|
 2011.08.19.
Hirosima
A gombafelhő képe
az idén talán kevesebbszer jelent meg az évfordulón, mert Japánt
az idén újabb katasztrófa sújtotta és fogadjuk el a hallgatás
magyarázataként a tapintatos hallgatást. Noha sejthetjük, hogy
nem elsősorban erről van szó. Az Amerikát sújtó pénzügyi válságkatasztrófa
miatt nem ildomos, politikailag nem korrekt most a korszaknyitó
atombombára emlékeztetni.
A Hirosimára és
Nagaszakira ledobott két tömegpusztító bombával az USA
befejezte a második világháborút, méghozzá egyidejűleg
figyelmeztetve szövetségesét, Sztalint, aki az Elbáig bezárólag
már birtokolta akkor Európát. Ha nem kapja a figyelmeztetést,
tankjai akár Normandiáig nyomhatták volna vissza a háborúzásba
belefáradt szövetségesek katonáit, hiszen az egyetlen gát, Németország,
vérbe fagyva, romokban hevert az orosz bolsevik csizma talpa
alatt. Kiesett az a történelmi retesz, amely a keleti, szláv,
bolsevik néptengert feltartóztatta volna. Így lett Hirosima a
huszadik század fordulópontja.
Rövid időre.
Julius és Etel Rosenberg kicsempészte az atomtitkot Moszkvába,
s néhány év múlva már a Szovjetunió is robbantott és elkezdődött
a fegyverkezési verseny, amely minél nagyobb pusztító erőt
halmozott fel, annál öncélúbbá vált: nem lehetett többé
ledobásra gondolni a teljes pusztulás kockázata nélkül.
Maradt a verseny,
az egymás hajszolása, egy képtelen álom káprázatával, hogy
egyszer majd döntő fölényre teszünk szert és mindent
megoldunk.
Ebből az álomból
a kapitalista és szabadpiaci Nyugat ébredt fel először és jött
rá, hogy neki van a kezében a nukleárisnál is erősebb
fegyver, a dollár és a hitelpénz. A fegyvertermelési verseny
kimerítette a roskatag és valójában nem munkára épülő
szocialista társadalmakat, és a bankok elvégezték azt, amit
Hirosima nem tudott elvégezni: bekebelezték a világgazdaságot.
Ennek a bekebelezésnek, amely Hirosimával kezdődött, van most
vége azzal, hogy Kínából, nem annyira messze Hirosimától és
Nagaszakitól, megüzenték az atombomba első birtokosának, hogy
esetleg nem adunk több pénzt sem Hirosimára, sem bank-Hirosimákra.
Japán 1945-ben
egy pillanat alatt elvesztett élet-százezrekkel fizetett,
megadta magát, most viszont kilátása van arra, hogy a dollár
helyett, vagy mellette a japán jen lesz az erős világvaluta.
Jenért fogják romba dönteni a WTC-tornyokat.
Édes Istenem, hová
is hullottak azok a bombák?
Csurka István
|
