vissza a főoldalra

 

 

 2011.08.19. 

Szocialista merénylet a helyhatóságok ellen

Tata az elmúlt évtizedekben nemcsak a vizeivel, angolkertjével, árnyas parkjaival, felújított épületeivel, rendezett útjaival, olimpiai Edzőtáborával vált nevezetessé, hanem múzeumaival, tudományos tanácskozásaival, állandó rendezvényeivel (Víz, Zene, Virág fesztivál; Tatai Sokadalom; Barokk Fesztivál; Szabadtéri játékok; őszi nagyhalászat) is, melyek öregbítették a város hírnevét. Az önkormányzatnak a gazdaságfejlesztő folyamatokban lévő szerepéről, fiatalok első lakáshoz jutásának támogatási rendszeréről, A Miénk, Tatáé – a helyi érték védjegy létrehozásáról Tata polgármestere Michl József, a térség országgyűlési képviselője nyilatkozott.

 – Még tavaly május elején azt nyilatkozta, hogy 2002 óta kizsigerelte az állam az önkormányzatokat. Nagyon kevés azon települések száma, mely nincs eladósodva. Tata mennyi hitelfelvételre szorult?

 – Az említett kizsigerelés két irányból zajlott. Egyrészt 2002-től folyamatosan csökkentek a normatívák, ami nagyban megnövelte az önkormányzatok működési kiadásait. Ennek az lett a következménye, hogy az intézményi finanszírozáshoz az egyes önkormányzatoknak a költségeknek több mint a felét kellett állnia. Mindemellett jelentősen bővítették az önkormányzatok kötelező feladatainak számát, de úgy, hogy ehhez nem rendeltek forrásokat. Még a Medgyessy-kormány hozott olyan intézkedéseket, mely során növelték a közalkalmazottak bérét. Ez önmagában nem rossz, de a gond: az önkormányzatok az első évben még megkapták ehhez a forrást, de a következő esztendőben már nem. Ez volt tehát az „ősbűn”.

Tata város önkormányzata a 2006 és 2010 közötti időszakban néhány olyan fejlesztést is elindított, melyhez hitelt vett fel. Mindez néhány százmillió forintos tétel, viszont korábban működési hitelt is felvett hozzávetőlegesen ugyanilyen tételben. Amikor 2006-ban polgármester lettem, elhatároztuk, hogy a működési hitelt teljesen lenullázzuk. Így sikeresen kigazdálkodtuk a hitel összegét. Tatának 2007 óta nincs működési hitele, s nem is fogadunk el olyan költségvetést, amiben a működésünkre hitel felvételére kerülhetne sor. Fejlesztésünket pedig úgy rendeztük át, hogy 2007-2008-ban kötvénykibocsátásról döntöttünk 3,5 milliárd forintos összegben. A kötvények egy részét a korábbi, sokkal roszszabb kamatozású hitelek kiváltására fordítottuk. Így jelenleg csak ez az egyedüli hitelállománya az önkormányzatnak. Amikor a kötvényeket kibocsátottuk, kijelentettük, hogy működést ebből nem finanszírozhatunk, csak az EU-s pályázatok önrészeit. Az uniós pályázatok önmagukban remek lehetőséget biztosítanak, viszont egyik szocialista kormány sem gondoskodott arról, hogy az önkormányzatok többsége képes legyen előteremteni a megfelelő önrészt. Éppen ezért szorult a legtöbb önkormányzat pályázati hitelre. Mi a kötvényekből még működést csökkentő fejlesztéseket is meg tudtunk valósítani, pl. az önkormányzati intézmények energiaracionalizálását.

 – Tatán a nagy forgalmú közutak és vasútvonal, valamint az elérhető közelségben található víziút csatlakozási lehetőség együttes lehetősége remek alapot biztosítanak a beruházásokhoz. Sikerült élni ezzel a geopolitikai lehetőséggel?

 – Úgy fejlesztettük tovább ezt az adottságunkat, hogy az ipari parkunkat közvetlenül rákötöttük az M1-es autópályára. Tehát ma már lakott terület érintése nélkül érkeznek a kamionok az ipari parkba. Reméljük, hogy ez az adottság további beruházókat vonz a városba. 2008-ban is jöttek új beruházók, 2009-től viszont ez a folyamat leállt. Mi azzal segítettük a nagy vállalkozókat, hogy az iparűzési adót 1,9 %-ban határoztuk meg a máshol megszokott 2 %-hoz képest. Önkormányzatunk külön munkahelyteremtésre is írt ki pályázatot; ha valaki új munkahelyet hozott létre, 500 ezer forintot nyerhetett az önkormányzattól.

 – A városnak tehát már van ipari parkja, aminek működtetését az önkormányzat egyik kft-je végzi. Ezzel tudják biztosítani a város érdekeit?  

– Az eredeti elképzelés szerint az önkormányzat valóban benne lett volna a működtető cégben. Első időkben ez így is volt, de később ez nem vált valóra. Én már úgy örököltem meg a város vezetését, hogy az önkormányzatnak nem volt beleszólása az ipari parkba. Most dolgozunk azon, hogy ezt a lehetőséget visszaszerezzük, de a mostani kft is mindent megtesz a város érdekéért, így minél több adózót vonz a településre és biztosítja a fejlesztési lehetőséget. Ezzel a kft-vel mi szorosan együttműködünk, s mellette mi egy városfejlesztési kft.-t hoztunk létre egy korábbi cégből, amiben ezt a tevékenységet próbáljuk támogatni. Jelenleg az önkormányzatnak vannak már földterületei az ipari parkban, és ezzel is megpróbálunk egy versenyképes árt kialakítani.

 – A keletkezett tőkét, az iparűzési adót az újabb fejlesztésekbe forgatják vissza?

 – Az elmúlt időszakban az iparűzési adóból minden esztendőben tudtunk fejlesztési tartalékot, és külön fejlesztési alapot teremteni. Erre az utóbbi évben sajnos már nem volt lehetőségünk a gazdasági helyzet miatt. A célunk viszont változatlan: az önkormányzat vegyen részt a fejlesztésekben, ami új munkahelyteremtést is jelent. Ezért is, ahogy már említettem, 200 millió forint értékben vásároltunk területeket ipari parkunkban, és ennek az összegnek a felhasználásával vált lehetővé az autóút megépítése. Tehát az önkormányzat a saját lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni a munkahelyteremtést.

 – A városban rendelkezésre álló munkaerő megfelelő képzettséggel rendelkezik a vállalatok által kiírt munkakörök betöltéséhez?

 – A városban két kiváló minőségű szakiskola működik, az egyik az ipar, a másik a mezőgazdaság területére képez munkaerőt. Az is lényeges, hogy a város és a kistérség munkanélküliségi mutatója az országos átlag alatt van. Emellett: még mindig van szabad kapacitás a városban. Naponta háromezer tatai lakos ingázik, ezért a célunk, hogy a városban adjunk nekik munkát. Az ő képzettségük és munkaképességük nagyon jó. Erre egy példa: egyik autóbeszállító cégünk olyan munkatársat keresett, amire azt mondták: erre a munkakörre Tatán úgysem találnak embert. A pályázatra mégis hárman jelentkeztek tatai lakóhellyel.

 – Milyen intézkedésekkel tudják segíteni a működő és letelepedni szándékozó vállalkozások gazdasági bázisainak bővítését? Kedvezményt adnak azoknak, akik Tatát szemelik ki maguknak telephelynek?

 – Az EU-s jogszabályok nem engedik ezt a lehetőséget. Mi azt tehetjük, hogy csökkentjük az iparűzési adót, illetve a lehető legjobban, leggyorsabban segítjük egy-egy új vállalkozás beindítását. A szükséges engedélyek megszerzését az önkormányzat úgy segítheti, hogy a hivatal munkatársai a leggyorsabb ügyintézéssel fogadják azokat, akik munkahelyet teremtenek Tatán. Ezen kívül olyan földterületek értékesítését is célul tűztük ki, melyeket korábban pontosan gazdasági társaságok letelepítése céljából szereztünk meg. Jelenleg is nyitott pályázatokon áruljuk az ipari park területeit.

 – Tata 2008-ban hozta létre a negyed évszázadra szóló fejlesztés tervét, a Magyary-tervet. Azt olvastam, hogy jelenleg az új Tata jövőképét fogalmazzák, és nemrégiben készült el a négy évre szóló gazdasági program. Ezek mind egymásra épülnek?

 – Valóban Magyary Zoltán – iskolateremtő, egyetemi tanár – emlékét ápolva fogalmaztuk meg fejlesztési tervünket, melynek egyes fejezeteit is híres tataiakról – pl. Öveges József professzorról – neveztük el. Ezt a tervet a városban komoly társadalmi vita előzte meg. A tervet könyv alakban többször is kiadtuk. Ez a váza Tata jövőképének és hosszú távú fejlesztésének, s ez alapján készült el – jogszabályi kötelezettségünknek eleget téve – a négy évre szóló gazdasági programunk, amit önkormányzatunk el is fogadott. Célunk, hogy egy olyan hosszú távra szóló rendszerünk legyen, amit napi feladatokra is lebonthatunk. További célunk, hogy ne csak anyagi szempontból vizsgáljuk egy város fejlődését, hanem a lakosság igényei legalább olyan fontosak legyenek ebben a tervben, mint a gazdaság fejlesztése.

 – Minden település számára lényeges, hogy a fiatalok helyben találják meg számításaikat, és lakáshoz jussanak. Mit segítene ebben az önkormányzat?

 – Már ezzel a hosszú távú tervvel is sokat segítünk, hiszen kiszámítható lesz a fejlődés. Célunk: a tatai fiatalok lássák meg annak a lehetőségét, amivel ők is hozzájárulhatnak az alkotó folyamatokhoz. Segítünk az ösztöndíj- pályázatokkal, így létrehoztuk az Öveges József Ösztöndíj Pályázatot is. Szükséges itt a tatai kapcsolat, tehát ha valaki a szakdolgozatát Tatáról írja, vagy a tanulmányait nálunk tudja kamatoztatni, akkor megkaphatja az ösztöndíjat. Mi pedig azzal szolgálunk, hogy minden tatai fiatalnak adtunk ún. Tata-kártyát, melyhez nagyon sok kedvezmény járul. Így minden általános -és középiskolás ingyen közlekedik a helyi járatokon. Szórakozásukat is segítjük azzal, hogy a fürdőbe csak félárú jegyet kell váltaniuk, de emellett még nagyon sok kedvezményt kapnak. Három művészeti iskola és sok sportegyesület működik Tatán. A fiatalok több mint a fele ezek egyikében tölti hasznosan a szabadidejét. A lakosához jutást pedig egy halasztott fizetésű bérlakás-programmal próbáljuk meg segíteni, amit egy céggel közösen végzünk. Mindemellett gyakornoki programot szervezünk. Így az önkormányzat és annak intézményei gyakornoki helyeket biztosítanak ahhoz, hogy nálunk szerezzék meg a gyakorlati tapasztalatot a diákok.

 – Ha már a diákoknál tartunk: igaz, hogy heti egy órában Tata történelmét kell tanulniuk az iskolásoknak?

 – Több éve tart már ennek a tantárgynak a kidolgozása. Fontosnak tartom a hazaszeretetre való nevelést. Ezt nem lehet viszont évente egy–két ünnepi alkalommal elérni, hanem azzal, hogy a gyermekeket arra inspiráljuk: ismerjék meg családjuk múltját; mivel foglalkoztak dédapáik, mit köszönhetnek nekik. Ezután Tatának, szűkebb pátriájuknak a megismerése következik. Tankönyvünk jelmondata: csak amit ismerek, azt szerethetem. Ha Tatát a fiatalok megismerik, megszeretik, s védik is a jövőben. Ezért vezettük be heti egy órában a Tata tantárgyat, amihez Tata, lépten-nyomon címmel írtak tankönyvet, s most jelenik meg ehhez a harmadik munkafüzet.

 – Milyen kötelezettségekkel jár Tata számára, hogy csatlakozott az UNICEF „Gyermekbarát Város” elnevezésű kezdeményezéshez?

 – Ez mindig a felvállalás függvénye. Az országban az elsők közt hoztuk létre ezt a programot, úgy, hogy tényleges tartalommal töltjük meg. Évente a képviselő-testület határoz arról, hogy milyen programokat hajtunk végre ennek a kezdeményezésnek a során. Célunk a családok megerősítése a gyerekeken keresztül.

 – Olvastam A Miénk, Tatáé – a helyi érték védjegy létrehozásáról. Mit kell tudni erről?

 – Működik a városban a turizmus fejlesztése érdekében az általunk létrehozott cég, a Városkapu Zrt, és kezdeményezésükre létrejött a helyi TDM és annak fenntartója, a Tatai Turisztikai Egyesület. Ebbe a folyamatba tartozik bele az az idea, hogy a helyben megszületett ötleteket védjegyekkel lássuk el. Ezzel egyrészt Tata hírnevét öregbítjük, másrészt erősítjük a lokálpatriotizmust.

 

Medveczky Attila