vissza a főoldalra

 2010.09.03. 

Politikai performansz és külföldi szálak

A komolytalan politizálás, a köztéri eseményekre épített és sajátos alacsony színvonalú, de esetleg megbotránkoztató előadások szervezése eredetileg a polgárpukkasztó, magukat többnyire baloldaliként meghatározó csoportosulásokra volt jellemző a 90-es évekig. Nyugat-Európában az ezekkel a csoportokkal így-úgy kapcsolatban álló robbantásoktól, emberrablástól, gyilkosságoktól sem visszariadó valódi terrorcsoportokról rendre kiderült, hogy valamilyen – többnyire szovjet – titkos-szolgálati támogatással rendelkeztek.

A 90-es években megjelentek a figyelmet magukra hasonló módszerekkel felhívni igyekvő szélsőjobboldalinak titulált csoportok is. Közben maga a szélsőjobboldali kifejezés oly mértékben használódott el, hogy ezekre a zavaros ideológia alapon álló alkalmi társulásokra inkább a vulgárjobboldali jelző illik.

Magyarországon az első vulgárjobb csoportosulást Szabó Albert szervezte. Az izraeli kapcsolatokkal és talán rokonsággal rendelkező ál-hungarista kizárólagosan a botrány kedvéért szerepelt. Kiválóan lehetett filmezni a lendülő karokat, a nyilaskeresztes párt karszalagjával díszített jelmezeket. Szabóról kiderült az izraeli kapcsolat, így fedett tevékenysége lényegében értelmetlenné vált. Ausztráliába távozott, igaz, az MTV-székház ostroma környékén hazatért.

 Szabó után Bácsfi Diána következett. Bácsfiban semmi félelemkeltő sem volt, ugyanakkor kiválóan hozta a vulgárjobb performansz összes elemét. Nyilaskereszt, karlendítés, Szálasi-ideológia. Bácsfi azóta ezoteriával foglalkozik és a teljes érdektelenségbe süllyedt. Mégis a náciveszély fenntartása a botrányszervezés lényegi elemévé vált újabb és újabb szereplőkkel, újabb és újabb botrányos eseménnyel.  

2004. január 11-én nagy feltűnést keltett, hogy a Tilos Rádió ellen tüntetők izraeli zászlót égettek, miután a rádió egyik munkatársa a 2003. karácsony esti rádióadásban úgy fogalmazott, hogy „kiirtanám az összes keresztényt”. Ma, az akkor a Tilos Rádiónak otthont adó Kultiplex nevezetű intézmény vezetője a Jobbik XII. kerületi képviselőjelöltje.

A botrányos események egy idő után nem érték el a közönség ingerküszöbét, így a szervezőknek egyre erőszakosabb előadásokat kellett produkálniuk.

Az MTV-székház ostromát már annyiszor elemeztük, hogy most csak egyetlen elemet érdemes kiemelni. Feltűnően nagy az egykori, vagy aktív fegyveres testületi tagok száma az erőszakhullámot elindító verekedők között. Többek között Csontos István, a Kato-nai Biztonsági Hivatal beszervezettje, titkos munkatársa is részt vesz az eseményekben, megbízásának megfelelően. Csakhogy a magyar szolgálatok keresztül-kasul vannak külföldi szálakkal fonva. Nehéz eldönteni, hogy ki dolgozik Moszkvának, ki Washingtonnak és ki Tel-Avivnak.

 Az erőszak megjelenése, vagy legalábbis annak lehetősége már a 90-es évek végétől szerepel a szervezők tervében. Rózsa-Flores Eduárd egy zsidó származású képzett katona, aki a délszláv háborúban aktív szerepet játszott és akit ennek ürügyén Kepes András műsorában piedesztára  emelt – ezzel egyben megteremtette ismertségét – kapcsolatot épít ki a magyarországi radikális jobboldal eszméivel szimpatizáló fiatalokkal. A labilisabbak közül a zavarokkal küzdő Novák Elődöt találja meg. Rajta kívül mások is igyekeznek a radikális jobbról   a vulgárjobb felé tolni az arra fogékonyakat, mégpedig az elodázhatatlan erőszak szükségességének látszatérvével. Az akciók lényegi áttörést nem hoztak, így komolyabb eszközöket kellet bevetni.

2009 februárjában ismeretlenek lövéseket adnak le a rendőrség Teve utcai székházára. A nyomozás semmi érdemlegeset sem derít ki és egy idő után nyilvánvalóvá válik, hogy valamiféle belső akcióról van szó.

 Ezzel nagyjából egy időben elkezdődtek az ún. romagyilkosságok. A már említett Csontos István a KBH titkos kapcsolata, Kis Árpád, a korábban Izraelben egy kibucban élő és dolgozó fiatalember, valamint társuk – a gyanú szerint – példátlan gyilkosságsorozatot követnek el.

Laborc Sándor távozik az NBH éléről. Laborcot komoly nemzetközi rosszallás mellett még 2007-ben emeli a titkosszolgálat élére Gyurcsány. Nem sokkal később megalakulhat a Magyar Gárda, és a Jobbik Balóné Morvai Krisztina arcával és elsősorban kapcsolataival elindul felfelé. Az erőszak kiteljesedésekor a Jobbik jelentős – és feltehetőleg Moszkva irányából érkező – anyagi forrásokat felemésztő kampány eredményeként jól szerepel az EP-választásokon. A Jobbik folytatja, bár egyre lanyhuló intenzitással az utcai performanszokat és az erőszakos csoportokkal kapcsolatait fenntartja, miközben hangvétele szelídül. A parlamentbe jutással a magyar vulgárjobb szervezői ugyanazzal a dilemmával szembesülnek, mint egykoron a KGB nyugat-európai rezidensei. Baader-Meinhof csoport, vagy zöldmozgalom Daniel Cohn-Bendittel?

czyba