|
 2011.04.22.
MKP-KONGRESSZUS–NAGYMEGYER
VI.
A legmagyarabb felvidéki város
–Tavaly ősszel választották meg Néveri
Sándort Nagymegyer polgármesterévé. Amikor lapunkban Berényi úr a
helyhatósági választások eredményeit elemezte külön
kiemelte az ön nevét és sikerét, hiszen a rendszerváltás óta
ön az első magyar nemzetiségű polgármester Nagymegyeren.
Eddig miért nem volt, és miért pont 2010-ben lett magyar városvezetője
Nagymegyernek?
–Valószínűleg eddig a magyar polgármesterjelöltek nem
tudták úgy megszólítani a választókat, hogy sikert érjenek
el. Nagymegyeren is több szempont alapján választanak polgármestert.
Fontos lehet a nemzetiség- hiszen Nagymegyer a 2001-es adatok
szerint a legmagyarabb város, mert 9113 lakosából 7700 magyar
–, de a gazdasági helyzet miatt a lakosok azt is nézik, ki
milyen választási programmal lép a nyilvánosság elé.
–A honlapját olvastam, s láttam, hogy a
kampányban megkérdezte a választókat, mit tartanak fontosnak,
mit vegyen be a programjába.
–Valóban, a kampány során feltettem néhány kérdést
a weboldalamon is, melyekből az derült ki, hogy a lakosokat főleg
a szociális kérdések, az egészségügyi ellátás minéműsége,
a munkahelyteremtés, az utak, járdák állapotának javítása,
a közvilágítás jobbá tétele érdeklik. Ezekre a kérdésekre
várták tőlem a választ.
–Tehát
a problémákat ismeri, de kérdés, van-e forrás, azok megoldására?
–Az elmúlt 20 évben
alig volt olyan időszak, amikor az önkormányzatok forrásaikból
fejlesztéseket tudtak elvégezni. A gazdasági válság előtti
volt egy rövid időszak, amikor néhány beruházás megtörtént,
de ez nem elegendő. Nagymegyer életében azért történtek
jelentős fejlesztések, ide sorolhatjuk a Termálpark létrehozását,
ami növeli az idegenforgalmunkat.
–Ha Komáromból érkezik
az ember Nagymegyerre autóbusszal,mondjuk éppen a termálfürdő
miatt, elég lehangoló kép fogadja a város határában. Cigány
családok élnek lerobbant tákolmányokban. Ezeknek az embereknek
nem tud az önkormányzat munkahelyeket biztosítani?
–Az a rész, amit ön
is látott, azok Nagymegyer hajdani cselédlakásai. Ezeket 15 évvel
ezelőtt megvásárolta a város az akkori tulajdonostól és
alacsony komfortú lakásoknak használta. Emellett felépültek bérlakások
ezen telephely mellett, s idővel ez a rész lepusztult állapotba
került. Mindez nem csupán romakérdés, a probléma az, hogy az
elmúlt húsz évben nem épültek alacsony komfortú bérlakások.
Ezen is szeretnénk változtatni. Jó lenne különböző
komfortfokozatú lakásokat építeni, a lakók igénye szerint.
És azt is tudni kell, hogy nem csak a roma lakosság küzd ilyen
problémákkal, egyre többen veszítik el lakásukat az emberek.
Mi számukra közhasznú munkát tudunk kínálni, ez az önkormányzat
egyetlen lehetősége. Megszólítottam a civil szervezeteket, az
oktatási intézmények vezetőit, tegyenek javaslatot arra: hol
és hogyan tudnánk bevonni közhasznú munkára tartósan munkanélküli
embereket.
–A multi cégekkel
kapcsolatban milyen politikát kíván folytatni?
–Mára –és ezt
kiemelem– sajnos a lakosság igényli, hogy üzletláncok
jelenjenek meg a településen. Már két nagyobb szupermarket üzemel
a városon belül, aminek nem örülök, de mivel demokratikusan döntöttek
efelől, így kénytelen vagyok velük együttműködni. Kérdés,
hogy mindet mennyi munkahelyet teremt. Ha a helyi vállalkozók árúit
látjuk a polcokon, akkor feltételezhetjük a munkahelyteremtést.
–A város tagja a Győr-Moson-Sopron megye
és a dunaszerdahelyi járás paktumának. Ez egy foglalkoztatási
paktum?
–Így van, ez a szövetség
néhány évvel ezelőtt jött létre, és önkormányzatok,
munkaadók és vállalkozók is tagjai. A cél a foglalkoztatási
lehetőségek egyeztetései a munkanélküliség csökkentése érdekében,
másrészt, tudjuk, ha a külföldi beruházó fejleszt, akkor tágabb
régióban gondolkodik. Ennek eredménye, hogy Nagymegyerről kb.
1000 ember jár dolgozni Győrbe, illetve Révkomáromba. Én ezt
átmeneti megoldásnak tartom, mert az lenne a legjobb, ha ezek a
beruházók Nagymegyeren és környékén építenének üzemeket.
Ennek érdekében tettünk konkrét lépéseket, 30 hektáros területet
készítettünk el ipari létesítmények építése céljából.
Már tárgyalunk is egy helyi munkaadóval, aki 300 új
munkahelyet tudna létesíteni.
–Nagyon fontos, hogy
egy település gyorsan megközelíthető legyen. Indítottak is
egy petíciót az ősz folyamán az R7-es gyorsforgalmi út mielőbbi
megépítése érdekében, amit 2400-an írtak alá. Mi a további
lépés?
–A petíció során két
problémára próbáltunk meg rávilágítani. Az egyik, hogy előkészítésben
van az R7-es gyorsforgalmi út terve, ami nem érinti Nagymegyert.
A másik, a Nagymegyert Vámosszabadival összekötő betonalapú,
rosszminőségű út, amin sok kamion közlekedik. Ezért azt
szeretnénk, mivel határátkelőhelyről van szó, hogy magyar és
szlovák összefogással javuljon ennek az útnak a minősége.
Medveczky Attila
|
