|
 2011.08.05.
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek
Nyékvárkonyban
Július 23-án,
szombaton a felvidéki nyékvárkonyi egyházközség meghívására
ellátogatott Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, aki Szent
Kristóf emléknapjához kapcsolódóan szentmisét mutatott be a
várkonyi templomban.
A szentmisére 10 órától került sor, az evangéliumot
Szakál László János nagymegyeri esperesplébános olvasta.
Rajta kívül még jelen voltak további oltártestvérek:Herdics
György apát úr, Albán József, Parák József és Juhos Imre
atyák. Szentbeszédében az érsek atya kitért Szent Kristóf példás
életvitelére, aki erősségét nemes célra használandó elment
a királyhoz. A király azonban félt a gonosz lélektől, így
fogta magát, továbbment az ördöghöz, aki viszont Istentől félt.
Így őt kereste fel, és azt az utasítást kapta, hogy szolgálja
az embereket. Egy alkalommal egy gázló folyón egy nehéz
gyermeket vitt át, és nehezen bírta A gyermekről a végén
kiderült, hogy maga a Kisjézus volt. Így lett az utazók védőszentje.
Mint elmondta, mi mindnyájan zarándokok vagyunk, hiszen állandóan
úton vagyunk. Közlekedési háborút vívunk, így sosem biztos,
amikor reggel hajlékunkból elindulunk, este hazaérünk. Hiszen
sokan nem tartják be a közlekedési szabályokat, nem körültekintőek,
nem adnak előnyt, így nagyon könnyen megvan a baj.
A mi, keresztény
emberek utazása - folytatta eszmefuttatását az érsek atya -
sokkal több erkölcsiséget igényel, mint a KRESZ. Egy pogány bölcs
mondta: minden nap elmúlik valami, ami miatt bánkódunk, de
ugyanúgy születik is valami, aminek örülünk. Úgy válhatunk
mi is Szent Kristófhoz hasonlóan Krisztus-hordozókká, ha Isten
útját járjuk, vagyis az ő példáját követve élünk a Szenlélek
sugallatának segítségével. Ebben segítségünkre vannak a
szentek, akik szintén Jézus útján jártak, és a saját
korukban megmutatták, hogyan kell kereszténynek lenni, tükreivé
váltak az örök Krisztusnak. A taoizmusban is a tao szó utat
jelent.
A szentmisében könyörgést
mondott az érsek atya az utazókért, hogy jó úton járjunk
minden időben és nemes céllal.
A szentmise végén Szakál atya megköszönte az érsek
atya eljöttét, majd ő is szólt még néhány szót a hívekhez
ehhez kapcsolódóan. Elmondta, hogy szívügyének tekinti a határon
túli magyarságot, ezért sokat jár hozzájuk, egy hete Skapuláré
búcsún vett részt Barkán, de ellátogatott már Kárpátaljára,
idén Szabadkára is, hiszen tudvalévő, hogy a töténelmi
magyarországi kalocsai érsekségnek 1920 óta
2/3-része határon túlra került. 2009-ben pedig ő volt
a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyetlen meghívottja, ahogy
ezt ott mondják, vagyis ő volt a főcelebránsa.
Szeretettel hívta
akár egynapos zarándoklatra a várkonyi híveket lelkiatyáik
vezetésével Kalocsára, a székesegyházba, ahol a muhi csatában
elesett Csák Ugrin, és a törökök ellen vívott mohácsi csatában
elesett kalocsai érsekek nyugszanak. Szólt a felvidéki,
ipolybolyki gyökerű Katona István történetíró atyáról is,
aki Trencsénben lépett be a jezsuita rendbe, és tanulmányait
Kassán és Nagyszombatban végezte. Legnagyobb műve a Historia
critica regum Hungariae, amely az első mű volt koráig, amely az
egész történelmi anyag bevonásával 1810-ig tárgyalja a
magyar nemzet történetét.
Zilizi Kristóf
(Forrás:
felvidek.ma)
|
