vissza a főoldalra

 2011.08.19. 

Nincs szükség a multik tömegére

Európa egyik legszebb kisvárosaként tartják számon Sárospatakot. Óriási történelmi múlttal, hatalmas adottságokkal rendelkezik. A Zempléni-hegyek lábánál elnyúló település termálvízben, kitűnő borokban gazdag. Aros János polgármesterrel úrral a település adottságainak kihasználásáról, a gazdasági problémák leküzdéséről beszélgettünk.

 – Lapunk az egri Agria Játékok médiapartnere. Ezen a rendezvényen mutatták be a Fejedelem c. rockmusicalt. A darab szövegírójától, rendezőjétől, Moravetz Levente úrtól úgy értesültem, hogy augusztus végén Sárospatakon is előadják ezt a darabot. Amikor sok önkormányzat a gazdasági problémák miatt éppen a kultúrától vesz el pénzt, akkor önök miként képesek ezt a darabot „befogadni”?

 – Sárospatak is gazdasági gondokkal küzd, de a város hagyományai, múltja arra kötelez bennünket, hogy a kultúrára és az oktatásra kiemelt figyelmet fordítsunk. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat biztosította a darab előállítási költségeit, és közgyűlési tagként megtekinthettem az egri ősbemutatót. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy mindent meg kell tennem annak érdekében, hogy a Rákócziak ősi fészkében is bemutassuk a művet. Idén tehát az ősbemutatót követően csak Patakon látható a Fejedelem. Ennek a darabnak a bemutatási költségei megközelítik az 5 millió forintot. Erre az önkormányzatnak nincs anyagi kerete, de a megyei önkormányzat és mecénások támogatásával, illetve 1500 ft-os –szinte jelképes – jegyárral tudjuk Sárospatakon is bemutatni a darabot.

 – Mennyire ápolják a városban a Rákóczi-kultuszt?

 – Amennyire csak tőlünk kitelik, hiszen a legszebben felújított Rákócziakhoz kötődő vár található itt Sárospatakon a Magyar Nemzeti Múzeum fenntartásában. Vannak még lemaradásaink is, ezeket igyekszünk pótolni, hiszen, ha Patak nevét kiejtjük, akkor a Rákóczi család, Szent Erzsébet, Comenius városára, a Bodrog-parti Athénra gondolnak, ami még a „virágos város” címet is elnyerte. Patak Lórántffy Zsuzsanna lakhelye volt és az aszúhoz is kötődünk, hiszen a hagyomány szerint itt szolgálta föl 1664-ben Szepsi Laczkó Máté a sároraljaújhelyi Oremus-dűlőben készített szőlőjéből az első tokaji aszút. Ami viszont sokaknak eszébe jut Sárospatakot említve, az II. Rákóczi Ferenc és a kurucok.

 – A város fiataljai ismerik a település múltját, ami lélekben erőt adhat a jelen feladatainak megoldásaihoz?

 – Ha a kuruc szellemiség, a Rákócziak tisztelete nem adna nekünk erőt és tartást, akkor sokkal nehezebb helyzetben lennénk. Ezért az óvodától a gimnáziumig kiemelt figyelmet fordítunk a helyi pedagógiában a Rákócziak korára és meglátogatják a városismereti kiállításokat is a fiatalok.

 – Tata polgármestere említette: hogy náluk tantárgy a város története. Ez így van Sárospatakon is?

 – Természetesen, sőt a középiskolákban érettségi tétel Sárospatak története.

 – A bevezetőben említettem, hogy a település gazdag termálvízben. Ezt az adottságot miként tudják kihasználni a turizmus, illetve az energiahasznosítás területén?

 – A Zempléni-hegységből, a Natura 2000-es területből, a világörökségből adódóan szeretnénk ezt a turizmusban kihasználni. A környező településeknek is ez az egyetlen lehetőségük: a turizmuson keresztül minél nagyobb bevételhez juttassuk a helyi vállalkozókat, ezért a termálvízhez kapcsolódóan a fürdőfejlesztésbe kapcsolódtunk bele.

Három évvel ezelőtt megújítottuk a termálfürdő parkfürdős részét, így új medencét, büfésort, játszóelemeket építettünk. Több mint 200 ezren látogatnak Patakra a nyári idényben, s ezt a létszámot növelni szeretnénk.

Energiahasznosításban nem gondolkodtunk, hiszen nem áll oly nagy termálkincs rendelkezésre, hogy azt fűtésre tudnánk fordítani. Vizsgálatokat folytatunk az ügyben, s talán a visszasajtolásos rendszer jöhet szóba, de ehhez mélyíteni kéne a kútjainkat. Ez elég költséges, éppen ezért a turizmus területén lehet jobban kihasználni természeti kincseinket.

Vállalkozói tőke bevonásával egy olyan beruházást tervezünk – hiszen nincs pénzünk önrészre –, amelyből egy 5 milliárd forintos wellness-hotel építésébe kezdenénk bele.

Fürdőnk pedig, amelyik idén ünnepli 50. születésnapját, nemrég kapta meg a négycsillagos minősítést, amire nagyon büszkék vagyunk. Az idelátogatók több mint 80% Szlovákiából és Lengyelországból érkezik, a többiek pedig Magyarországról jönnek. A lengyel vendégség újkeletű; Krosnóval, a régi tokaji borút városával, kötöttünk testvérvárosi kapcsolatot, s azóta érkeznek onnan is hozzánk a pihenni vágyók.

 – Említette, hogy nincs pénzük önrészre. 4,25 milliárdos bevétellel és 4,62 milliárdos kiadással fogadta el a város költségvetését az önkormányzat. Milyen lehetőségeik vannak a 370 millió forintos működési forráshiány kezelésére?

 – Amikor 2010-ben elkezdtük a költségvetés tervezését, úgy döntöttünk, hogy működési forráshiányt nem tervezünk. Átnéztük az összes folyamatban lévő beruházást, pályázatokat, cégeink költségvetését, s ezek után szembesültünk azzal, hogy a nullás működési forráshiányt nem tudjuk teljesíteni. Sajnos, különböző okok – pl. a normatíva folyamatos csökkenése – miatt ez a 370 milliós hiány most is fennáll, sőt, sajnos, az év végére még magasabb is lehet, és további megszorításokra már nincs lehetőségünk.

 – Amikor tavaly átvette a város vezetését, akkor szükségesnek látta-e a fejlesztések felülvizsgálatát?

 – Ezt annak ellenére tettem meg, hogy az előző ciklusban alpolgármester voltam. Egyes pályázatokból nem tudunk kiszállni. Ezek közé tartozik az óvoda- és iskolafelújítás, amihez kb. 200 millió Ft önrészt biztosítunk, a másik pedig az ún. kistérségi egészségcentrum, amihez az Önkormányzatnak 104 millió Ft-ot kell hozzátennie.

Létezik még két felülvizsgált pályázat, az egyik a városrehabilitáció, amelynek része a piac felújítása is. Az elnyert 315 millió Ft támogatást ebben az esetben 43 millióval kellene kiegészítenünk. Erre azonban nincs lehetőség…

Több mint 300 milliós beruházás lenne a volt Esze Tamás Általános Iskola felújítása és átalakítása. Ide a közösségi ellátórendszert szerettük volna áthelyezni a hatósági osztályokkal együtt. A pályázat ezt 100 %-ban támogatja, 100 millió Ft előleget folyósítottak is, azonban, mivel nem tudtuk elkezdeni a munkálatokat (hiszen ott ebben a tanévben tanítás folyt), felszólítást kaptunk annak visszafizetésére. Ha ezt meg kell tennünk, akkor nem lesz annyi pénzünk, hogy a pályázati pénzhez előre megfinanszírozzuk a beruházásokat.  

– Tudtommal Patakra nem sok multicég telepedett le. Vannak ennek jó és rossz oldalai is?

 – A patakiak egy része azt szeretné, ha minél több kereskedelmi multinacionális cég telepedne le. Mások véleménye, így az enyém is, hogy a már itt lévő 2-3 áruház ellátja a lakosok igényét, az újonnan betelepülők pedig a pataki kereskedőktől vennék el a megélhetést.

 – A helyi kisebb vállalatokkal milyen az együttműködésük? Próbálják őket kedvezményekkel segíteni?

 – Természetesen, hiszen csak rájuk támaszkodhatunk; ők azok, akik még munkahelyeket biztosítanak. A helyi lapban is bemutatjuk őket és évente hármat – különböző kategóriában – kitüntetünk. Ne felejtsük, hogy a jelentős költségvetési hiányt az iparűzési adókból származó bevételek is pótolják. Ráadásul az ő segítségük nélkül a sárospataki sportegyesületek és más civil szervezetek szinte létezni sem tudnának.

 – Sárospatakon nagy hagyománya van a zöldségtermesztésnek, állattartásnak. A mezőgazdasági vállalkozókat tudják-e helyi piaci lehetőséggel segíteni? A közétkeztetésben a helyi élelmiszert használják fel?

 – Az utóbbi a közbeszerzési eljárás miatt nem megoldható. Jelenleg az a metódus, hogy a helyben megtermelt felesleget a gazda megpróbálja a piacon értékesíteni. Ezzel bevételhez jut, és mi pedig bizonyosan egészséges és helyiek által megtermelt élelmiszerekhez jutunk hozzá.

 – A gazdáknak van még munkájuk, de sokaknak nincs. Évekkel ezelőtt felkavarta a sajtóban a kedélyeket, hogy több embertől visszavonták a segélyeket. Önök tehát utánanéznek annak, hogy a szociális ellátást igénylő valóban rászorult a segélyre?

 – 2007-ben nagy fába vágtuk a fejszénket, amikor az erről szóló rendeletet meghoztuk. Igazságtalannak tartottuk ugyanis, hogy egyesek annak ellenére, hogy nagy értékű ingatlanok, autók tulajdonosai, mégis sorban állnak a segélyért. Még abban az évben felülvizsgáltuk a 243 db szociális bérlakásunkat. Voltak olyanok, akiknek saját lakásuk volt, vagy ún. szoc-polos házzal rendelkeztek, mégis szociális bérlakásban laktak, havi 800-3000 Ft-ért. Voltak olyanok, akik nem is fizettek, őket a törvényi előírások betartásával köteleztük az önkormányzati lakás elhagyására.

 – Erre aztán nekimentek önöknek a sajtóban és az összes ellenzéki párt is.

 – Kötelességünk volt ezeket meglépni, annak ellenére is, hogy jelentős médiatámadásban volt részünk. A kormánypártokon kívül ezért mindenki kritizált minket. Gyakran kellett ombudsmannak, vagy a különböző kisebbségi önkormányzati vezetőknek, érdekvédelmi szervezeteknek „jelentéseket” írnunk. Tarthatunk mi akár Comenius-emlékévet is, az nem érdekli annyira a sajtót, mint amikor a cigányokat kilakoltatják.

 – A Bodrog-parti Athénnak is nevezett Sárospatak iskolaváros. Milyen helyzetben vannak a pataki iskolák? Mire elég a normatíva?

 – Most értünk el a legfájóbb ponthoz. Büszkék vagyunk arra, hogy Patak iskolaváros, de sajnos a költségvetési hiányunk nagy része is erre vezethető vissza. Egy óvodánk van, és hiányunkat csökkentettük azzal, hogy három csoportot átadtunk a görög-katolikus egyháznak. A három általános iskolából egy, a három középiskolából pedig kettő önkormányzati fenntartású. A város két felsőfokú oktatási intézménye nem önkormányzati fenntartású, de az egyik művészeti iskola már igen. Kötelező feladatként „csak” az óvoda és az általános iskola szerepel, de sajnos az óvoda és az iskola fenntartásához szükséges összegnek a felét sem kapjuk meg normatívaként. Az állami hozzájárulás folyamatosan csökkenő mértéke miatt az előző négy évben közel 300 millió forinttal csökkent az Önkormányzat bevétele. A hagyományok viszont köteleznek…

M.A.