|
 2010.09.24.
Szilvásy, Mehmet Karcsika, öngyilkos
warezkirály, Balóné és egyéb gyanús ügyek a kirajzolódó bűnszövetkezet
támpontjai
A nemzetbiztonsági
bizottság ellenőrzési albizottságának keddi meghallgatásán
megerősödött a gyanú, hogy a Gyurcsány-kormány idején Szilvásy
György pártpolitikai célokra használta a titkosszolgálatot.
Az albizottság
fideszes elnöke a zárt ülés utáni sajtótájékoztatóján
azt mondta, hogy Szilvásyék azzal riogattak, hogy a számítástechnikai
rendszerekbe illetéktelenek betörtek és fontos információkat
vittek el. Csakhogy kiderült, hogy aki betört, azt a
Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) foglalkoztatta, és ezt a személyt
Szilvásy György mutatta be a titkosszolgálatnak.
Ezt az embert a
Nemzetbiztonsági Hivatal rendszeresen foglalkoztatta és több
alkalommal jelentős összegeket fizetett neki. Az ülésen Szilvásy
György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító
volt tárca nélküli miniszter elismerte, hogy az ominózus személyt
valóban ő mutatta be a titkosszolgálatnak.
A szóban forgó
személy a számítástechnikai betörésből származó iratokat
az NBH-nak és MSZP-s politikusoknak juttatta el, több
szocialista politikussal személyesen találkozott, Szilvásy Györggyel
mintegy öt alkalommal. A rendelkezésükre álló iratokból az
is kiderült, hogy még a parlament számítástechnikai rendszerébe
is betört.
Ráadásul a
parlamenti rendszerbe történt behatolás tényéről az NBH-nál
fellelhető dokumentumokból értesültek. Szilvásy György a
meghallgatáson végül bevallotta, hogy ismerte a betörések elkövetőjét.
Szilvásyt az így szerzett információk tartalmáról és összegzéséről
tájékoztatták.
Különösen
érdekes csavart ad az ügynek Kovács Balázs, becenevén”baja”
a warezkirály története. A ColdFusion Kft. egykori tulajdonosa
rengeteg hazai spammel, azaz kéretlen elektronikus levéldömpinggel
volt kapcsolatba hozható. Cége eldugott szervertermeiben elképesztő
mennyiségű illegális adatot tárolt. Különösen sok ún.
warez (jogvédett anyagok, programok, filmek, zenék) letöltésre
alkalmas internetes oldalnak adott helyet budapesti
szervertermeiben. Az ilyen oldalak nagyrészt emelt díjas SMS-sel
történő előre fizetés után adnak jelszóval védett illegális
hozzáférést az anyagokhoz.
Kovács, miközben
folyamatosan bűncselekményeket követett el, saját elmondása
szerint több titkos nyomozásban vett részt, a Nemzeti Nyomozó
Irodával (NNI) együttműködve. Csakhogy éppen az NNI tartott
razziát Kovács cégének központjában, miközben az Interpol
gyermekpornográfia terjesztése miatt körözte. Kovács rejtélyes
körülmények között menekült el az országból, miközben állítólag
magával vitte a folyamatban lévő ügyek adatait: „… a
magyar rendőrséggel nekünk alapvetően jó viszonyunk volt. Sok
ügyben közreműködtünk, mint szakértők, volt, hogy operatív
nyomozásban is részt vettünk… Egy tucat ügyben részt vettünk,
nagyon sok szakértésünk volt. Minden itt van a notebookomon,
persze titkosítva. Folyamatban lévő nyomozások, operatív
megfigyelések adatai, sok minden, amiben benne voltunk. Olyan
dolgokban is, amelyekről papír sem született. Én nem az az
ember vagyok, aki szeretne nyomozásokat hátráltatni vagy
ellehetetleníteni, de nem nagyon értem azt a problematikát sem,
hogy az egyik oldalon a hatóság kéri a segítségünket, a másik
oldalon pedig letartóztat mindenkit.” – nyilatkozta, miután
elmenekült az országból.
A Kovács által
emlegetett együttműködés valós, hiszen 2007. novemberében
egy hasonló warezrazziában még a rendőrség oldalán, szakértőként
vett részt, csakúgy mint M. János, aki korábban maga is részben
a kollektív szerzői jogvédő szervezetek megbízásából
dolgozott ilyen ügyeken. Részben igazságügyi informatikai szakértőként
szerepelt a Mehmet-ügyben, Földesi-Szabó László, az Egy-másért
Egymásért Alapítvány vámcsalással gyanúsított elnökének
felkérésére.
Kovács
jelentkezett az Index hírportálnál, hogy UD Zrt.-ügyben
leleplező információkat adna el, de az Index nem volt hajlandó
fizetni, majd 2009 júliusában holtan találták meg Romániában.
Állítólag gyógyszer-túladagolással öngyilkos lett.
A szálak tehát
összeérnek. A múlt héten már beszámoltunk a Mehmet-ügy sajátos
összefüggéseiről Balóné Morvai Krisztina, a titkosszolgálatok,
és az elmúlt 4 év kémregénybe illő szövedékéről. Most az
egész tovább duzzad és az UD Zrt.-ügyön keresztül kirajzolódik
a bűnszervezet hálózata.
 Az
UD Zrt. neve az úgynevezett adatgyűjtési üggyel kapcsolatban
került a köztudatba. Az ügyben Laborc Sándor, a NBH akkori főigazgatója
tett feljelentést még 2008. szeptember 10-én, lőfegyverrel és
lőszerrel visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt.
A Nemzeti Nyomozó
Iroda (NNI) házkutatást tartott hat helyszínen, szervereket,
adathordozókat foglalt le, majd magántitok jogosulatlan megismerése,
államtitoksértés és számítógépes rendszer feltörése
miatt eljárást indított ismeretlen tettes ellen. Ezen bűncselekmények
ügyében 2009 nyarán megszüntették a nyomozást. Az UD Zrt.
személyiségi jogi pert indított Laborc Sándor ellen.
Az UD Zrt.-üggyel
összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészség júliusban
személyes adatokkal történő visszaéléssel gyanúsította meg
Tóth Károly volt szocialista országgyűlési képviselőt. A
gyanú szerint az előző parlamenti ciklusban fideszes
politikusok érintettségét bizonyítandó anyagok megszellőztetésében
működött közre a lejáratás szándékával. A főügyészség
közleménye szerint Tóth Károly a nemzetbiztonsági bizottság
alelnökeként 2008. szeptember 25-én arra bírta rá Szilvásy
Györgyöt, hogy a bizottság tagjai rendelkezésére bocsássa az
NBH UD Zrt.-vel kapcsolatos, titkos információgyűjtéssel
felvett, a feljelentéséhez mellékelt telefonbeszélgetés
adatait.
Tóth Károly az
ügyészségen a gyanúsítás ellen panasszal élt, majd
megtagadta a vallomástételt. Az UD Zrt.-ügynek négy gyanúsítottja
van: Dávid Ibolya, az MDF volt elnöke, Herényi Károly volt
MDF-es politikus, Tóth Károly és Szilvásy György.
Az elmúlt nyolc
év alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok működése
során tapasztalható anomáliák feltárására alakított
albizottság kedden hallgatta volna meg Laborc Sándort, a
Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját, ő azonban nem
ment el az ülésre.
Az albizottság úgy
döntött, következő – jövő keddi – ülésén meghallgatja
Laborc Sándort és elődjét, Galambos Lajost (aki nem mellesleg
az Egy-másért Egymásért Alapítvány kuratóriumi tagja volt),
és megpróbálja tisztázni, kik, milyen felhatalmazás alapján,
hogyan használtak titkosszolgálati eszközöket.
Csorja Gergely
(Megjelent
a Magyar Fórum 2010. szeptember 16-ai számában.)
|
