vissza a főoldalra

 2011.12.02. 

Egy év alatt megszüntettük az örökölt több százmilliós hiányt

Az új évszázad kezdetétől folyamatosan nő a 18 év alattiak száma

A november 13-ai időközi egyéni országgyűlési képviselőválasztás első fordulóját Budapest II. kerületében dr. Láng Zsolt polgármester (Fidesz–KDNP) a szavazatok 52,61%-ával toronymagasan megnyerte. A részvételi arány azonban nem érte el a szükséges 50%-ot, így november 27-én második fordulót tartanak.

 Tisztelt Polgármester Úr! Gratulálunk az első forduló eredményéhez. Hogyan értékeli a 39%-os részvételt? Sokak szerint ez annak jele, hogy még a budai polgároknak is elegük van a politikából.

 – Ha megnézzük az időközi választások részvételi adatait, láthatjuk, hogy a II. kerületi eredmény kiugróan magasnak tekinthető. Csak néhány példa: Püspökladányban idén júniusban a választásra jogosultak 28%-a élt szavazati jogával, de két évvel korábban Pécsett csak 18%, Csornán pedig még 3% sem kereste fel a szavazóhelyiségeket. Természetesen örültem volna, ha már az első forduló érvényes, de belátom: az időközi választásokon nehezebb mozgósítani. Mindezzel együtt büszke vagyok arra, hogy olyan kerületben élek, és olyan kerületért dolgozom, ahol a közélet kérdései az átlagosnál jóval nagyobb mértékben érdeklik az embereket.  

Mint országgyűlési képviselő jobban tudja érvényesíteni a kerületben lakók érdekeit?

 – A válaszom igen, de vallom, hogy megalapozott érdekeinket nem mások ellenében kell érvényesítenünk. Sokkal fontosabb, hogy mint országgyűlési képviselő szorosabban működhessek együtt a hasonló adottságú települések vezetőivel. Ez egyrészt a tapasztalatcsere miatt fontos, másrészt azért, mert a közösen kialakított álláspontot hatékonyabban tudjuk képviselni. Parlamenti munkám során elsődlegesen mindig arra törekszem, hogy hazánk felemelkedésének nehéz munkájában segítsem a kormányt. A II. kerületiek is olyan országban akarnak élni, ahol mindenki boldogul, és hisz a jövőben. Mi, a Fidesz–KDNP frakciószövetség tagjai ezért dolgozunk.

 Kampányszlogenje így hangzik: „Eddigi munkám kötelez”. Kérem, beszéljünk akkor erről. Hogyan érte el, hogy amióta a kerület élén áll, nem kellett felvenni sem működési, sem fejlesztési hitelt?

 – Tizenhét éve, 1994-től dolgozom a II. kerületi önkormányzatban. Először külsős bizottsági tag voltam, majd képviselő. Immár hatodik éve, hogy polgármesterként irányítom a városrészt. Amikor megválasztottak, tisztában voltam a feladat súlyával és sokrétűségével. Talán nem túlzás, ha azt állítom: azóta az intézmények működésének, valamint a lakosság mindennapi gondjainak legapróbb részleteit is megismertem. Munkatársaimmal kezdettől arra törekedtünk, hogy szilárd pénzügyi hátteret teremtsünk. Átvilágítottuk a különböző területeket, és felderítettük, hol folyhatnak ki megtakarítható pénzek a rendszerből. Az eredmény az lett, hogy az elődeinktől örökölt több százmillió forintos – évről évre görgetett – működési hiányt egy év alatt megszüntettük. Törekedtünk az önkormányzat működésének leggazdaságosabb, legésszerűbb kialakítására is. Csökkentettük testületi bizottságaink számát, és a vezetésben is csak egyetlen alpolgármester segíti munkámat. Mindezzel éves szinten – hozzávetőleg – egy óvoda bérköltségét tudtuk megspórolni.

 Úgy tudom, több oktatási és kultúraközvetítő intézményt újítottak föl. Az oktatás és a kultúra éppen az a szféra, ahol az anyagi befektetés csak évek múlva térül meg, ha egyáltalán megtérül. Önök mégis így döntöttek. Milyen fejlesztések és milyen forrásból valósulhattak meg?

 – Intézményi fejlesztésekre, illetve beruházásokra 2006 óta több mint négymilliárd forintot költöttünk. A létesítmények hitelfelvétel, illetve kötvénykibocsátás nélkül valósultak meg. Erre csak nagyon pontos tervezéssel, szigorú gazdálkodással, és a lehetséges pályázati pénzek felkutatásával voltunk képesek. Az elmúlt ciklus egyik legnagyobb beruházásaként – közel egymilliárd forintból – megújult a Fillér utcai iskola, kerületünk egyik igen népszerű intézménye. Több óvodánk átépítésével az volt a legfőbb cél, hogy a férőhelyeket bővíteni tudjuk. Két új bölcsődét is átadtunk, javítva ezzel a kerület kisgyermekes családjainak élethelyzetét.

 Mint mondja, az óvodák, a bölcsődék felújításának fontos indoka a férőhelyek számának megnövelése volt. Jogosan következtetek arra, hogy jelentősen nőtt a gyermeklétszám a kerületben? Milyen intézkedésekkel támogatják a nagycsaládosokat?

 – Örömmel szólhatok arról, hogy egyre több kisgyerekkel gyarapodik kerületünk. Az új évszázad kezdetétől folyamatosan nő a 18 év alattiak száma, ezért 2007-ben új oktatási koncepciót fogadtunk el. Az a lényege, hogy növeljük intézményeink befogadóképességét, illetve – lehetőségeink szerint – újakat alakítunk ki. Ennek jegyében az elmúlt 5 év időszakában az óvodákban 20%-kal – ez 280 új férőhelyet jelent –, a bölcsődékben 50%-kal – 160 új férőhely – több kisgyereket tudunk fogadni, mint korábban. A nagycsaládosokat sokféle módon támogatjuk, például kedvezményes térítési díjakkal, tankönyvvásárlási lehetőséggel. Másfél éve vezettük be a szociális kártyát. Ezzel a kijelölt boltokban olcsóbban juthatnak alapélelmiszerekhez a nagycsaládos, illetve a szociálisan rászoruló kerületi lakosok: felvágotthoz, zöldséghez, gyümölcshöz.

 A fiatal házaspárok, akik gyermeket terveznek, bizonyára arra is ügyelnek, hogy hol nevelhetik fel a legbiztonságosabb környezetben a csemetéiket. Milyen a kerület közbiztonsága?

 – Bár a statisztikai adatok tanulsága szerint a miénk Budapest egyik legbiztonságosabb kerülete, itt is vannak városrészek, amelyek kiemelt ellenőrzésre szorulnak, ezért térfigyelő rendszerünk – amely húsz kamerából áll – a II. kerületi Rendőrkapitányság ügyeletéhez van bekötve. Így a rendőrség munkatársai napi 24 órában informálódhatnak a legveszélyesebb bűnügyi gócpontokról. Városrendészetünk több szinten is együttműködik a kerületi rendvédelemmel. Sikeres közös akció volt például idén azok leleplezése, akik visszaéltek a mozgáskorlátozott igazolvánnyal; közel 50 esetben indult ellenük eljárás. Rendőreink folyamatos razziával próbálják kiszorítani a zugárusokat kedvelt helyeikről, a Retek utca–Dékán utca sarkáról, vagy a Komjádi utcai úgynevezett MDF-piacról. Egyetlen szombat délelőtt nemrég 17 illegális árust állítottak elő. Hamarosan elkészül a Hidegkúti Rendészeti Központ is, ahol a kerületi rendőrök, a polgárőrök és a városrendészek állandó ügyeletet fognak tartani. Így ott is közelebb lesz a segítség, mint eddig.

 Azt mondja az ellentábor, hogy a II. kerületben, egy ilyen „gazdag” helyen könnyű a kormánypártok jelöltjének nyerni. Ennek az „újgazdag-víziónak” nem mond ellent, hogy évente körülbelül 1 milliárd forintot kell szociális támogatásra fordítani?

 – A II. kerület nagyon sokarcú település, és szociálisan sem tekinthető homogénnek. Sok olyan család, magányos, idős ember él itt is, aki az önkormányzat segítségére szorul. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy Családsegítő és Gyermekjóléti Központunk olyan helyre költözzön, ahol a munkatársak megfelelő körülmények között, kibővült szolgáltatásokkal tudják a rászorulókat fogadni. Három gondozási központunk étkeztetéssel, orvosi ellátással és programokkal igyekszik az idős emberek gondjait enyhíteni. Néhány hete adtuk át az Értelmi Fogyatékosok Nappali Otthonának új épületét, ahol a családban élő, felnőtt sérülteknek kínálunk elfoglaltságot.

 Mennyire tartja fontosnak a kerülethez köthető hagyományok ápolását? Úgy tudom, hamarosan felállítják az eredeti helyén Nepomuki Szent János új szobrát, mert az eredeti a kommunista éra idején „eltűnt”.

 – Sajnos az 1921-ben felállított eredeti szobrot nem tudtuk felkutatni, ezért egy ifjú szobrászt, Markolt Sebestyént kértük fel: faragja ki számunkra az új Nepomuki Szent Jánost. A folyók, a hidak, a hajósok és a gyónási titok védőszentjéről készült alkotást november 25-én avatjuk fel a Keleti Károly utca és a Bimbó út találkozásánál. De hadd említsem meg hagyománytiszteletünk legfrissebb eseményét, azt, hogy Pesthidegkút legszebb, tavaly átadott 8000 négyzetméteres parkját a helyben élők javaslatára a napokban kerületünk díszpolgáráról, Bánffy Györgyről neveztük el. Úgy gondolom, hogy múltunk, történelmünk, nagyjaink ismerete és megbecsülése nélkül elhalnak a gyökereink, és akkor semmi sem marad, ami éltesse a jelent és a jövőt.  

Medveczky Attila