonságban a falu lakói?

– Mindenki tudatában van annak, hogy mekkora veszélyt jelent számunkra ez a meddőhányó. Tudják, hogy a le nem földelt meddőhányók porát széthordja a szél, ami veszélyt jelent az emberek egészségére, de az állatok sem szabadulnak meg tőle, hiszen szétterül a legelőkön, majd ezt lelegelik az állatok, innen bekerül a tejbe, és ha megisszuk, akkor az emberi szervezetbe. Mindent beterít a salakanyag, esőzések után a folyók vizét is beszennyezi, egyszóval folyamatosan veszélyezteti a környéket és az itt élő embereket. A szél széthordja, az emberek beszívják a levegővel, porlerakódást okoz a tüdőben – ez a szilikózis kezdő fázisa.

– Konkrétan tud olyan esetről, hogy valaki a meddőhányók porától betegedett meg?

– Hogyne: akik a bányában dolgoztak, azoknál előfordult ilyen megbetegedés. Konkrét felmérést viszont ez ügyben nem készítettünk.

– Gondolom, hogy egy ilyen veszélyes körzetbe nem is érkeznek új lakók.

– Új lakókról nem is lehet beszélni. Akik pedig hétvégi házakat építenek, olyan területet szemelnek ki maguknak, mely távol esik a zagytározótól.

– Beszéljünk egy kellemesebb témáról. Amikor október 15-én hívtam önt, éppen egy futballmérkőzésre készültek magyarországi vendégekkel. Kik látogatták meg a falut?

– Több éves hagyomány, hogy a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat egy olyan focimeccset rendez, amiben a magyar parlament csapata a helyi, csíki elöljáróságok vezetőinek csapatával mérkőzik meg. Itt volt nálunk Kövér László házelnök, Bánki Erik és Papcsák Ferenc úr is – hogy csak néhány ismert nevet említsek a „vendégcsapatból”. A vendégek másnap részt vettek a Márton Áron Emlékház avatásán és az ehhez kapcsolódó koszorúzáson is.

Medveczky Attila