vissza a főoldalra

 

 

 2011.08.19. 

Díszbemutató előtt a Honfoglalás című rockopera

Koltay Gergely zeneszerző, a Kormorán együttes alapítója

Államalapító Szent István király ünnepe alkalmából mutatják be Komáromban a Honfoglalás című rockoperát, Koltay Gergely új szerzeményét. A kitűnő zeneszerzővel az új rockopera mellett együtteséről, a Kormoránról is beszélgettünk. Az etnorock első számú hazai zenekara ugyanis jubilál: idén ünnepli fennállása 35. évfordulóját.

- Honfoglalás címmel 1996-ban készült egy nagysikerű film a testvére, Gábor rendezésében, amelynek zenéjét ön szerezte. Az új rockopera címe arra utal, hogy a filmből készült most a rockopera?

 

- Nem, nem erről van szó. Miután a két műfaj dramaturgiája sem egyezik meg egymással, így eleve lehetetlenség volna egy filmet rockoperává alakítani. A cím azonossága viszont mégsem véletlen. Egyrészt bizonyos dallamokat, amelyeket már a filmből ismerhetnek a nézők, adaptáltam a darabba, másrészt a téma természetesen adja magát, hiszen Álmost vagy Árpádot értelemszerűen nem lehet kihagyni egy honfoglalástól szóló történetből. Emiatt lesznek bizonyos átfedések, ám ezeket figyelembe véve is elmondható, hogy gyakorlatilag teljesen új alkotás készült. Ez zeneileg is igaz, hiszen Szűts István szerzőtársammal jó néhány új dalt is írtunk, amelyek ebben a rockoperában csendülnek fel először.

 

- Ha teljesen új az alkotás, mint ahogy említi, akkor feltételezem, hogy a történetben is van némi módosulás.

 

- Ez olyannyira így van, hogy a rockopera valódi főszereplője tulajdonképpen nem is igazán Árpád vezér, hanem egy táltos, aki a háttérből irányítja a történéseket. Árpád vezér beleszeret egy lányba, aki történetesen éppen a legfőbb ellenségének, a sámán asszonynak a lánya. Mondanom sem kell, hogy ezt a szerelmet a táltos nagyon is ellenzi. Azonban az érzelmeknek nem lehet parancsolni… A történetet tovább nem mesélném el, hiszen maradjon valami újdonság az előadásokra is.

 

- Mennyiben volt más most dolgozni egy, a honfoglalásról szóló alkotáson, mint 1996-ban, amikor a filmet készítették?

 

- A honfoglalást, mint jelentős történelmi eseményt, feldolgozni mindig roppant izgalmas vállalkozás, hiszen számos, történelmietlen elmélet él mind a mai napig ezzel kapcsolatban. Én úgy tartom, hogy nem menekült Árpád népe, és nem véletlenül kötött ki itt, a Kárpát-medencében, hanem egy nagyon is tudatos hazakeresést követően került sor az itteni letelepedésre. Tulajdonképpen visszatértünk Attila nagykirály hazájába. Ezt kell hitelt érdemlően ábrázolni egy ilyen témájú alkotásban! Ebben a tekintetben nincs eltérés a tizenöt évvel ezelőtti és a mostani munka között. Viszont minden más értelemben ég és föld a különbség. Kezdjük azzal, hogy a tavaly tavaszi változások hatására lényegesen jobb légkörben, bizakodó hangulatban folyhatott munka. Márpedig a hangulat döntő befolyással van az ember munkakedvére. Aztán azt is el kell mesélnem – talán nem haragszik meg rám a bátyám –, hogy a Honfoglalás című film készítésekor be lettünk csapva. Minden megígértek szóban, ám azokból nem teljesült szinte semmi. Nevek nélkül, de elárulom azt is, hogy nagyon magas pozíciókban is komoly ellenérzésekkel viseltettek a film iránt, és sokan, sokat tettek annak érdekében, hogy gátolják a megfelelő munkavégzést. Később, amikor visszahallottam a Gábort ért kritikákat, például a harci jelenetek állítólagos színvonaltalanságáról, mindig arra gondoltam, hogy ha tudnák az emberek a film készítésének történetét, hátterét, biztosan nem kritizálnák azokat a képsorokat… Az akkoriakkal ellentétben, most a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) mindenben támogatta a produkció létrejöttét. Segítették a díszletek, jelmezek előállítását, amit ezúton is szeretnék megköszönni. Talán ennyiből is érzékelhető, hogy minden szempontból más, jobb körülmények között készülhettünk most.

 

- Kik lesznek a rockopera főszereplői?

 

- A főszerepre, azaz Árpád vezér megformálására Vadkerti Imrét kértem fel, a táltost maga a rendező, Pintér Tibor játssza, Álmos vezért pedig Makrai Pál alakítja majd. Rajtuk kívül játszik még a darabban Hujber Ferenc, Janza Kata, Fehér Nóra, Sípos Imre, Papadimitriu Athina , Varga Zsuzsi. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ragyogó tehetségű színész-énekeseket láthatnak majd a nézők. Rendkívül látványos koreográfiát terveztünk az előadáshoz. Ennek részleteit nem szeretném előre elárulni, de mind a jelmezekben, mind pedig az előadás egyéb elemeiben sok meglepetés várható. Egy példa: a csatajeleneteket valódi lovas ütközetként vittük színre. Ebben nagyon fontos szerep jut a Komáromi Lovas Színház remek társulatának. Részt vesznek még az előadásban a Sziget Színház társulatának művészei és kaszkadőrök, lovas íjászok is, Lezsák Levente illetve Kassai Lajos vezetésével.

 

- Mikor és hol mutatják be a Honfoglalás-t?

 

- Bár Szigetszentmiklóson már sor került a rockopera kőszínházi előadására, és július végén, a Székely Vágta programja során, Sepsiszentgyörgyön is előadtuk, a Honfoglalás hivatalos díszbemutatója augusztus 19-én este 7 órakor lesz Komáromban. Az időpontot, ami ugye államalapító Szent István királyunk ünnepének előestéje, valamint a helyszínt, Komáromot is nagyon jó választásnak érzem. Nagy reményekkel és várakozásokkal tekintek a díszbemutató elé. Egyébként a 19-i bemutatót követően még kétszer, augusztus 20-án és 21-én is előadják a darabot Komáromban.

 

- Mit gondol, milyen sorsa lesz az új rockoperájának?

 

- Alapvetően bizakodó vagyok. Ha belegondolok, hogy korábbi rockoperáimat – például „A Megfeszített”, vagy „A költő visszatér” című alkotásaimat – a gáncsoskodások ellenére milyen szeretettel fogadta a közönség, akkor talán joggal reménykedem most abban, hogy a korábbiaknál lényegesen jobb hátszéllel készülő Honfoglalás is elnyeri majd a nézők rokonszenvét.

 

- Ha valaki nem tud elmenni az előadásokra, mikor láthatja, hallgathatja meg a Honfoglalást?

 

- Az MTVA – amely mint említettem kezdetektől fogva a produkció mellé állt – rögzíti a díszbemutatót, így előbb-utóbb a köztelevízióban látható lesz majd a felvétel. Emellett már gőzerővel folyik az előadás hanganyagának stúdiófelvétele is, hiszen az a tervünk, hogy a díszbemutatóra elkészüljön a rockopera dalait tartalmazó cd is. Ha minden jól alakul, akkor ezt a helyszínen már megvásárolhatják majd az érdeklődők, illetve augusztus végétől természetesen a zenei boltokban is kapható lesz a rockopera betétdalait tartalmazó hanghordozó.

 

- Gondolom, további előadások is szerepelnek a tervek között.

 

- Természetesen, ám ezekről még nincsenek konkrétumok. Azonban – hasonlóan a korábbi rockoperákhoz – szeretném, ha az anyaországi előadások mellett a határainkon túl élő magyar közönség előtt is sikerülne előadásokat tartanunk!

 

- Váltsunk témát és ejtsünk szót az ön által alapított Kormorán együttesről is, annál is inkább, mert jeles születésnapot ünnepelnek. Idén 35 éves a zenekar. Milyen céllal, célokkal alapította annak idején?

 

- Amikor harmincöt évvel ezelőtt elkezdtük a muzsikálást, arra gondoltam, hogy nekünk olyan zenét kell játszanunk, amit mi tudunk a legjobban a világban. Mi nem játszhatunk country-zenét vagy latin zenét, mert azt Kubában vagy Dél-Amerikában jobban művelik, hisz valamiképpen mindenki magában hordozza saját anyanyelvét, kultúráját. Mi a magyar népzene világát ismerjük a legjobban, nekünk ezt kell bemutatnunk a világnak. Hozzá kell tennem, hogy a nyugat-európai fiatalok érdeklődnek is a zenénk iránt. Ez érthető, hiszen ők nem arra kíváncsiak, le tudunk-e másolni bármiféle létező, vagy kitalált zenei irányzatot, hanem az érdekli őket, mi mit adunk magunkból.

 

- A Kormorán zenekarvezetőjének is jobb lenni most, mint néhány éve?

 

- Természetesen, hiszen ezek egymástól nem választhatóak el. Eleve jobb magyarnak lenni most, mint az elmúlt időszakban volt, és ebből következik minden más létezési forma javulása is. Számomra egyébként manapság az jelenti a legnagyobb érzelmi többletet, amit színpadra lépéskor átélek. A zenekar mindig is a magyarság egyesítéséért próbált tenni a maga eszközeivel. Ha belegondolok abba, hogy a színpadon ott áll mellettem egy vajdasági lány, Fehér Nóra, egy erdélyi hegedűs, Gáspár Álmos, valamint egy felvidéki énekes Vadkerti Imre, akik teljes jogú tagjai a zenekarnak, akkor földöntúli boldogság tölti el a szívemet. Hiszen ez a színpadkép azt mutatja meg, hogy bár az országhatárok nem változtak meg, a nemzet egyesülése elől mégis elhárulni látszanak az akadályok. Végül is, ha nagyon leegyszerűsítem a dolgokat, ezért alakult meg a Kormorán, amely mára tulajdonképpen összmagyar együttesé érett!

 

- A zenekar személyi összetételében gyakran történt változás – legutóbb tavaly – a stílushoz azonban, amely a népzenéből táplálkozik, mindig sikerül hű maradni. Mi a titka ennek?

 

- Talán az, hogy ezt nagyon tudatosan próbálom őrizni. A Kormorán gyökerei valóban a magyar népzenéhez vezetnek el, ami sajátos hangzásvilágot ad a dalainknak. Az elmúlt egy évben nyolcvan fellépésünk volt, szinte mindenütt telt házak előtt zenélünk. A közönség visszajelzése egyértelmű üzenet számomra: ez a népzenei hangzásvilág tetszik a hallgatóságnak. Éppen ezért zenekarvezetőként nagyon nagy a felelősségem abban, hogy ez megmaradjon, és mindig is jellemezzen bennünket, amíg lesz Kormorán. Dalainkban valamilyen módon – ritmikában, hangszerelésben, vagy a dallamvilágban – fellelhető az a hagyomány, amely Bartók és Kodály, valamint sok más népzenekutató gyűjtésének eredménye. Nekünk az a dolgunk, hogy ezt a lángot továbbvigyük, továbbadjuk, mert azt szeretném, hogy az unokáim is magyar nyelven beszéljenek ebben a csodálatos, magyar hazában!

Kovács Attila