vissza a főoldalra

 2010.09.17. 

A székely szabadság szimbóluma

Nem jogellenes a székely zászló kitűzése a segesvári ügyészség szerint. Történt, hogy 2009. december 23-án, a marosszéki Makfalva helyi tanácsának Magyar Polgári Párt (MPP) -frakciója kitűzte a székely lobogót a községháza homlokzatára. A polgármester eltávolíttatta azt, és a rendőrségen feljelentést tett a lobogót kitűzők ellen. Később, ismeretlen tettes jóvoltából a lobogó ismét felkerült a homlokzatra, és mindmáig ott lobog. A történtekről Márton Zoltánt, a Marosszéki Székely Tanács titkárát, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatóját kérdeztem.

 – Legyen kedves felvázolni a makfalvai tanácson belüli erőviszonyokat.

 – A székely lobogó körüli feszültség is pont az erőviszonyokból adódik, hiszen összesen 7 RMDSZ-es és 6 MPP-és tanácsos ül a községházában. Tehát eggyel több szavazatuk van a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciójának, és ezt érvényesítik is azzal, hogy szinte az összes MPP-s javaslatot elvetik. A Magyar Polgári Párt szorgalmazta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2008-as ajánlása, kérése értelmében a székely szimbólumok használatát, a helyi RMDSZ viszont tartózkodott ebben a kérdésben. Tehát mielőtt kitűzték volna a székely lobogót a községháza homlokzatára, a tanácsban felvetették ezt a kérést. Még az önkormányzati ciklus elején az MPP frakciója ajándékozott az önkormányzati hivatalnak egy székely zászlót azzal a kéréssel, hogy kerüljön a megfelelő helyre. Nemhogy a megfelelő helyre nem került, de nyom nélkül eltűnt. Mivel az MPP-frakció ismételt kérésére a zászló nem került ki a községházára, az RMDSZ-esek tartózkodását a polgáriak a vélemény hiányának vették, s úgy döntöttek, hogy ők, akiknek határozott álláspontjuk van ebben a kérdésben, felteszik a székely lobogót oda, ahová gondolták. Nem követtek el ezzel semmilyen törvénytelenséget. Románia törvényei ugyanis megszabják, hogy a lobogókat milyen sorrendben lehet kitűzni a román nemzeti és az EU-s zászló mellé.

 – Hogyan is képzeljük el ezt a zászlókitűzést? Az éj leple alatt, nagy titokban odaosont néhány ember? S kinek az engedélye kell ahhoz, hogy bármilyen lobogót kitűzzenek a községháza homlokzatára?

 – A polgármester a gazdája az épületnek. Ugyanakkor a polgármester a tanácsi határozatok alapján az önkormányzati testület óhajait, a törvényeknek megfelelő határozatait tartja és tartatja be. Az MPP frakciója úgy gondolta, hogy az RMDSZ-esek nem nyilvánítottak véleményt a kérdésben, s teljesen legálisnak vélte – utóbb az ügyészség is ennek adott igazat – a székely zászló kitűzését. Fényes nappal, a teljes frakció – senki sem futamodott meg – tűzte ki a zászlót. A későbbi polgármesteri feljelentés alapján történő rendőrségi kihallgatáson is ragaszkodtak ahhoz a polgári párt tanácsosai, hogy mindezt együtt tették, tehát mind elkövetők. A nyomozó arra törekedett, hogy egy személyt nevezzenek meg, hiszen egyszerűbb lett volna úgy nekik az eljárási szakaszban a munka.

 – Ön régebben azt nyilatkozta, hogy Zsigmond Vencel polgármester úr hatósági segédlettel távolíttatta el a székely lobogót. Erre azért volt szükség, mert összetűzésre számított?

 – Valószínű, hogy ezt gondolta, s azzal is ijesztgeti a közvéleményt, hogy őt terror alatt tartják. Idén március 15-én is különböző rendzavaró elemekről beszélt, holott az MPP képviselői mindig arra törekedtek, hogy minden törvényes keretek között történjen. A hatósági segédletet valószínűleg azért igényelte a polgármester, hogy ne neki kelljen leszednie a zászlót. A hatóság sem volt erre hajlandó, végül a polgármesteri hivatal egyik alkalmazottja hajtotta végre utasítás szerint, kelletlenül, huzakodva ezt a cselekedetet.

 – A lakosság hogyan fogadta az önök, illetve az RMDSZ-esek akcióját?

 – Az utóbbit minden ép elméjű ember megdöbbenve fogadta. Sokan azt sem értik, miért ez a harc a zászló ellen. Igazából nem is a székely zászló ellen vannak az RMDSZ-esek, a gond: nem ők találták ki ezt az akciót, és – ami talán számukra súlyosabb – az MPP tette ki a lobogót.

 – Tehát irigységről van szó?

 – Nem, mert az irigység még pozitív cselekedetekre is sarkallhatja az embert. Esetünkben inkább rosszindulatról van szó.

 – A polgármester nem olvasta talán az RMDSZ-nek azon memorandumát, ami Székelyföld sajátos jelképeinek szabad használatáról szól?

 – Olvasnia kellett, hiszen ezt mi is eljuttattuk hozzá, sőt ő részt is vett azon a csíkszeredai RMDSZ-es gyűlésen, ahol ez az ajánlás megszületett. S mégis ennek ellenére követte el ezt a cselekedetet.

 – Tehát levetették a zászlót, de egy ismeretlen tettes újra feltette. Ugyanazon zászlóról van szó?

 – Nem, mert az a zászló a polgármester bevallása szerint a hivatalban van. Tehát egy másikat tettek ki.

 – Hogy-hogy ezután ezt nem távolíttatták el?

 – A rendőrségi kihallgatás kapcsán komoly sajtókampány indult az SZNT és az MPP részéről a polgármester ellen. Ezért Zsigmond Vencel nem kockáztatta meg azt, hogy mégegyszer levetesse a zászlót. Ő többször azt nyilatkozta: semmi baja a zászlóval, de törvénytelen volt annak a kitűzése. Íme, megvan a törvényességre vonatkozó hivatalos álláspont, amit szerintem nem fellebbez meg.

 – 2010. augusztus 10-én végre megszületett a segesvári ítélet. Ez most bírósági, vagy ügyészségi okirat? Hiszen a sajtóban bírósági ítéletről lehetett olvasni.

 – Ügyészségi. A tévedés abból ered, hogy bírósági fejléces papíron jelent meg az ügyészségi határozat. Túl azon, hogy felmentették az MPP-seket, fontosabb maga az indoklás. Romániában törvény határozza meg a szimbólumok használatát, s ez alapján támadták meg az RMDSZ-esek a székely lobogót. A határozat nem csak azt tartalmazza, amit minden normális, magát jogállamban képzelő polgár elvárt, éspedig, hogy a szóban forgó lobogó nem rasszista és xenofób szimbólum és használata nem törvénybe ütköző, hanem azt is, hogy a feljelentés tárgyát képező lobogó egy történelmi közösség szimbóluma. Tehát nagyon nagy szolgálatot tett az ügyész a székely nemzeti szimbólumok használata ügyében.

 – Ez egy precedens értékű ítélet? Tehát milyen hatása lehet ennek a dokumentumnak Székelyföldön?

 – Túl azon, hogy precedens értékű, egyben bíztatás is a Székelyföld peremén élő önkormányzatok számára, hiszen ők kiszolgáltatottabbak a román hatalomnak, mint a régió belsejében élők. Ez a dokumentum bátorítja a magyar polgármestereket nemzeti szimbólumaink, Székelyföld sajátos jelképeinek használatára, hogy evvel is erősítsük nemzeti közösségünk identitástudatát. Hiszen eddig többen nem merték kitűzni a székely lobogót. Ezek után láthatjuk, mennyien élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen már nem hivatkozhatnak törvénytelenségre.

 – Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székely zászló az újkori székely szabadság jelképe lett. Melyek ezek a szabadságtörekvések?

 – Csak egy van, de az mindent kifejez: autonómia. Az újkori székely zászló az autonómia iránt folytatott küzdelem szimbóluma. Természetesen területi autonómiáról lehet szó nálunk, Székelyföldön. Pont egy ezzel a témával foglalkozó internetes blogban fogalmazták meg a legjobban: szimbólumok szabad használata, valódi szabadság, s ezt követik a szociális kérdések.

 – Az erdely.ma-án, a hír alatt egy vitafórum alakult ki. Azt látom, hogy a kinti magyarok megosztottak. Azt írja egy fórumozó: „magyarok tűzték ki magyarok ellen a székely zászlót, majd magyarok vették le magyarok ellen, aztán megint magyarok tették vissza magyarok ellen.” Mi erről a véleménye?

 – Szerencsére nagyon kevesen vannak, akik így értelmezik ezt az ügyet. Természetesen: minden mozgalomnak vannak ellenzői is. A legtöbb fórumozó viszont üdvözölte ezt. Reméljük, ez a hír meghozza azon székelyföldi önkormányzatok bátorságát is, amelyek tartva a törvények értelmezhetőségétől, eddig nem tűzték ki a székely lobogót. Makfalván a kitartás meghozta gyümölcsét. Tehát mindez a székely közösség kitartásának próbáját jelenti. Nemrég beszéltem Maros megye egyik RMDSZ-es képviselőjével, Kerekes Károly úrral, előtte úgy gondolta, hogy a zászló kitűzése törvénytelen volt, s most meglepetéssel fogadta a határozatot. Tehát, remélem, példánk követőkre talál.

Medveczky Attila