vissza a főoldalra

 2010.09.10. 

Az Egyházhoz való hűség vértanúja

Augusztus 22-én vasárnap a 11.30 órai szentmise keretében a Mária Légió tagjai átvették a Bogdánffy-zászlót, s ezzel elkezdődtek a Bogdánffy-vasárnapok a nagyváradi székesegyházban. A Bogdánffy-zászló arra buzdítja a híveket, hogy imák és különféle ájtatosságok által készüljenek a szentéletű püspök boldoggá avatására. A boldoggá avatási eljárásról, a vértanú püspök életútjáról Mons. Fodor József nagyváradi püspöki helynökkel beszélgettem.

 – Tisztelt vikárius atya, ön tagja volt a boldoggá avatást megelőző vizsgálatvégző bizottságnak. Legyen kedves, minket, világiakat beavatni egy ilyen bizottság munkájába. Azt tudjuk, hogy 1992-ben Tempfli József akkori megyéspüpsök indította el a boldoggá avatási ügyet.

 – Tempfli József püspök úr a nagyváradi káptalan felkérésére nevezte ki a vizsgálatvégző bizottság tagjait. Annak idején a káptalan kérte a vértanúpüspök boldoggá avatásának elindítását. Páter Szőke János volt a postulátora, vezetője az egész boldoggá avatási folyamatnak, és én voltam a promotor iustitia, az a személy, aki az aprólékos munkákat végzi az ügyben. Így én tartottam a kapcsolatot azokkal a személyekkel, akik jól ismerték – akár fiatalemberként, fiatal papként, tanárként, fogolyként – Bogdánffy püspök atyát. Több mint harminc ilyen kihallgatást végeztem el. Egy-egy beszélgetés után felvettem a jegyzőkönyvet. Ezek képezik a vázát a boldoggá avatási ügynek. Legalább tíz éves munka gyümölcseként megszületett az ún. positio, az egyházmegyei vizsgálati rész összefoglalása, kinyomtatása. Ezt a kb. 250 oldalas dokumentumot olasz nyelvre is lefordítottuk és Páter Szőke János gondoskodott róla, hogy a dokumentumok a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjához és őszentsége – akkor még II. János Pál – asztalára kerüljön. A boldoggá avatási eljárás azért is volt relatíve gyors, mert Bogdánffy püspök úrnak kevés írása maradt fenn. Különben mindegyikről – külön-külön – értékelést kellett volna készítenie a teológus bizottságnak, s azt vizsgálni, hogy azok az egyház tanításainak megfelelnek-e. A positio beadását követően egy-két évre leállt a boldoggá avatási folyamat, aminek II. János Pál pápa súlyos betegsége, Szőke atya balesete és az egyházmegye élén történt változások voltak a fő okozói. 2008. decemberében Böcskei Lászlót nevezte ki XVI. Benedek a nagyváradi egyházmegye püspökévé. Böcskei püspök úr pedig mindent megtett annak érdekében, hogy  kimozdítsa a holtpontról a boldoggá avatás ügyét. Ez sikerült, mert már tavaly őszszel Rómában összeült a teológus bizottság, ami azt vizsgálta: Bogdánffy Szilárd valóban az egyház vértanúpüspöke volt, s a kommunista időkben áldozatul esett az egyházhoz való hűsége miatt. Ezt kimondták, s a Szentatya elé terjesztették ezt az újabb dokumentumot. Ez év január 12-én pedig a Bíborosi Kollégium felkért tagjai ugyanazt állapították meg, mint a teológus bizottság, így végérvényesen a pápa elé került az ügy. XVI. Benedek pápa március 27-én ünnepélyesen kinyilvánította, dekrétummal kihirdette: Bogdánffy Szilárd az egyház vértanúja és a boldoggá avatását el lehet végezni. Böcskei püspök úr ezt követően Rómában tárgyalt Angelo Amato érsek úrral, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja prefektusával, hogy október 30-án Nagyváradon tartják a boldoggá avatást. Nagyváradra jön Amato érsek, aki majd a pápai dekrétum felolvasására és bemutatására kap megbízást. A boldoggá avatáskor a szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros – érsek lesz a nagyváradi főpásztor felkérése által.

 – Nagyváradon történt már boldoggá avatás?

 – Nem, ez az első boldoggá avatás, ami Váradon történik. A szentté avatások is eddig általában Rómában történtek. Hasonló horderejű egyházi esemény több, mint nyolcszáz éve nem volt Nagyváradon, akkor – 1192.-ben – a városalapító László királyt avatták szentté. A kommunista éra áldozatai közül Bogdánffy Szilárd az első, akit Erdélyben boldoggá avatnak. Scheffler János szatmárnémeti püspök vértanúságát is elismerte a Kongregáció, s boldoggá avatása valószínűleg jövőre lesz Szatmárnémetiben. A főpásztor 1887. október 29-én született és 1952. december 6-án halt vértanú halált a romániai Jilava börtönében.

– Tehát most Váradon nem csak lelkiekben, de gyakorlatban is készülnek az ünnepi eseményre.

 – Így van, ez a gyakorlati felkészülésnek az időszaka. A meghívók már kimentek, s az kérdés: a székesegyházban, vagy az épület előtt tartsuk meg a szertartást. Film is készül a vértanú püspök életéről. Azt szeretnénk, hogy hitünk megerősödjön a rendezvények által. A bevezetőben említett Bogdánffy-zászlók is a keresztény lelkület megerősítését szolgálják. Az egyházmegye minden esperessége rendelkezik egy ilyen zászlóval, s azt elviszik a plébániákra. A székesegyháznak külön zászlaja van, ami elé a különböző lelkiségek tagjai járulnak. A templomtornyokon pedig háromnyelvű – mert szlovák híveink is vannak – plakátok hirdetik a felkészülést a boldoggá avatásra. Az a célunk, hogy minél több embert megszólítsunk.

 – Mi volt a püspök „bűne”, ami miatt bebörtönözték?

 –  Bogdánffy Szilárd pappá szentelése után, az első ünnepélyes szentmiséjét Temesváron mutatta be 1934. július 1-jén. Az első misés emlékképén Assisi Szent Ferenc a keresztről hozzá lehajló Krisztust átöleli. A kép hátoldalára ezt írta: „Szeretet kereszt nélkül lehetetlen! Kereszt szeretet nélkül elviselhetetlen!” Egyénisége, lelkisége, nevelési módszere, a szegényekről való gondoskodása, a betegek látogatása maradandó hatást gyakorolt tanítványaira és híveire. Bogdánffy Szilárdot 1948-ben, a kommunizmus kezdetén nevezték ki püspökké, a rá következő évben fel is szentelték, de néhány hónappal később letartóztatták, és attól kezdve többé nem látták őt hívei. Börtönről börtönre, munkatáborból munkatáborba hurcolták. Egyik rabtársa, Gergely János azt mesélte róla, hogy 1953-ban Szent József napjára készülve még a kilencedet is megtartotta a börtönben. Ám még azon az őszön tüdőgyulladást kapott, s bár tanúk elmondása szerint volt gyógyszer, nem adtak neki. Október elsején halt meg. Bogdánffynak azért kellett meghalnia, mert több más erdélyi katolikus főpaphoz hasonlóan, ő sem volt hajlandó segédkezet nyújtani a kommunista hatóságok által megálmodott nemzeti katolikus egyház létrehozásához. Őt is kiszemelték arra, hogy egy Rómától elszakított katolikus egyházat hozzanak létre, de ahogy mások, úgy ő sem ment ebbe bele. A tudós egyházfő hitéért vállalta a börtönt és a vértanúhalált is. Bogdánffy Szilárdot 1953. október 4-én temették el a nagyenyedi „Három jegenye” elnevezésű rabtemetőben.

 – Tudnak-e a Partiumban arról, hogy az előző rezsim alatt mennyire üldözték a hitvallókat, s pl. a mezőbikácsi éhséglázadásról, melynek egy plébános is áldozata volt?

 – A fiatalabbak az idősek elbeszéléseiből értesültek a múlt rendszer szörnyűségeiről. A bikácsi éhséglázadás áldozatairól is meg szoktunk emlékezni minden évben. A falu plébánosát azért ölték meg a milicisták, mert a lázadáskor a harangozó félreverte a harangot. Nálunk ismerik az 1949. augusztus 2-án történt lázadás tragikus kimenetelét, amely az erőszakos szovjet típusú kollektivizálás embertelen intézkedései eredményeképpen következett be. A mezőbikácsi földbirtokos gazdák –  akiktől erőszakosan elvették földjeiket, ezzel az éhezés szélére sodorva őket – Bogdánffy püspökhöz hasonlóan, a kommunizmus áldozatainak tekinthetőek.

Medveczky Attila