vissza a főoldalra

 

 

 2011.08.05. 

Elismerésre vágynak a ruszinok Ukrajnában

Ukrajna az egyetlen állam a világon, amelyik nem ismeri el a ruszinokat, mint különálló nemzetiséget, hanem az ukránok közé sorolja őket – fejtette ki Jevhen Zsupan, a Kárpátaljai Ruszinok Néptanácsának elnöke Munkácson a Kitekintőnek adott interjújában. A ruszinok zöme ma is Kárpátalján él.

 - Már akkor éltek itt ruszinok, amikor a honfoglaló magyarok átkeltek a Vereckei-hágón - jegyezte meg a politikus. Adataik szerint a világon összesen mintegy 2 millió ruszin él - többségük Ukrajnában -, továbbá más közép- és kelet-európai országokban, Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szerbiában, és komoly létszámú diaszpórájuk van az Egyesült Államokban is. Mint mondta, részben azért nem ismerik el az ukránok őket, hogy ezzel igazolják a ruszinok területének a második világháború utáni annektálását.

 - A szovjet hadsereg Kárpátaljára történő bevonulása után elégették a ruszin könyveket, betiltották a ruszin nyelvű oktatást, bezáratták az összes ruszin iskolát, majd kijelentették, hogy a ruszinok ukránok. Ez volt a sztálini politika, amelynek az volt a célja, hogy rátehessék a kezüket a ruszinok területére - magyarázta.

 A Szovjetunió felbomlása után a ruszinok követelni kezdték az elismerésüket, ami meg is történt a többi volt szocialista országban, kivéve Ukrajnát. Ennek másik oka az, hogy 1991-ben népszavazást rendeztek Kárpátalján, amelyen a ruszin népesség 78 százaléka a területi autonómia mellett szavazott. Ukrajna mind a mai napig nem akar tudomást venni erről, noha a referendumot soha senki sem érvénytelenítette.

 - A magyar kisebbség is támogatta akkor a ruszinok autonómiatörekvését, hiszen a kárpátaljai magyarság is kulturális autonómiát akart magának - vetette közbe. Az alkotmánybíróság - folytatta Zsupan - még a népszavazás előtt elfogadott egy határozatott, amelyben kimondta, hogy a referendumok a nép akaratát jelenítik meg, amelyet mindenki köteles végrehajtani. Az ezután elkészült ukrán alkotmányba viszont nem írták bele a ruszin területi autonómiát.

 Mint folytatta, ezt követően 1992-ben alkották meg a nemzeti kisebbségekről szóló jogszabályt, amelyben minden, Ukrajnában élő nemzetiséget elismertek a ruszinok kivételével. Ugyanebben az évben viszont a kárpátaljai megyei tanács elismerte a ruszinokat, mint nemzeti kisebbséget és a parlamenthez fordult, hogy ezt országos szinten is tegyék meg. Háromszor is kérte Kárpátalja a kijevi központi vezetést erre – utoljára 2007-ben –, de mindannyiszor eredménytelenül.

 Hangsúlyozta: mind a mai napig még azt sem tudták elérni, hogy a parlament egyáltalán a napirendjére tűzze a ruszinok elismerésének kérdését. Kaptak ígéreteket, államfőktől - Kravcsuktól kezdve Kucsmán át Juscsenkóig -, de egyik sem tartotta be a szavát. A probléma lényege: Kijev tudatában van annak, hogy ha elismeri a ruszinokat, mint kisebbséget, akkor meg kell adnia a területi autonómiát is nekik - összegezte a politikus, majd hozzáfűzte: - Tisztelni fogjuk Janukovics elnököt, ha ő végre visszaállítja a nemzetiségi jogainkat.

 A magyar-ruszin viszonyra vonatkozó kérdésre válaszolva Jevhen Zsupan kifejtette, hogy a két nép több mint ezer éve él békében egymással, soha semmilyen konfliktus nem volt a két nemzetiség között. Kiemelte, hogy a ruszinok a magyarok ellen sohasem harcoltak a történelemben. Mint fogalmazott, 1100 éves barátság fűzi össze a két népet. Ismert, hogy ruszinok küzdöttek a magyarok oldalán az 1848-as szabadságharc idején.

 Jevhen Zsupan szerint ma is teljes az egyetértés Kárpátalján a magyarok és a ruszinok között. Sok ruszin beszéli, de legalábbis érti a magyar nyelvet, és vannak magyarok, akik beszélnek ruszinul. - Jó magam egy Munkács melletti faluból származom, ahol a lakosság egyik fele magyar, a másik ruszin - mesélte, hozzátéve, hogy a faluban több száz éven át közösen ünnepelték egymás nemzeti évfordulóit, ünnepeit.

 Hangsúlyozta, hogy a ruszinok békés, toleráns, munkaszerető emberek, egy igazi európai nép. A magyarok nemzeti érdekképviseletét példaértékűnek tekintik saját maguk számára. Pozitívnak nevezte, hogy Magyarországon elismert a ruszin nemzetiség, és ennek köszönhetően állami támogatásban is részesülnek.

 

(Forrás: kitekinto.hu)