Függetlenség

2010.09.03.

Százmilliókat költöttek felesleges dolgokra

„Megkezdődött a magánházak helyreállítása az árvíz után – közölte Dr. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója az augusztus 18-ai kormányszóvivői tájékoztatón” – adta hírül a sajtó. Az árvíz utáni teendőkről és a készülő katasztrófavédelmi törvénycsomagról kérdeztem a főigazgató urat.

– Tisztelt főigazgató úr! Legyen kedves lapunk olvasóinak beszámolni arról, hogy milyen jelentős munkafolyamatokat kellett elvégezniük az idei óriási áradásokat követően, s hogyan is segítenek a bajbajutottakon.

– 2010. májusában-júniusában az áradások következtében hét megyében keletkeztek nagyon komoly károk, közülük Borsod megyében volt a legtragikusabb a helyzet. Az árvíz levonulását azonnali intézkedések követték. Minden érintett épületet ellenőriztünk statikai és érintésvédelmi szempontból, hogy megállapítható legyen, mely házakba lehet visszaköltözni. Állami költségen sor került vízszivattyúzásra és szúnyogirtásra is. Az ország különböző pontjairól átcsoportosított nagy teljesítményű gépekkel fertőtlenítettük az árvíz járta területeket és az itt élő emberek védőoltást kaptak. Lakhatási lehetőséget biztosítottunk azoknak, akik a saját házukba nem tudtak visszatérni. Előkészítettük az újjáépítés támogatásával kapcsolatos kormányzati döntéseket: a kabinet június 30-án úgy döntött, hogy mindenek előtt azoknak nyújt segítséget, akiknek a házuk megsemmisült és ingó vagyonukat is elveszítették. Erre a célra a kormány 3 millárd 176 millió forintot különített el.

– Ez tehát közpénz, amelynek az elköltése szigorú feltételekhez kötött.

– Így van. Az elszenvedett károk alapján településenként meghatároztuk a keretösszeget. Július 6-án találkoztam az érintett települések polgármestereivel és jegyzőivel, hogy részletesen átbeszéljük a jogi lépéseket. A településeknek rendeletet kellett alkotniuk az állami támogatások felhasználásáról. Ehhez segítségül rendelet-mintát is kiadtunk számukra, valamint egy igen részletes információkat tartalmazó dokumentumot, amely a teendők pontos menetrendjét és határidejét rögzíti. Mellékeltünk továbbá egy olyan adatlapot, amelyet azoknak kell kitölteniük, akiknek megsemmisült a háza, vagy életveszélyessé vált és emiatt le kell bontani. Az érintett állampolgároknak nyilatkozniuk kell arról is, hogy rendelkeztek-e biztosítással. Ezt követően a kormány a gyors döntéshozatal érdekében elrendelte, hogy egyszerűsített eljárásban, kihelyezett építési hatóságok útján, illetékmentesen lehessen az építési eljárásokat lefolytatni és ingyen bocsátott rendelkezésre több mint tizenöt háztípusra vonatkozó tervet, amely közül a károsult választhat. Amikor ez megtörtént, a helyi önkormányzat képviselőtestülete személyre szólóan hoz döntést a támogatásról. Lehet szó lakásvásárlásról, építési támogatásról, és azok esetében, akik rendelkeztek biztosítással, de annak összege nem fedezi a teljes helyreállítást, kiegészítő támogatásról. A kormány ugyanis nem szeretné, ha a biztosítottak hátrányos helyzetbe kerülnének. Ezután a polgármester a jegyző ellenjegyzésével támogatási szerződést ír alá a magánszeméllyel, majd megköthetők az építési vállalkozókkal is a szerződések. A támogatási szerződések megszületését követően az állam átutalja minden egyes településnek a neki járó keretösszeg felét. Felsőzsolca például már augusztus 20-a előtt megkapott 924 millió forintot, miután a település benyújtotta az ehhez szükséges dokumentumokat.

– A karitatív szervezetekkel milyen egyezségre jutottak?

– A négy legnagyobb magyarországi karitatív szervezettel – a Magyar Vöröskereszttel, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel, a Katolikus Karitásszal és a Magyar Baptista Szeretetszolgálattal – a Belügyminisztérium együttműködési megállapodást kötött arról, hogy folyamatosan egyeztetnek az összesen mintegy 2 milliárd forintos adomány elosztásáról. A négy szervezet két fő területen nyújt segítséget: egyrészt támogatják azon súlyosan károsodott épületek helyreállítását, amelyek nem életveszélyes állapotban vannak, de a benne élők szociális szempontból rászorulnak a támogatásra, másrészt ingóságokhoz juttatják azokat magánszemélyeket, akik az árvíz során mindenüket elveszítették. Augusztus közepén abban is egyeztettünk, hogy az egyes segélyszervezetek mely településeken tevékenykednek. Fontos, hogy ne csupán a médiában sokat látott települések lakói jussanak adományhoz. A segélyszervezetekkel abban is megállapodtunk, hogy hetente tájékoztatást adnak arról, hogy hol, miben és mekkora összegben segítettek. Ezeket az adatokat a honlapunkon is megjelentetjük.

– Eddig a magánházakról volt szó. A középületekkel kapcsolatban milyen helyreállítási munkálatok zajlanak?

– Először is visszapótoltuk az állami szervek védekezési költségeit és megtérítettük a vis maior alapból az önkormányzatok védekezési kiadásait, azaz több mint 3,5 milliárd forintot utaltunk számukra. A helyhatóságok eddig összesen 17,8 milliárd forintra nyújtottak be igényt, a kérelmek elbírálása folyamatban van.

Kiemelném, hogy középületek nem omlottak össze, azonban kisebb-nagyobb károk keletkeztek bennük. E tekintetben a kormány egy célzottan Borsod megyét érintő program indításáról határozott, melynek révén nem csupán az árvíz utáni helyreállítást, hanem a kötelező önkormányzati feladatot ellátó épületek – óvodák, bölcsődék, szociális otthonok – korszerűsítését is finanszírozza. Az építészeti tervezést a Makovecz Imre nevével fémjelzett Kós Károly Egyesülés végzi. Az erre fordítható összeg előzetes becslések szerint három és ötmilliárd forint közé tehető.

– Tehát még korai a végső összegről beszélni?

– Igen. Az állam felmérte az utakban és a hidakban keletkezett károkat is, amelyek 31 milliárd forintot tesznek ki. Ebből 11 milliárd forint az önkormányzati tulajdonú utakban és hidakban keletkezett. Szeptember 15-ig kell kormány-előterjesztést készíteni arról, hogy mit, hol és milyen ütemben finanszírozunk. Ahol az ilyen típusú kár a lakosság munkába járását és életkörülményeit nagymértékben befolyásolja, ott az állam gyorsan és hathatósan beavatkozik. Már tárgyalunk a kivitelezőkkel a hidakkal és utakkal kapcsolatos helyreállítási ügyekben. Hangsúlyozom, hogy a kormány határozott szándéka szerint október 31-ig az elemi lakhatási feltételeket mindenki számára biztosítani kell.

– Ha a károsult magánszemély nem akar építkezésbe belefogni, megoldható-e, hogy új lakást vagy házat vásároljon?

– Borsod megyében viszonylag magas az eladó ingatlanok száma. Ezeket az állami támogatási összegből az érintett magánszemélyek megvásárolhatják. Mind a lakásvásárlásnál, mind az építkezések esetében az állam kétféle biztosítékkal él. Hétéves időtartamra jelzálogot jegyzünk be az ingatlanokra, hogy ezen idő alatt ne lehessen azokat eladni vagy spekuláció tárgyává tenni. Számos jelzáloggal terhelt ház is megsemmisült. Ezzel az a gond, hogy a 300 ezer forint feletti biztosítási összeget a banknak joga van lehívni. Hiába fizette tehát a magánszemély a biztosítását, a neki járó pénzből nem tud házat építeni. Éppen ezért azt tanácsoltam a biztosítótársaságoknak, hogy ezeket a pénzeket ne utalják át a bankoknak addig, amíg nem tárgyalok velük. Azt szeretném ugyanis, hogy a károsultak kapják meg a biztosítási pénzt, az állam pedig annyit adjon pluszban, amennyi az újjáépítéshez szükséges. Vagyis épüljön fel a ház, amelyre az állam mellett másodsorban a bank is jelzálogot jegyez be. A 2001-es beregi újjáépítéseknél azt tapasztaltuk, hogy a biztosító nem fizet, ha a kár más forrásból megtérül. Én úgy gondolom, hogy nem tekinthetik az állami forrást megtérültnek, ha erre hivatkozással nem fizetnek, üzleti haszonra tesznek szert.

Ezért – mivel több önkormányzat tétovázott a jelzáloghitel miatt – azt az állásfoglalást adtuk ki a helyhatóságoknak, hogy ahol még a biztosító nem fizetett a jogszabály értelmezési problémák miatt, ott az állam megelőlegezi a teljes összeget, cserébe a támogatási szerződésben rögzítik, hogy később a biztosítótól befolyó összeget az államnak engedményezi. Kezelni kellett azoknak a telkeknek a sorsát is, amelyek azért maradnak üresen, mert tulajdonosuk az építkezés helyett a lakásvásárlás mellett döntött. Úgy határoztunk, hogy ezek tulajdonviszonyain nem változtatunk, ám a hét évre szóló elidegenítési tilalmat e körre is kiterjesztjük.

– Amikor a sajtótájékoztatón kezdeti bizonytalankodásról és jogszabály értelmezési problémákról beszélt, akkor a felsoroltakra gondolt?

– Ezekre is, de arra is például, mi legyen akkor, amikor egy telken három család lakik egy házban. Sok kérdésre a jegyzők nem tudtak felelni, így aztán nekünk kellett iránymutatást adni.

– Az elmondottakból következik, hogy Önök mindent megtettek a károk enyhítéséért és a források igazságos elosztása érdekében. Ám ezt nem mindenki gondolja így. Emlékezetes Szikszó szocialista polgármesterének véleménye, aki szerint a kormány nem osztotta el igazságosan az árvíz utáni újjáépítésre és helyreállításra szánt állami forrásokat. Főigazgató úr beszélt arról, hogy a biztosítók ne tegyenek szert esetleges üzleti haszonra. Mit gondol, néhányan a bajba jutott emberek helyzetéből próbálnak politikai tőkét kovácsolni?

– Mivel az újjáépítés a választások idejére esik, a szikszói polgármester minden lehetőséget igyekszik megragadni a szavazatszerzés érdekében. A Vadász-patak kiöntése vis maior helyzet, senki nem tehet arról, hogy megáradt a patak. A polgármester úr a szocialista kormányok ideje alatt nem harcolt ilyen erőteljesen a vízelvezető-rendszerek fejlesztéséért. Az új kormány döntése alapján viszont a település közel 447 millió forintot kap az elmaradt fejlesztésekre, a Vadász-patak rekonstrukciójára. Ezenkívül a Szikszón összedőlt négy házra igényelhető állami támogatás, a megrongálódott ingatlanok helyreállításához pedig a karitatív szervezetek nyújtanak segítséget. A polgármester azon felvetésére, mely szerint a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet listáján Szikszó nem található meg, azt tudom válaszolni, hogy a város eredetileg is a Magyar Vöröskereszt támogatási lajstromában szerepelt, tehát e karitatív szervezettől kap segítséget.

– A készülő katasztrófavédelmi törvénycsomag kapcsán azt nyilatkozta: meghatároznák a védekezéshez szükséges támogatási normatívákat, illetve egyértelmű és világos szabályokat hoznának a helyreállításra. Ez azt jelenti, hogy mindeddig bizonytalanság jellemezte a támogatási normatívákat?

– Két igen fontos, a katasztrófavédelemmel összefüggő törvény kerül várhatóan az őszi hónapokban a parlament elé. Az egyik – az áramszolgáltatókkal történő egyeztetés után nyilatkoztam erről – a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos európai uniós irányelvnek a hazai joggyakorlatba történő átültetése. Kritikus infrastruktúrának tekintjük azon elemeket – közút, vasút, vízelvezető-rendszerek, áramellátó-rendszerek –, amelyek meghibásodása, vagy kiesése a normális életvitelt megzavarja. Az EU-ban ezeket egységes szabályok szerint kell beazonosítani, kezelni és felügyelni. Tapasztalataink szerint az áramszolgáltatók gyakran késlekednek a viharok után meghibásodott áramellátó-rendszerek kijavításával, ezért velük még augusztus 20-a előtt egyeztetést folytattam. Ennek eredményeként egységes adatbankot hozunk létre, az áramszolgáltatók ügyeleti rendszereket fognak működtetni, hiszen ilyeneket a privatizáció után nem minden szolgáltatónál hoztak létre.

– Térjünk rá a katasztrófavédelmi törvényre.

– A ma hatályos jogszabályt 1999-ben szavazta meg a parlament kétharmados többséggel. Az elmúlt nyolc évben azonban kívülről csak a működési zavarokat láthattuk, mára pedig egyértelműen vált: óriási gondok voltak az irányításban, a logisztikai feltételek biztosításában és az önkormányzatok felkészültségében is. Mindez a rendszer átfogó módosítását teszi szükségessé. Alapvető fogalmakat kell tisztázni: mi minősül katasztrófa sújtotta területnek, és ott milyen szabályok lépnek életbe. Meg kell vizsgálni azt is, hogy mintául szolgálhat-e a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási rendszer a magáningatlanok esetében. Az irányítási rendszert is át akarjuk alakítani. Míg az állami szerveknél – hadsereg, rendőrség, tűzoltóság – egységes a védekezés finanszírozási rendszere, az önkormányzatoknál nincs így. El kell érni azt is, hogy már a veszélyhelyzet kihirdetése előtti időszakban – az áradások ideje elég pontosan prognosztizálható –, a várhatóan érintett területekre összpontosítsuk a szükséges erőket, megkezdődjenek a gátakon a védelmi munkálatok. Szerveződjön meg az irányítás, alakítsák ki az egészségügyi biztosítás és a kitelepítés rendjét. Ekkortól lehet hatékony a munkavégzés.

– A felelősség vállalása nagyon fontos, mert ez hiányzott az elmúlt nyolc évben.

– Nem csak ez okoz problémát, hanem az, hogy hatósági jogköröket is elvontak.

– Ön azt nyilatkozta: „százmilliókat költöttek el felesleges eszközökre” a katasztrófavédelemnél. Említene néhányat ezek közül? Ki mindezért a felelős?

– Amióta július elsejei hatállyal kineveztek főigazgatónak, sok „furcsa” szerződést találtam, amelyek vizsgálatra szorulnak. Majdnem 500 millió forintért vásároltak például menekülőkámzsákat a paksi térség számára egy esetleges nukleáris balesetre történő hivatkozással, amit azért tartok értelmetlen beruházásnak, mert a sugárzás nem levegővétel útján kerül a szervezetbe. Természetesen vizsgáljuk, hogy ki lehet ezért a felelős, s milyen indokok alapján kötötték meg a szerződéseket. Tervezzük a veszélyes üzemekre vonatkozó szabályozás változtatását is. Az ilyen üzemek tulajdonosainak fel kell készülniük arra, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben érvényesítjük a „szennyező fizet” elvét. Megvizsgáljuk azt is, miért közpénzekből, illetve a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásából fedezik a lakosságriasztó rendszerek kiépítését és fenntartását. A tűzoltósági túlóraperek kérdése is megoldásra vár. 2004 óta tagjai vagyunk az Európai Uniónak, azonban a tűzoltók heti munkaidőkeret növekedésével kapcsolatban azóta sem történt intézkedés. A tűzoltószervezetek a túlóradíjak kifizetése érdekében pereket indítottak az állam ellen, követelésük ma már eléri a hét- milliárd forintot. Ezt a terhet az új kormány megörökölte.

– Ahogy azt is, miért van szakemberhiány a katasztrófavédelemnél.

– Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság élére visszatérve meglepődve tapasztaltam, hogy az elmúlt nyolc év alatt háromszáz státuszt szüntettek meg és azokon a polgári védelmi kirendeltségeken, ahol a végrehajtás zajlik, több mint száz betöltetlen álláshelyet találtunk. Ezért az árvíz idején nem volt egyszerű a munkatársak átcsoportosítása Borsod megyébe. A polgári védelemnél létszámfejlesztés várható és új eszközöket, többek között terepjárókat állítunk rendszerbe.

– Honnan lesz erre pénz?

– Átcsoportosítjuk a forrásokat és véget vetünk a hasznavehetetlen koncepciók gyártásának. A katasztrófavédelem korszerűsítését teljes mértékben a lakosság érdekeit szem előtt tartva kell végrehajtani.

Medveczky Attila