vissza a főoldalra

 2011.08.26. 

Pozsgai Zsolt – Gulyás Levente: Tessedik

(Szarvasi Vízi Színház)

Szarvason, az idén adták át a Holt-Körös fölé, ebbe az igencsak különleges környezetbe épített, 1000 főt befogadó, amfiteátrum alakú színpadot, amelyen július 22-én tartották a premierjét a Tessedik című zenés játéknak. Az est fővédnöke Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök, aki természetszerűen megtisztelte jelenlétével az előadást. Egy nappal később újra játszották a darabot. Mindkét este zsúfolásig megteltek a széksorok. Olyan felfokozott érdeklődés nyilvánul meg a produkció iránt, hogy augusztus utolsó napján, 31-én újra megnézheti a közönség. Szarvason nyolc éve működik a Cervinus Teátrum, ami Gergely László avatott művészi munkája során kis, regionális színházi vállalkozásból az évek folyamán jelentős műhellyé vált. Gergely László három évvel ezelőtt Tessedik Sámuel írásaiból állította össze az Érkezés című monodrámát, amit kimondottan Derzsi György színművész alkatára írt, de ilyen, mint a most bemutatott és általa rendezett nagyszabású, ráadásul zenés mű még nem született.

Tessedik Sámuel Albertiben, a mai Albertirsán született 1742-ben evangélikus lelkészi családban. Teológiai, filozófiai és mezőgazdasági egyetemi tanulmányokat folytatott két éven át Németországban, Erlangenben. Tudását nem csupán itt, hanem több német fakultáson is bővítette. Hazatérése után evangélikus lelkészként először Surányban szolgált, majd 1767-től egészen 1820-ban bekövetkezett halálig Szarvason. Két házasságát Isten 18 gyermekkel áldotta meg, akik közül csak nyolcan élték meg a felnőttkort. Szarvason iskolát alapított, ahol az írás, az olvasás és a számtan mellett korszerű mezőgazdasági ismeretekre is oktatták a gyermekeket, olyanra, mint például a selyemhernyó-tenyésztés, kertgazdálkodás, állattenyésztés. Ez az iskolaépület ma a róla elnevezett múzeumnak ad otthont. Az iskolát pénzhiány miatt hosszabb-rövidebb időre be kellett zárnia. Elgondolásait nem csak gyakorlatban próbálta ki, hanem elméletben is lefektette, gazdasági elképzeléseiről, pedagógiai hitvallásáról német nyelven több könyvet is közzétett.

Pozsgai Zsolt és Gulyás Levente darabja napjaink nézőjének kívánalmait figyelembevevő, zenés-táncos formában, a musicalben született. A musicalnek az a műfaji „követelménye”, hogy „márkás” irodalmi alapanyagra épül. Ez a Tessedik estében sincs másképpen. A darab súlypontja a békéscsabai Jókai Színház zenei vezetőjének, Gulyás Leventének a ma emberéhez közelálló muzsikáján és Funk Rita meg Hankó Tamás számtalan látványelemet tartalmazó koreográfiáján nyugszik, a próza inkább kiegészítő elem. Ez utóbbi azonban nem akármilyen kis bugyuta versikék egymásutánja, hanem az Európa-díjas Pozsgai Zsoltnak a legmagasabb irodalmi nyelven megformált és a legkényesebb igényeknek megfelelő szövege. A Tessedik alapkoncepciója, hogy bemutassa mindazt a küzdelmet, amit az evangélikus lelkész, Szarvas városának emblematikus alakja folytatott korának hivatalos és többnyire rövidlátó, vaskalapos uraival. Az állam és az egyház is a maga korlátaival igyekezett az Istentől megáldott lélek szárnyalását szűk keretek között tartani. Pozsgai Zsolt szövege most is „áthallásos”, és ez nem a véletlen műve, az író szándékosan fogalmaz így, mert ezzel felhívja a figyelmet a történelmi párhuzamokra, és a közönség ráébred, nincs új a nap alatt. A rómaiak ősi igazsága magyar földön is maradéktalanul érvényesül: historia est magistra vitae, azaz a történelem az élet tanítómestere…

Az előadás fényét nem csupán a közreműködő művészeknek a darab mondanivalójába, igazságába vetett hite, színészmesterségbeli jártassága, hanem a több, mint hetven fős tánckar hollywoodi képességekről tanúságot tévő tudása is emeli. Derzsi György Tessedikben azt a nagyformátumú egyéniséget viszi fel a színre, aki vergődik az emberi kicsinyesség és az isteni tágasság között feszülő űrben, de erős hite és reménysége átlendíti az akadályokon. József nádor karakteréből Rubold Ödön a mindenkori hatalomnak csak a saját, jól felfogott érdekéből, a változtatás iránti ellenszenvéből fakadó elvakultságát mutatja be. Hradina lelkész szerepében Gerner Csaba olyan egyházi embert mintáz meg, aki úgy véli, mindig helyesen cselekszik. Lapis Erika Terézt, Dósa Zsuzsanna pedig Karolinát játssza. Szemet gyönyörködtető látvány és szívet melengető érzés volt ebben a pazar környezetben nem csak Szarvas városának, hanem az egyetemes magyar történelem egyik karizmatikus, sokra hivatott képviselőjének mélységekkel és magasságokkal teli életútját végigkísérni.

Dr. Petővári Ágnes