vissza a főoldalra

 

 

 2011.04.13. 

Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának 15. száma!

A tartalomból:

Csurka István : Történelemhamisítás

Cellainformációk (2.oldal)

Határozat születik: a pásztorok despota államát, államait, mind a hortobágyit, mind a kozák csernozjom környékit, mind pedig a beduinok fölöttit meg kell szüntetni. Beduiniában rendszerváltást kell előidézni. A feladatot a cellainformációt gyűjtő központ kapja meg. Észak-Afrika országaiban dominóelven működő forradalmakat kell előidézni, amelyek nyugati demokráciát akarnak a despota rendszerek helyébe, anélkül, hogy a legcsekélyebb fogalmuk volna a nyugati demokrácia mibenlétéről és a rájuk váró következményekről, ha a forradalom sikeres lesz. Netán. Mert a Világbank, mint tudjuk, nem szeret kívülről beleavatkozni. Pláne fegyverrel. A Világbank csak a demokrácia védelmében, esetlegesen a terjesztésében érdekelt és csak azokat a despotákat távolítja el, akik útjában állnak a saját beduin népük demokráciaigényének és aprítják azt. Rendszerváltást csakis a demokráciáért, mégpedig a nyugati, liberális New York Times demokráciáért foganatosítanak. Ha aztán egy-két állam ott a környéken destabilizálódik, hát Istenem, mindennek ára van. Az ember soha nem volt ennyire kiszolgáltatott, mint a cellainformáció korában, azaz most. Az ember soha nem volt ennyire ellenőrizve. A globalizmus valamennyiünket egy cellába zárt, miközben akármibe belecsettelhetünk és belénk is akárki belénkcsettelhet. Már régen nem a rendőrség, az ávó, a csendőrség ellenőriz bennünket, hanem a cellainformáció, amit nem tudjuk, ki kezel. A puszta fia rab.

 80 éves az esztergomi ferences gimnázium

Interjú P. Tokár Jánossal, az intézmény igazgatójával (4.oldal)

– Több helyen olvasni, hogy hazaszeretetre is nevelik a diákokat. Ezt lehet direkt módon művelni?

– Igen, azzal, hogy tiszteletben tartjuk a nemzet, az ország jelképeit. A magyar történelmet úgy tanítjuk, hogy a diák szeresse meg és tudjon benne a későbbiekben tájékozódni. Úgy tanítjuk, hogy nemzetünk hőseit – társadalmi rangtól függetlenül – tanulónk ismerje és becsülje meg, s ha más ország diákjaival találkozik, fel tudja sorolni értékeinket, a hungarikumokat. Az a célunk, hogy tanítványaink vegyenek részt azokon az ünnepségeken, melyek fontos történelmi eseményeket elevenítenek föl. Minél több olyan magyar költeményt ismerjenek, melyek a hazaszeretet érzését erősítik bennük. Ismerkedjenek meg olyan mai magyar államférfiakkal, politikusokkal – ebből a célból több rendezvényt tartunk –, akik a nemzet érdekeit képesek megfogalmazni és annak mentén politizálnak. Az is a hazafias nevelés része, hogy diákjainkat osztálykirándulások keretében elvisszük az elcsatolt területekre. Megismerik egy-egy elszakított országrész táji, építészeti, művészeti emlékeit, és találkoznak ottani magyar gyerekekkel, barátságok is születnek.

 CSUKÁS ISTVÁN 75

Mesehősök derűből és napsugárból (5.oldal)

(Borbély László írása)

„Egymillió gyermeket neveltem fel” – jegyezte meg egyszer tréfálkozva Csukás István író, költő, és ebben nincs semmi túlzás, hiszen mára ennél sokkal többre tehető azoknak a száma, akiknek fontos és örömteli gyermekkori élménye az alkotó mesevilágával való találkozás. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy boldog gyermekéveim egybeesnek a hazai meseirodalom egyik aranykorának számító időszakkal. A meseírás a hatvanas évektől egzisztenciális kérdést jelentett, ez volt az a terület, ahol a pártállam által ellehetetlenített vagy száműzött írók és költők otthonra leltek. Nagynevű szerzők törték a fejüket korgó gyomorral, egy-egy szimpla mellett a Hungária Kávéházban vagy másutt a gyerekeknek szóló történeteken.

 Interjú Steindl Balázzsal, az esztergomi Fidesz-KDNP frakció vezetőjével (9.oldal)

Amikor 8-án elindult a zarándoklat, lehetett látni, kik is állnak a polgármester asszony mögött. Láthattuk Láposi Elzát, a Népszava lapigazgatóját, aki a város MSZP-s önkormányzati képviselője volt. De a résztvevők között ott volt Nyíri Attila MSZP-s és egy jobbikos jelenlegi önkormányzati képviselő, no meg azok az emberek, akik évek óta támadják a Fideszt és az előző ciklus városvezetését.

 Beszélgetés Fehér László klarinétművésszel, a PPKE Vitéz János kara docensével (10.oldal)

Amikor már elég sok műfajt kipróbáltam és sejteni lehetett, hogy megváltozik a politikai rendszer, a Hazafias Népfront esztergomi bizottsága felkért, hogy játsszak tárogatón egyik Szent István-napon. Abban az időben még nem volt tárogatóm, hanem szopránszaxofonnal játszottam népi lejtéssel és előadási móddal a szívhez szóló magyar nótákat, népdalokat. 2001-ben pedig az akkori képviselőtestület egyhangúlag döntött úgy, hogy minden nap a békediktátum aláírásának időpontjában, tehát 16.30-kor, szólaljon meg a tárogató Esztergomban. Ez a Szent Tamás-hegy kápolnának tornyából történik, ahonnan a legjobban terjed a szívhez szóló tárogató bársonyos,mélabús hangja.

 Taroltak a szekszárdiak (12.oldal)

Tizenhárom magyar bor kapott érmet, köztük négy aranyat a Monde Selection 2011-es nemzetközi borversenyen, amelyen a hazai borászatok közül ezúttal is a szekszárdiak szerepeltek a legjobban. A brüsszeli minőség-ellenőrző intézet honlapján közzétett adatok szerint az imrehegyi Béla Borászati Kft. 2009-es Imrehegyi Nektár nevű édes borát, a szekszárdi Bodri Pincészet 2008-as cabernet franc-ját, a szekszárdi Fritz Borház 2008-as évjáratú pinot noirját, valamint a szintén szekszárdi Mészáros Borház 2007-es cabernet franc-ját díjazták aranyéremmel. Az egyik aranyérmes bor készítőjét, a Bodri Pincészet ügyvezetőjét, dr. Bodri István urat arra kértük, hogy mutassa be a díjnyertes nedűt és a pincészetet, ami több annál, hiszen bormúzeumot is működtetnek.

 Néppárt az autonómiáért (12.oldal)

Összegyűlt a Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzéséhez szükséges 25 ezer aláírás – olvashattuk az erdely.ma honlapon. – Ezt a 25 ezer aláírást önök le is ellenőrizték? – kérdeztem Toró T. Tibortól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökétől.

 Szőcs Zoltán: Húsvét előtt, kereszténység után (15.oldal)

Bolond lyukból bolond szél fúj, és ezt a bolond lyukat jó negyven éve így nevezik: USA. Még öt évvel ezelőtt olvastam a Magyar Nemzetben Molnár Tamás egy figyelmeztetését: - „Véleményem szerint az európaiak teljesen hibásan gondolják együttműködésnek az Amerika – Európa kapcsolat alapját. Azt hiszik, hogy megismétlődik ugyanaz, ami már megtörtént az első és második világháború kirobbanása után. Európa azt hiszi, hogy ha valami nagy baj érné, akkor Amerika most is megvédené.” (MN 2006. jún. 3.). Ezt követően a professzor kifejti, hogy Európában nem szövetségest lát az USA, hanem egy mindennap jelentéktelenebbé váló, „már felszámolt riválist”. Aztán kifejti azt is, hogy ezen buzgólkodás mentén, az Egyesült Államok diplomáciája miért áll teljes vállszélességgel a szabad demokrata párt mögött. (Ez utóbbi párt, a Spitz-Ságvári-hagyományoknak megfelelően – („32 nevem volt” – tavaly nevet váltott.) Kereszténység még nem is volt, csupán közeli bekövetkezésének hírét – a názáreti Jézus megszületését - neszelték meg Heródes papjai, mikor már megtörtént az első véres keresztényüldözés: „apró szentek”. Aztán a kereszténység első századai a keresztényüldözés századai lettek. Csakhogy érdekes módon, ezekben a kezdeti időkben – egy kétezeréves folyamat első 400 éve tekinthető kezdeti időnek – az üldözés sokkal inkább erősítette és acélozta az evangéliumokban hívők hitét, egyházaik létét, semmint gyengítette volna.

 Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy fizessen rá elő!

info@magyarforum.hu