vissza a főoldalra

 2010.09.10. 

Romák a Riviérán

Soros Györgytől, aki újra felcsapott roma polgárjogi harcosnak, nem azt tudtam meg a Népszabadságból, hogy a bolgár és a román romák Provancban vannak, hanem azt is természetesen, hogy ott a helyük. Délamerikai stílusú favellákban, azaz bádog- és papírtákolmányokban, szennyben, piszokban laknak, bűnöznek, prostitúciót űznek, és mivel a nyelvet sem beszélik, és nem is értenek semmihez, nem dolgoznak.

A francia kormány, a társadalommal egyetértésben, megelégelte jelenlétüket és Sárközi elnök kizsuppoltatja őket. Haza. Ez viszont nem tetszik Sorosnak. Ez nem európai eljárás – mondja. Úgy gondolja, ha sikerül megtörnie egy nemzeti önállóság és önrendelkezés erejét, a saját örök törvényeihez való ragaszkodását, s elsősorban a bevándorlás szabályozásához fűződő nemzeti érdekeit, akkor a bukófélben lévő liberalizmus futamidejét hosszabbítja meg és a saját spekulációs kereteit tágítja. Európai normákra hivatkozva kíván a francia rend nyakába varrni abba nem illő elemeket.

Sorosnak formálisan, papíron – európai papíron… – igaza van, lényegileg és etikailag nincs. Minden népnek joga van rendelkeznie arról, hogy kit fogad be területére és kultúrájába és kit nem, és kikből menynyit. Ha ezt a törvényt, amelyet Deák Ferenc is szorgalmazott, a XIX. század utolsó harmadában meghozza és érvényt is szerez neki, ma nem itt tartanánk. Az ezzel ellentétes liberális európai törvények erőszakoltak, torzak, veszettül liberálisok. Nem európaiak. Elmúlt felettük az idő.

A zámolyi romákat, emlékezzünk, Katz Katalin jeruzsálemi szociológusnő expediálta Strasbourgba egy gyilkosság nyomozása közben, s haza csak azok kerültek, akiket vád alá tudtak helyezni, meg azok, akik belefáradtak az elszászi munkáséletbe. Mindez csak azt tanúsítja, hogy az európai romakérdés megoldatlan. De ilyen még a magyar kérdés, a francia kérdés és a német kérdés is. No, meg, hogy el ne felejtsem: a földkérdés. Kié a föld? Azé-e, akinek sok sikeres spekulációja folytán van rá pénze és megveszi, vagy azé-e, aki ezer évek óta rajta, benne él és kultúrát teremtett rajta. Avagy pedig azé-e, aki valamilyen támogatással oda vándorol – és rápiszkít.

Csurka István