|
 2011.04.22.
A muzsikustársadalom a cigányság
arisztokráciája
Tehetséges
fiatal cigányprímások, világhírű cigányzenekarok, énekesek
és táncosok léptek színpadra a fővárosban pénteken a Cigányvarázs
– Tavaszi hangok című jótékonysági gálaesten a Stefánia
Kulturális Központban, amelynek célja a hazai cigány kultúra
és művészet sokszínűségének bemutatása mellett a vörösiszap-károsultak
közé tartozó két család megsegítése volt. A rendezvényről
Raduly Józsefet, a Művészeti-Oktatási-Kulturális
Közéleti Alapítvány elnökét, fővárosi képviselőt
(Fidesz–KDNP), az est fő szervezőjét kérdeztem.
– Honnan származott az ötlet, hogy ilyen jótékonysági
rendezvényt tartsanak?
– Nem csak a fő szervező, hanem az ötletgazda is én
voltam. Ennek a rendezvénynek kultúrpolitikai és társadalompolitikai
üzenete is van. Kezdjük az utóbbival. A cigányok és a
magyarok hosszú évszázadokon keresztül bebizonyították, hogy
szeretetben, megértésben tudnak együtt élni ebben az országban.
Mi pedig senkinek nem engedjük, hogy ezt az együttélést kettétörje.
Most a cigánytársadalom jelentős része összefogott, hogy ott
tegyen valami hasznosat, ahol segítséget várnak, ez pedig a vörösiszap-áldozatainak
a megsegítése. Igaz, hogy a cigányok nem dúskálnak
anyagiakban, de soha nem lehetnek annyira szegények, hogy ne tudnának
a másik emberen segíteni. Ilyenkor a cigányember adja a
szeretetét, tisztességét és cselekszik is. A rendezvény kultúrpolitikai
üzenete pedig az, hogy a 800 ezres cigányságon belül a művésztársadalom,
a muzsikustársadalom volt ennek a népcsoportnak az arisztokráciája,
ami tudott életmintát mutatni a mögötte maradt testvéreknek,
s azt is tudjuk: a kulturáltság világlátást, tudást jelent
és olyan készséget, amely empátiát, szolidaritást és együttérzést
képes kiváltani szűkebb és tágabb környezetében is. A kultúra
a legnagyobb tudatformáló erő, ami egy nemzetnek, egy közösségnek,
de a személynek is karaktert, reményt, méltóságot ad. A
kulturáltság jelenti az érzelmi élet kifinomultságát,
hajlandóságot az empátiára, és a szeretetre. Mi tehát a kultúra
eszközével kívántunk hatni az emberekre.
– Az MTV híradása szerint a 100 Tagú Cigányzenekar
is részt vett a rendezvényen.
– Közel 17 évig voltam annak a zenekarnak az elnöke, de
útjaink elváltak. A televízióban viszont még mindig ehhez az
együtteshez kötik az arcomat. Tehát a 100 Tagú Cigányzenekar
nem lépett föl a rendezvényen, viszont a Józsefvárosi Cigányzenekar,
aminek alapítója és kitalálója vagyok, már igen. A Józsefvárosi
Cigányzenekar alapítása jó példát mutatott országos
szinten. Szaporodnak a helyi cigányzene-karok, melyek finanszírozása
főleg az adott önkormányzat költségvetési keretének a függvénye.
Fontos, hogy a cigánymuzsikának visszaadjuk a társadalmi
megbecsülését.
– Miként választották ki a támogatott két
családot?
– Ezen a téren Bakondi Györgynek, az Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság vezetőjének tartozom köszönettel és elismeréssel.
Sokat segített az általa vezetett hivatal a technikai lebonyolításban.
Bakondi úr elmondta nekünk, hogy Kolontáron a vörösiszap
megindulását egy 11 éves cigánylány vette észre az iskola
ablakából. Ő kiabált a tanárnőnek, hogy jön a vész. Erre
gyorsan kiürítették az iskolát, a gyerekeket megpróbálták
kimenekíteni. Ez a lány ezzel több ember életét mentette meg.
Az ő családja az egyik, akit támogattunk. S azt a magyar családot
választottuk ki, ahol az édesanya karjáról elsodorta a vörösiszap
tizennégy hónapos gyermekét. Meghívtuk ezt a két családot a
VIP-vendégek sorába, megnézték a műsort, majd annak végén a
színpadon megkapták az anyagi támogatást. A zenei műsornak
volt egy kísérő rendezvénye is. Ősi cigány mesterségeket
bemutató kiállítást szerveztem. Cigány festőművészek és
egy faszobrász kiállítását is megtekinthették a résztvevők.
A pénz egyik részét a közönség adakozásából gyűjtöttük
össze, másrészt cigány festőművészek felajánlották képeiket,
s ebből is folyt be összeg. Így a két család 345-345 ezer
forint támogatást kapott.
– Már esett szó a Józsefvárosi Cigányzenekarról.
Rajtuk kívül kik léptek föl?
– Kathy-Horváth Lajos zeneszerző, hegedűművész, érdemes
művész, fia, ifj. Kathy-Horváth Lajos hegedűművész, Suki
András zongoraművész, Rupa Ilona nótaénekes, Tolnai András,
a magyar nóta megkoronázott királya, Nova Brigitta nótaénekes,
a Sukár Cigány Tánc-együttes, és egy különlegességnek is
helyet adtunk, a Botos Family Quartettnek. Majd a dzsessz világába
is „belekóstolhattunk.” Akik ott voltak a rendezvényen a többségi
társadalom részéről, mind elégedetten távoztak, és konstatálták:
amit itt láttunk, az a mi kultúránk része is. Tarlós István
főpolgármester úr, a rendezvény fővédnöke sajnos nem tudott
jelen lenni, de két helyettese megtisztelt bennünket. Az esten
ott volt és felszólalt Farkas Flórián a Lungo Drom elnöke, a
Fidesz országgyűlési frakcióvezető – helyettese, őt barátomnak
tudom és mindketten a konzervatív szellemiséget képviseljük.
– Tehát példát mutattak a cigány értelmiségiek.
Az ilyen rendezvényekről viszont nem igazán ad hírt a média.
Sokkalta inkább beszámolnak a kelet-magyarországi eseményekről,
a lopásokról és a gárdistákról.
– A média szinte a negyedik hatalmi ágként viselkedik,
és szinte korlátok nélkül azt ír,
amit akar. Nem véletlen, hogy a liberálisoknak nem
tetszik, ha a médiatörvénnyel szabályozni akarják
valamennyire a sajtót. Jómagam mindig az értékek mentén
gondolkodtam, és fontosnak tartom a békés egymás mellett élést.
A cigányokkal kapcsolatban mind a negatív, mind a pozitív
diszkriminációt elvetem. Senki sem úszhatja meg a büntetést
származása miatt, de senkit sem félemlítsenek meg, csak azért
mert roma. Egy erős, jól működő rendőrségben bízom, és
nem párthadseregekben. Emlékezzünk rá, hogy a Munkásőrség
volt hajdan az MSZMP fegyveres testülete. Ahogy azzal nem értettem
egyet, úgy a gárdával sem.
Medveczky Attila
|
