|
 2011.04.01.
Új esély: önellátó családi gazdaságok
Hatvan családnak,
mintegy százötven nehéz körülmények között élő embernek
nyújtott eddig közvetlen megélhetési lehetőséget a Gyulán fél
éve működő mezőgazdasági szociális program. Minderről és
a város mezőgazdasági programjáról Alt Norberttel, Gyula
alpolgármesterével beszélgettünk.
– Milyen előzményei voltak ennek a szociális programnak?
– Három évvel ezelőtt indítottunk be egy ún. szociális
földprogramot kb. tíz család bevonásával. Vetőmagot vettünk,
s azon a területen, amelyet az önkormányzat ingyenesen biztosított
a jelentkezők számára, kellett gazdálkodni. Az első év elég
nehezen indult, s a programban résztvevők fele lemorzsolódott.
De mi nem adtuk föl, újabb családok jelentkeztek az újból
meghirdetett programra, s így kibővült a létszám tizenöt
családra. S idén pedig már eljutottunk a bevezetőben említett
szintre.
– Milyen feltétellel lehet a családoknak bekapcsolódni ebbe a
programba és mekkora az önkormányzati földterület?
– Az első évben egy fél hektáros, felparcellázott területen
gazdálkodhattak. A második évben is ekkora területen, de akkor
egy olyan szerencse ért bennünket, hogy egy városrehabilitációs
pályázat keretén belül pluszforrásokat lehetett bevonni hátrányos
helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatására. Ebben a pályázatban
feltüntettük, hogy családi szövetkezetet szeretnénk létesíteni,
s így az eredeti program kiegészült az állattartással. Most
pedig nem csak fél, hanem több mint egy hektáros önkormányzati
területen tudnak gazdálkodni a rászorulók. A családi szövetkezet
programja alapján osztottunk vetőmagot háztáji gazdálkodásra,
a második pillér pedig: az állatok kihelyezése a családoknak.
Ezeken kívül központilag döntünk arról, hogy a kijelölt önkormányzati
földeken milyen növényeket termeljenek nagyobb mennyiségben,
melyeket később értékesítünk.
– Tehát, akinek nagyobb földterület van a birtokában, de nincs pénze
vetőmagra, palántára, annak biztosítanak az önellátáshoz?
– Békés megyében vannak a legjobb földek, de mégis
itt a legmagasabb a munkanélküliség. Ezen a tarthatatlan
helyzeten kívántunk változtatni. Mi nem egy teljesen újszerű
dolgot találtunk ki, hiszen a háztáji gazdálkodásnak nagy múltja
volt a megyében. Azt nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a portákat
felveri a gaz, s nem termelnek ott semmit. Ezért is indítottuk
el ezt a programot. Közben megteremtjük az ún. fölösleges
termékek piacát is, tehát az értékesítésben is segítünk,
így a pluszban termelt zöldségek egyrészt a helyi közétkeztetés
alapanyagai lesznek.
– A program résztvevői az értékesítésnél egy bizonyos százalékot
visszajuttatnak az önkormányzatnak? S mi van akkor, ha valaki
egy fél év múlva kilép a programból?
– Az új szériában semmilyen negatív tapasztalatunk
nincs. Az állattartás feltétele pedig az állományt nevelése.
Tehát a gazdálkodó levághat az állományból, el is adhat belőle,
fel is dolgozhatja. A lényeg, hogy az ellenértéket a
szaporulatból fizethetik vissza az emberek. Egy kecskéért egy
kecskét, egy malacért egy malacot kell visszaszolgáltatni. Ez a
rendszer azért jó, mert a visszavitt szaporulatot újabb családokhoz
helyezheti ki. Az önkormányzati területen a vadnövények ültetését,
s azok terméseinek szüretelését szeretnénk megoldani. Az itt
dolgozók az elvégzett munka arányában kapnak a bevételből.
Akik pedig háztájiban művelnek, azoktól semmit sem kérünk. A
lényeg: álljanak meg a saját lábukon a jövőben, s tanulják
meg a háztáji gazdálkodás és az értékesítés fortélyait.
– Mi van akkor, ha valakit érdekel a téma, csak nincsenek mezőgazdasági
ismeretei?
– Segítünk azoknak, akik kevésbé tájékozottak a háztáji
gazdálkodásban és az állattartásban. Egy állatorvos is segít
bennünket, ahogy Kiss József agrármérnök úr, a program
koordinátora is. Eddig mindenki megoldotta a felvetődött problémákat,
s mára a kecskeállományunk is gyarapodott. Tehát nagyon kedvező
tapasztalatokról tudok beszámolni.
– Tudtommal az önkormányzat az állattartás és a konyhakerti
termelés beindítása mellett a rászoruló családoknak többletbevételi
lehetőséget is kínál. Ez azt jelenti, hogy aki akar, az
elmehet pl. húsfeldolgozóba munkát vállalni?
– Ez az önkormányzati területeken folyó termelésre
vonatkozik. Ha mi úgy döntünk, hogy
ezeken a földeken fűszerpaprikát termesztünk, akkor az
abból befolyt összeget a munkában résztvevők közt osztjuk
ki. Egy naplóban vezetjük azt, ki mennyi időt töltött munkával
a központi földeken.
– A február 24-ei képviselő-testületi ülésen egyhangúlag fogadták
el a város mezőgazdasági programját. Ez mit tartalmaz?
– Októberben még a település gazdálkodóiról sem
rendelkeztünk adatbázissal. Sajnos ezzel a területtel az elmúlt
húsz évben igen keveset foglalkoztak mind országos, mind helyi
szinten. Így szinte a nulláról kellett mindent kezdenünk.
Olyan célok fogalmazódnak meg a mezőgazdasági programban, mint
a gyulai termékpolc-rendszer kialakítása, az önkormányzati
faiskola, a piac felújítása, valamint mezőgazdasági közmunkaprogram.
Március 13-án rendeztük meg a Gyulai Tejnapot, melyen helyi
tejtermelők mutatkoztak be termékeikkel. Szeretnénk népszerűsíteni
a helyi termékeket a termékpolc-rendszer kialakításával.
Ennek a lényege: azok a helyi kiskereskedők, akik a gyulai termékeket
árulják, jogosulttá váljanak arra, hogy az önkormányzat segélyezésében
irányítottan részt vegyenek. Az önkormányzat étkezési
jegyeket bocsát ki, s ezeket a gyulai termékeket kínáló
boltokban lehet beváltani. Egy helyi védjegyet is meg szeretnénk
alkotni. Gyulának jelentős a mezőgazdasági múltja, a régi
marhavásárok is itt kezdődtek, és Nürnbergben fejeződtek be.
Sajnos ennek a kultúrának az elmúlt fél évszázadban eltűntek
a hagyományai. Ezeket szeretnénk ezekkel a programokkal visszaállítani.
Kiemelten kezelnénk a mezőgazdaságot, annak a tudtában is,
hogy jelentős a turizmusból befolyó bevétel. Meg lehet találni
az agrárium és a turizmus közötti kapcsolódási pontokat is.
A tejnapi rendezvényhez készítettünk egy kiadványt, melyben térképmelléklettel
is feltüntettük azokat a gazdákat, akik tejtermeléssel
foglalkoznak. Az ideérkező turisták pedig ezen kiadvány alapján
meglátogatják a gazdákat. Már jelezték felénk a termelők,
hogy kiadványunk alapján keresték föl őket. Ilyen gyors
sikerre nem is számítottunk. Egy gasztronómiai ház kialakítása
is terveink között szerepel.
– Mindez mekkora forrást igényel?
– Nem százmilliókról van itt szó, hanem jóval
kevesebb összegről. A költségvetésben 2,5 milliós keretet különítettünk
el erre a területre. Mindez azt mutatja, hogyha megvan az akarat,
akkor relatív kevés pénzből is érdemi eredményeket lehet elérni.
Medveczky Attila
|
