|
 2011.04.22.
Nem tűnhet el a kereszténység Európából
(Vencser
László: Hittel a holnapért)
Vencser
Lászlót Márton Áron szentelte pappá, teológiát és erkölcstant
Jakab Antal fennhatósága alatt tanított 1991-ig Gyulafehérváron.
S aztán jött a nehéz és szép külföldi misszió a magyarság
érdekében. Vencser László hűséges maradt az erdélyi magyar
teológia elkötelező hagyományaihoz, ugyanakkor a keresztény
megújulás módozatait kereste világéletében. Istent szolgálva
segítette a rendszerváltó erdélyi forradalom hőseit, majd az
új világ kezdetén elfogadván a meghívást: Ausztriában,
Linzben az Idegen Nyelvű Pasztoráció igazgatójaként képviseli
a világban a Kárpát-medencei magyarság ügyét.
A
Kairosz Kiadó gondozásában 2010-ben megjelent könyv Vencser László
válogatott beszédeit, írásait tartalmazza. Ebben a kötetben
az elmúlt évtized különböző rendezvényein elhangzott előadások,
ünnepi beszédek, szentmiséken elhangzott prédikációk és a
sajtóban megjelent írások találhatók.
A
szerző a kötetben foglalkozik a nevelés és a tanítás kérdéseivel.
Szerinte egyik sem öncélú, hanem valakiért történik, illetve
„értéket akar átadni, olyat értékeket, amelyek birtoklása
és használata révén a neveltek, a tanítottak az életben képesek
lesznek helytállni. A vallásszociológiai kutatások azt igazolják,
hogy a nehéz, kritikus helyzeteket a vallásos, illetve a
transzcendensbe vetett hittel rendelkező emberek könnyebben átvészelik,
mint azok, akik életüket Isten, illetve keresztény alapok nélkül
élik. Ezért is fontos, hogy az ember vallásos nevelést is
kapjon.” Vencser atya a kötetben szomorúan állapítja meg,
mennyire rossz helyzetben van a katolikus egyház Európában, főleg
Nyugaton. Ausztriában pl. az embereknek csupán 18%-a jár
templomba, hazánkban ez az arány 5-16%-ra tehető. Mit lehet
tenni? Visszahúzódhatnak-e a keresztények, illetve a keresztény
egyházak a társadalmi, politikai, valamint a gazdasági élet
területéről? „A kereszténység az evangéliumra épít, az
evangélium pedig nem semleges a világ dolgival szemben. Nem csak
az egyén belső, privát életének szabályozására hivatott,
hanem közösségi, történelmi, társadalmi dimenzióval is
rendelkezik. Ezért keresztényi jog és kötelesség a világban
való jelenlét és a társadalmi, politikai, gazdasági élet területén
való megszólalás. Így tehát nem maradhatnak az egyházak
semlegesek a társadalom jogi struktúráival szemben, kötelesek
kritikusan figyelni azokat, a visszásságok tapasztalása esetén
pedig hallatniuk kell a hangjukat.” S ekkor talán nem tűnik el
a kereszténység Európából, bármennyire is szeretnék azok,
akiknek pl. fáj, ha Isten neve szerepel az Alkotmányban. Vencser
László atya összegyűjtött gondolatai, elmélkedései, beszédei
hitet, reményt adnak, és erőt is. A hit pedig legyen a fegyverünk.
Sz.
|
