vissza a főoldalra

 2011.04.08. 

Bugár politikai cinizmusa

„A Magyar Koalíció Pártja számára elfogadhatatlan, hogy Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a szlovák köztelevízió 5 perc múlva 12 c. vitaműsorában kifejtette, hogy a Fico-féle állampolgársági ellentörvény megváltoztatásával meg kell várni a magyar alkotmány elfogadását”– áll a párt március 20-ai közleményében.

 – Azóta újabb fejlemények történtek az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban. Ugyanis március 24-én tárgyalta a szlovák parlament Ficóék ide vonatkozó javaslatát. Ez azt jelenti, hogy kijátszották Bugár Bélát a koalíciós társak? – kérdeztem Berényi Józseftől, az MKP elnökétől.

 – Egy részük biztosan, hiszen Ficóék új javaslatát támogatták kormánykoalíciós képviselők is. Tavaly lett volna esély a törvény módosítására, de a kormánykoalíció működése egyre zavarosabb, és ez semmilyen reménnyel nem kecsegtet. Számunkra a legszomorúbb, hogy egy magyar politikus, Bugár Béla, érvekkel látja el a szlovák politikát arra nézve, miért ne módosítsák a törvényt. Azt mondja, ha változik az ellentörvény, akkor szavazati jogot kaphatnak azok a szlovákiai magyarok, akik felveszik a magyar állampolgárságot, sőt választhatók is lesznek. Az, hogy ezzel Bugár érveljen, az teljesen elfogadhatatlan. Eddig egyetlenegy felvidéki magyar politikus sem tett olyat, hogy a helyi magyarság érdekei ellen szolgáltasson érveket. Bugár Béla bizonyára látja, hogy ő a javaslataival már az ellentörvényt nem tudja megváltoztatni, ezért kifogásokat keres.

 – A Most-Híd elnöke szerint „a labda most Magyarország felén pattog, mivel a szlovák kormány államközi szerződéstervezetet küldött Budapestre, amelyre a magyar fél érdemben nem reagált.” Mit tartalmaz ez a szerződéstervezet?

 – Ez a szerződéstervezet rosszabb, mint bármelyik ellentörvény, vagy mint bármelyik eddig megfogalmazódott ellentörvény-javaslat. A tervezet szerint állandó magyarországi lakhely, minimum ötéves magyarországi tanulás vagy munkavállalás kell ahhoz, hogy egy szlovákiai magyar magyar állampolgár is lehessen. Ezzel a magyar törvényt próbálják meg teljes mértékben alkalmazhatatlanná tenni azon szlovákiai magyarok számára, akik élni szeretnének az állampolgárság lehetőségével. Ezzel a tervezettel kapcsolatban azt mondani, hogy most a magyarországi félnél pattog a labda, az politikai cinizmus. Éppen ezért érthető, ha Budapestről nem érkezik válasz.

 – Ficóék legújabb javaslata abból állt, hogy magyarországi egyéves munkavállalás vagy tanulás igazolásával, illetve rokoni kapcsolatok bizonyításával a szlovákiai magyarok kérhetik a magyar állampolgárságot úgy, hogy nem veszítik el a szlovákot. Ez tehát engedékenyebb a koalíciósnál.

 – Ez így van. Fico liberálisabb javaslatot terjesztett elő, mint a kormánykoalíció szerződéstervezete, melynek magyar tagjai is vannak.

 – Ez eléggé abszurd. Tudta a Smer, hogy javaslatát úgysem fogadják majd el?

 – Egy politikai játszmáról van szó. Ficóék a már így is eléggé megosztott koalíciót akarják tovább szétzilálni. Ez a törekvésük igen sikeres. Azért született ez a javaslat, s nem azért, hogy nekünk segítsenek.

 – Önöktől idézek: „a Most-Híd elnöke azt is tudni véli, hogy a magyar alkotmánytervezetben megjelenő, a határon túli magyarokat érintő felelősségvállalás is csak azért fogalmazódott meg, mert az Orbán-kormány ezzel akarja a gazdasági problémákról elterelni a magyarországi lakosság figyelmét.” Ezt mondja több magyarországi ellenzéki politikus is. Elképzelhető, hogy Bugár velük jobb viszonyt ápol, mint a kormánypártok képviselőivel?

 – Erre nem tudok konkrét választ adni, de a szlovák politikusok is pont azt hangoztatják, amit Bugár Béla. A Híd elnöke inkább a szlovákoknak akar ezzel megfelelni, mint a magyarországi ellenzéknek.

 – Legközelebb ezzel a témával csak decemberben foglalkozhat a törvényhozás. Mit gondol, akkor mely javaslat lesz a nyerő?

 – Nem akarok találgatni. Úgy hiszem, hogy ez a kormánykoalíció ezt az ügyet már nem képes megoldani.

 – Erősek azok a hangok a felvidéki magyarok körében, miszerint – ezt mondta Bugár is – attól nem leszek jobb magyar, ha magyar állampolgárságom is lesz?

 – Itt nem arról van szó, hogy ki mekkora magyar, hanem egy Kárpát-medencei magyar intézményes összetartozás vállalásáról. A felvidéki magyarok számára az állampolgárság haszonnal nem jár. Egyszer egy lakossági fórumon azt mondtam: megtartjuk a születésnapokat, névnapokat, egyházi ünnepeket, főleg azért, mert kötődünk egy közösséghez és nem haszonszerzésből. Itt pedig a nemzethez való tartozásról és annak felvállalásáról van szó.  

– Bugárról azt mondják, hogy szinte egy médiasztár. Az ő kijelentései befolyásolhatják-e az idei szlovákiai népszámlálás eredményeit?

 – Bugár is azt mondja, hogy a magyarok vállalják nemzetiségi hovatartozásukat. Az már befolyásolhatja, amivel tavaly kampányoltak, miszerint: nem számít, milyen nemzetiségű egy orvos, a lényeg, hogy jól gyógyítson. Az akkori tudatrombolás arra szolgált, hogy egy vegyespártra szavazzanak a magyarok. Ez és egy húszéves trend befolyásolhatja a népszámlálás eredményét, ami nem annak kedvez, hogy a magyarok magyarnak vallják magukat. Jelenleg sokkal könnyebb behódolni, mint ellenállni. Szomorú, hogy egy vegyespárt léte is a behódolást segíti.

 – Beindította az MKP a kampányt arra vonatkozóan, hogy minél többen mondják magukat magyarnak?

 – A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, amit kezdettől fogva a legjobb intézménynek tartottunk a kampány koordinálására, már beindította az akcióit. Pártunknak lesz külön kampánya is, amely májusban kerül megrendezésre.

 – Gondolom, erről hallhatunk az április 16-ai, nagymegyeri kongresszusukon is.

 – Természetesen.

 – Miért esett a választásuk éppen Nagymegyerre?

 – Az MKP Országos Tanácsa úgy határozott: ott tartsuk országos kongresszusunkat, ahol megnyertük a polgármesteri választást. Nagymegyeren 20 év óta tavaly nyert először az MKP. Szóba került még Dunaszerdahely, de ott már tartottunk nagygyűlést, és Gúta is, ami feltehetően a következő kongresszus helyszíne lett.

 – Ez egy tisztújító kongresszus lesz. Indul az elnöki posztért?

 – Legutóbb azt nyilatkoztam önnek, megvárom a járási konferenciák eredményét. A helyi és járási tisztújító MKP-gyűléseken konkrét javaslatok a pártelnöki tisztséget illetően eddig csak személyemre érkeztek. Ezért elvállalom ezt a nem könnyű, de megtisztelő feladatot.

 – Ez azt jelenti, hogy nem lesznek ellenfelei?

 – Ezt nem lehet tudni, mert a kongresszuson is lehetősége van bármelyik küldöttnek más konkrét személyt jelölni az MKP országos elnöki tisztjére.

 – Friss hír: március 28-án találkozott Ján Fuzikkal, a magyarországi Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnökével. Miről folyt a tárgyalás?

 – Magyarországon zajlik az alkotmányozás folyamata és szerettük volna tudni erről az ÖSZO véleményét, hiszen módunk van némileg beleszólni a készülő alkotmány szövegébe. Mi azt javasoltuk, hogy már az alkotmány preambulumában legyen szó arról, hogy a magyarországi kisebbségek államalkotó tényezők, kapjon nagyobb teret az alkotmányban a kisebbségi nyelvhasználat védelme, illetve valósuljon meg a parlamenti képviseletük. Ezek az igények Magyarországon az Országos Szlovák Önkormányzat részéről is megfogalmazódtak. Információim szerint mindennek volt eredménye, sikerült valamit átültetni abból, ami a magyarországi szlovákok számára fontos. Tudni kell, hogy a magyarországi Országos Szlovák Önkormányzat tagja a szlovákiai szlovák-magyar vegyes bizottságoknak, az MKP-t viszont erre eddig még nem kérték fel. Arra kértem ezért Fuzik urat, hogy az MKP számára fontos témákat is képviselje ezeken a tárgyalásokon, amire ígéretet is kaptunk.

Medveczky Attila