|
 2011.04.22.
MKP-KONGRESSZUS–NAGYMEGYER I.
Április 16-án
Nagymegyeren tartotta tisztújító kongresszusát a Magyar Koalíció
Pártja (MKP), amin a Magyar Fórum munkatársai is részt vettek.
A küldöttek ismét bizalmat szavaztak Berényi Józsefnek az
országos elnöki tisztségben, illetve Bárdos Gyulának, mint az
MKP Országos Tanácsa elnökének.
Az MKP szakmai
alelnökei: Farkas Iván - gazdaság, régiófejlesztés, Őry Péter
– önkormányzat, Szigeti László - oktatás, kultúra, Németh
Gabriella - szociális ügyek, család, egészségügy, Miklós László
- mezőgazdaság, környezetvédelem. Elnökségi tagok: Csáky Pál
(Pozsony megye), Hájos Zoltán (Nagyszombat megye), Stubendek László
(Nyitra megye), Auxt Ferenc (Besztercebánya megye), Csúsz Péter
(Besztercebánya megye), Mihók Gábor (Kassa megye), Papp Andrea
(Kassa megye). Az Európai Parlamentből Mészáros Alajos is
tagja az MKP Országos Elnökségének.
„Irigykedünk erdélyi és
vajdasági sorstársainkra”
 Az
MKP tisztújító kongresszusa fél tízkor vette kezdetét – a
küldöttek, a vendégek – regisztrálása után a városi művelődési
központ színháztermében. A kongresszus résztevőit házigazdaként
Kórósy Zalán, a helyi alapszervezet elnöke köszöntette. Beszédében
kihangsúlyozta, hogy a jövőkép adja vissza ennek a
kongresszusnak a küldetését. Nem mindegy- szerinte- , hogy
kikkel, milyen eszközökkel építjük a jövőt, úgy, hogy
okolunk a múltból, s érezzük a jelen nyomását. A beszédet rövid
kulturális műsor követte, mely a Szózattal zárult. Ezt követően
Néveri Sándor, a település polgármestere lépett a
mikrofonhoz. A városvezető szerint a felvidéki magyarság történelme
igazolta és igazolja azt: szükséges a nemzeti alapú politizálás.
„Amink nincs- így a parlamenti képviseletünk– azért küzdjünk,
de amink van, azzal éljünk. Mi polgármesterek élhetünk az
autonómia szinte valamennyi eszközével”- mondta Néveri Sándor.
Ezután megválasztották a munkaelnökséget a kongresszus
levezetésére, amit Berényi Józsefnek, az MKP elnökének beszéde,
beszámolója követett. Az elnök elmondta, hogy tavalyi megválasztásakor
négy feladatot vállalt:
1.az
MKP stabilizálása, hitelének visszaállítása, a taglétszám
megőrzése
2.elfogadható
eredményhez segíti az MKP-ét a helyhatósági választásokon
3.a
helyi és járási tisztújításokon előmozdítja a párt további
megújulását
4.parlamenten
kívüli konstruktív ellenzékként véleményezik a
Radicova-kormány munkáját, különös tekintettel a magyar közösség
helyzetét érintő kérdésekben.
Berényi
József ezután az eredményekről számolt be, s mint mondta:
nyugodt lelkiismerettel áll a küldöttek előtt. Az MKP még a
nyár folyamán megkezdte, és októberre befejezte a magyar kormány
által rendelkezésre bocsátott 50 millió forint elosztását és
átutalását az árvízkárosult szlovákiai falvak megsegítésére.
Októberben aláírásgyűjtésben kezdtek az államnyelvtörvény
módosítása kapcsán. Ennek eredménye: több mint 34 ezer aláírás
leadása novemberben a parlamentben. Bár kezdeményezésük
sikeretlen volt, mert a törvényben benne maradtak a pénzügyi bírságok,
azonban ráirányították a demokratikus szlovákok és magyarok
figyelmét az elfogadott nyelvtörvény hibáira. A legnagyobb
eredmény az, hogy a novemberi helyhatósági választásokon a párt
lehetőségein túl teljesített. Azzal, hogy országos szinten a
SMER, az SDKU és a KDH mögött a negyedik párt lett az MKP a
polgármesterek számát tekintve, megmutatták, hogy még léteznek,
és számolni kell velük a jövőben is, hiszen a tavaly tavaszi
parlamenti fiaskó után ezt a politikai alakulatot már-már
eltemették a médiában. Az MKP idén márciusban és áprilisban
bekapcsolódott a Magyarországon zajló alkotmányozási
folyamatba. Ennek keretében nemcsak a határon túli magyarokat
érintő részeket véleményeztek, hanem elvi politizálásból,
Esterházy János politikai hagyatékát felvállalva szót
emeltek a magyarországi kisebbségek érdekében is. Sikerült
stabilizálni a párt tagságát, a kilépők és a belépők száma
csaknem ugyanaz. Az elnök kijelentette: „a
szlovák nacionalizmus ereje miatt a felvidéki magyarságnak szüksége
van a mindenkori magyar kormány figyelmére és támogatására.
Nélkülük Szlovákiában a kisebbségi jogok szűkítése még
erőteljesebb lenne. A mai magyar kormány magasra teszi a lécet
mindenki számára. Tudom és Magyarországon hangoztatom is,
Szlovákiában különösen nem könnyű megfelelni ezeknek a kihívásoknak.
Mi kicsit irigykedve figyelhetjük csak az erélyi és vajdasági
sorstársaink sokkal szabadabb lehetőségeit. Hová fejlődött a
világ és hol toporog Szlovákia? Szánalmasnak tartom viszont
azt a politikusi és közírói magatartást, amikor a szlovákiai
nehézségekre alibista orbánozással válaszol bárki ahelyett,
hogy érvelne; amit szabad egy határon túli szlováknak,
olasznak, írnek, miért nem megengedett egy szlovákiai
magyarnak?” Az elnöki beszámoló után következtek a jelölések
és szavazások, s így a továbbiakban a tanácskozás zártkörűen
zajlott.
Medveczky
Attila
|
