vissza a főoldalra

 

 

 2011.08.05. 

A Fejedelem

(Agria Nyári Játékok és az egri Gárdonyi Géza Színház közös produkciója)

Az Agria Nyári Játékok Szabadtéri Színház 1994. október 15-én alakult azzal a határozott szándékkal, hogy új életet leheljen az akkor már négy éve halott egri szabadtéri színjátszásba. Közhasznú tevékenységet folytat, és nonprofit kft-ként működik, ügyvezető igazgatója Kelemen Csaba színművész. Céljuk, hogy a magyar értékeket felkarolják, népszerűsítsék, és közkinccsé tegyék nem csak az óhazában, hanem a határokon kívül rekedt magyarok számára is. Szívükhöz igen közel áll Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye, az ebből készült színpadi változat méltó helyet foglal el programjukban, így 2004 augusztusától kezdve minden évben műsorukra tűzik, sőt 2006 júliusában Csíksomlyón, a Búcsúhelyen is bemutathatták. Tevékenységük elismeréseként 2007-ben Heves megyei Príma-díjjal tüntették ki őket. Ez évi programjuk igen változatos, a kassai Thália Színház operett meg színi előadásától kezdve a Grúz Népi Együttesen és az Irish Dance Tornado, azaz ír táncesten át a 2009-ben Szigetvárott bemutatott és tavaly náluk is átütő sikerrel játszott rock musicalig, a Zrínyi 1566-ig terjed a műsor, de helyet kapnak még koncertek, zenés produkciók is. Idei ősbemutatójuk A Fejedelem című történelmi musical, amit az egri várban július 15-én láthatott először a közönség. Itt csak egy alkalommal ment. Az viszont remek hír, hogy a környező megyékben turnéra indulnak vele, még Szlovákiába is elviszik, ősztől pedig a Gárdonyi Géza Színház repertoárdarabja lesz.

A Fejedelem című musicallel a 300 éve véget ért Rákóczi szabadságharcnak állít emléket az egymást már félszavakból is értő trió: Moravetz Levente író (képen), Balásy Szabolcs és Horváth Krisztián zeneszerző. Egert különleges kapcsolat fűzi a Fejedelemhez, itt volt 1703-től a felszabadult országrész központja és Rákóczi főhadiszállása, amit gyakran felkeresett. A musical vezérmotívuma az a jóskönyv, amiben a Morvaországból elüldözött, majd válogatott kínzásokkal kivégzett protestáns lelkész megjövendölte a Habsburg-ház hanyatlását és a Rákóczi család felemelkedését. A könyv eljutott XIV. Lajoshoz is. Ez a mű lett a szabadságharc kurucainak vezércsillaga. A musical a nagyságos fejedelemnek, II. Rákóczi Ferencnek életútját kíséri végig, és hűen követi a szabadságharc eseményeit. A fiatal Rákóczi olyan nevelést kapott, hogy a bécsi udvarnak feltétlen engedelmességgel tartozik, még ezzel a szellemmel azonosuló feleséget is kerítettek neki. Azonban a vér nem válik vízzé, amikor kellett, Rákóczi meghallotta a nemzet hívó szavát, és nép, a szegénylegények, a talpasok élére állt. Önző nagyhatalmi játszmák figurájává vált, a Napkirály csak addig támogatta őt, amíg a Habsburg Birodalom katonai erejét a magyar „lázongás” megfékezése megfelelő mértékben lekötötte, de abban a pillanatban, amikor a francia politikai érdek úgy kívánta – megegyezett a Habsburgokkal – azonnal hátat fordított neki, és kiszolgáltatta Bécs bosszúszomjas urainak. A Fejedelem nem tehetett mást, mint a 150 évig itt portyázó, az országot tönkretevő és kiszipolyozó fényességes török Porta oltalmát kérje, és közel 20 esztendőig egye a bujdosók keserű kenyerét.

II. Rákóczi Ferencet Kelemen Csaba avatott, a darab és a szerep igazságába vetett, belső meggyőződésből fakadó tolmácsolásában láthatja a publikum. Teljesítményéről csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni. Sasvári Sándor Bercsényi Miklóst személyesíti meg. Olyan magyar nemest állít a nézők elé, aki hű segítőtársa a Fejedelemnek. Beleznay Endre érseke az a főpap, aki mindenben az egyház útmutatásait követi. Cinka Panna hálás szerepében Herczeg Flórát láthatja a közönség, a színésznő maradéktalanul tud élni ezzel a kitűnő lehetőséggel.

Ez a Moravetz Levente rendezte előadás rendkívüli, szemet gyönyörködtető, lelket melengető érzést, igazi katarzist vált ki a nézőkből. Nem csak amiatt, hogy a mai nemzedékhez szól a zenéje, ugyanakkor az idősebbek is kedvelhetik meg közérthető a szövege, vagy azért, mert ilyen pazar látványt nyújt, úgy nagyjából száz színészt, táncost és statisztát vonultat fel, hanem a témaválasztása miatt is. Történelmi személyiségeink közül II. Rákóczi Ferenc áll a legközelebb a magyar emberek szívéhez. Öntudatos, meg nem alkuvó személyisége, méltósággal viselt száműzetése emelik őt arra a piedesztálra, amire népünk helyezte. Ez a produkció illik hozzá, és maradéktalanul kifejezi azt az áldozatot, amit hazánk szabadságáért, önállóságáért hozott.

 

Dr. Petővári Ágnes