vissza a főoldalra

 2011.12.16. 

Hajdúnánás, a dinamikusan fejlődő város

Számunkra Bocskai István jelölte ki a követendő utat

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés kezdeményezésére indult el egy évvel ezelőtt a Királyok, fejedelmek útja elnevezésű program, melynek záró rendezvényére október végén Hajdúnánáson, Hajdúböszörményben és Balmazújvároson került sor. A kezdeményezés célja a határ által elválasztott, de történelmileg és kulturálisan összetartozó területek lakói között élő kapcsolatok létrehozása az értékek mentén, Hajdú-Bihar megye és a Partium építészeti örökségeinek, történelmének, népművészetének megismertetése. Szerkesztőségünk vendége Szólláth Tibor országgyűlési képviselő, Hajdúnánás polgármestere.

 Tisztelt PolgármesterÚr! Milyen feladatokat vállalt magára a város a fenti program megvalósításához?

 – Az előző ciklusban, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnökeként nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy a határon túli magyar kapcsolatok ápolásával foglalkozzak. Elkötelezettje vagyok ennek az ügynek, így természetesen polgármesterként is tovább folytatom ezt a munkát, melynek célja a nemzeti összetartozás erősítése. A Királyok, fejedelmek útja elnevezésű program is ennek egy része, mely Hajdú-Bihar és Bihar megye lakói között hivatott kapcsolatot teremteni. De ezen a projekten kívül, úgy gondolom, érdemes megemlíteni mindazokat a kezdeményezéseket, melyek a határon túli kapcsolatok ápolását, élővé tételét segítik. Idén nyáron már másodjára táborozott városunkban közel 30 gyerek, akik Gyulafehérvár, illetve Beszterce környéki szórványmagyar településekről érkeztek. Több közös projektünk van a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel, valamint elkezdődtek az egyeztetések azzal kapcsolatban is, hogyan tudnák pedagógusaink segíteni a szórványban élő gyermekek magyar nyelvű oktatását.

 A Magyarország keleti vármegyéit ért román támadás elől 1916 őszén több mint 26 ezer székely – főként nők, idősek és gyermekek – menekült otthonát hátrahagyva . Hajdúnánáson 3200-an találtak befogadó közösségre. Mennyire ápolja a település a történelmi és néprajzi hagyományokat?

 – A Hajdúnánáson élő emberek ragaszkodnak múltjukhoz, a hagyományőrzés és a megújulás együttese jellemzi a város lakóit. Többször, több helyen elmondtam már, hogy számunkra Bocskai István jelölte ki a követendő utat, hajdú gyökereink a mai napig meghatározzák identitásunkat. A család és a munka szeretete, valamint az erkölcsi alapértékek az elmúlt századok során és ma is biztos alapot jelentenek Hajdúnánás fennmaradásához és fejlődéséhez, az új kihívások és feladatok megoldásához. A már meglévő hagyományok ápolása mellett azonban kötelességünk, hogy városunk történelmének kevésbé ismert, illetve legsötétebb eseményeit is feltárjuk, és lehetővé tegyük, hogy minden itt élő ember megismerje azokat. Hajdúnánásra 2010-ben jött el a rendszerváltás és a közelmúltunkkal való szembenézés ideje. Az egyik ilyen esemény – éppen az Ön által említett –, amikor az első világháború szűkös körülményei között élő közösségünk befogadott 3200 hazáját elhagyni kényszerült székely gyermeket, nőt és idős embert. Hajdúnánás történelmében egészen ez év szeptember 10-ig, a Székely Menekültek Emléknapjáig fehér foltot képezett ez a háborús okok miatt bekövetkezett hatalmas népmozgás, a befogadás és a sorsközösség vállalásával együtt. Ugyanígy annak a közel 20 évnek (1944–1962), a XX. század legsötétebb évtizedeinek történései, melyeket a november 3-án megnyílt Kitaszítottak című kiállításunk dolgoz fel és mutat be. A XX. század középén Hajdúnánás is a legviszontagságosabb évtizedeit élte át, mintegy háromezer embert veszített a város. Becslések alapján közel kétezerre tehető azok száma, akik életüket áldozták közülük.

 Térjünk át a gazdasági életre, a fejlesztésekre, beruházásokra. Tudtommal szeptemberben történt a fürdő új gyógyászati részlegének átadása. Ezzel egy modern egészségturisztikai központot hoztak létre?

 – Városunk meghatározó idegenforgalmi értéke a messze földön híres gyógyvizünk. Magyarország egyik legjobb vizű gyógyfürdője található nálunk. Ezt bizonyítja, hogy évente közel kétszázezer hazai és külföldi látogató érkezik gyógyulni, pihenni, kikapcsolódni hozzánk. Ezzel a fejlesztéssel valóban az volt a célunk, hogy egy olyan új gyógyászati, egészségturisztikai központot hozzunk létre Hajdúnánáson, mely képes megfelelni a kor gyógyászati és technikai követelményeinek, illetve a fürdő területén egyesíteni tudjuk a mozgásszervi- és csontritkulásos megbetegedések gyógyítását. A projekt során megtörtént a meglévő fedett fürdő akadálymentesítése, teljes gépészeti felújítása, szociális blokk kialakítása, szauna építése. Az új gyógyászati részlegben számos újítás teszi teljessé a szolgáltatások körét.

 Milyen lényeges beruházásokról tudna még beszámolni lapunk olvasóinak?

– Az elmúlt időszak másik nagy beruházása a Városi Bölcsőde felújítása és kibővítése volt. A munkálatok jelentős része szintén pályázati forrásból valósult meg. De meg kell említenem azt is, hogy Hajdúnánás sajnálatos módon nagyon kevés pályázati forrást nyert az elmúlt években, ezért most arra törekszünk, hogy felzárkózzunk a sikeresen pályázó települések sorába. Sajnos előkészített projekteket nem örököltünk, ezért most ezek pótlása van folyamatban. Tekintettel az önkormányzat tulajdonában álló épületek állapotára, leghangsúlyosabb helyet az ezek felújítására és energetikai korszerűsítésére felhasználható pályázatok előkészítése és benyújtása kapta.

 Mi biztosítja a költségvetés egyensúlyát?

 – Nagyon sok településhez hasonlóan a mi helyzetünk sem könnyű, de nem is reménytelen. Éveken keresztül gazdátlanság jellemezte Hajdúnánás gazdálkodását, amelyen mindenképpen változtatni kellett ahhoz, hogy a költségvetést stabilizálni tudjuk. Generálisan meg kellett változtatni a város üzemeltetését, hiszen az évek óta felhalmozott folyószámlahitel nagyságrendje lassan a napi likviditást veszélyeztette. Ezért megtörtént az oktatási intézményrendszer teljes átszervezése. Nem kisebb célt tűztünk ki magunk elé, mint hogy jobb körülmények között, magasabb szakmai színvonalon, gazdaságosabban tudjuk működtetni intézményeinket. Az átalakítással az volt a célunk, hogy a meglévő közoktatási rendszer a szakmai megújítás mellett minőségfejlesztést eredményezzen az intézményhálózaton belül. A folyamat jelentős része mára lezárult, ez a következő évben a szakmai fejlődés mellett a költségvetésben jelentős megtakarításokat eredményezhet. Ezzel párhuzamosan a városüzemeltetési feladatok területén jelentős eredményeket tudtunk elérni. Így 2012-ben reális cél egy egyensúlyban lévő költségvetés elfogadása.

 Mekkora a munkanélküliségi ráta, a dolgozók hány százaléka talál helyben munkát?

 – A munkanélküliségi ráta a januári adatokhoz képest jelentősen, 13,76%-ról 10%-ra, a munkanélküliek száma több mint 450 fővel csökkent városunkban.

 Milyen eszközökkel tudják a településre „csalogatni” a beruházókat? Az infrastruktúra, a főutak állapota mennyire kedvez a vállalkozók letelepedésének?

 – Hajdúnánásnak kedvező a fekvése és jó a megközelíthetősége. Autópályán másfél óra alatt érhető el Budapest. Az M3-as és az M35-ös autópályáról három lehajtó is vezet a városba, amely három megyeszékhely – Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc – metszéspontjában fekszik. Ezek szintén olyan lehetőségek, melyeket érdemes figyelembe venni és kihasználni a letelepedni kívánó cégeknek. A város erős szakképzéssel rendelkezik, amivel rugalmasan tudjuk kielégíteni a munkaerőpiac igényeit.  

Több kelet-magyarországi településen adtak át egyházi tulajdonba oktatási, szociális intézményeket. Hajdúnánáson is került ilyenre sor, és ha igen, mindez milyen visszhangot váltott ki?

 – Polgármesterként elsők között református és katolikus közösségeinknél tettem látogatást, ahol bocsánatot kértem az elmúlt 62 év történéseiért, illetve azt ajánlottam, hogy kezdjünk egy új időszakot, amelyben én erőforrásként tekintek ezekre a közösségekre. Az ön által említett intézményi átadás is ezen logika mentén zajlott, és nem a pénzügyi megfontolások voltak a legfontosabbak. Hajdúnánás története Bocskai István fejedelem városalapításától összeforr a Hajdúnánási Református Egyházközség történetével, ezzel pedig szinte egyidős a református oktatás is városunkban. Református iskola 1617-től 1947-ig működött településünkön, majd a 90-es években néhány évig tartó huzavona után 1995-ben újraalapították a Református Általános Iskolát, mely időközben igen közkedvelt lett mind a szülők, mind a gyermekek körében, tehát egyházi fenntartású oktatási intézmény immár 16 éve működik városunkban. Ebben fontos szerepe van a Hajdúnánási Református Egyházközséggel történő együttműködésünknek, hiszen, mint már említettem, mi nem ellenfélként, hanem erőforrásként tekintünk az egyházakra, így a református egyházra is. Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy ezek az intézmények, ingatlanok nem kerültek a Hajdúnánási Református Egyházközség tulajdonába, csupán a működtetésüket vették át az önkormányzattól. Így 2011 szeptemberében több mint száz gyermek kezdte meg a tanévet a Református Óvodában. Ennek az együttműködésnek köszönhetően a hajdúnánási szülők és gyerekek számára is lehetőség nyílik arra, hogy ne csak az általános iskolai, hanem az óvodai oktatás-nevelés terén is szabadon választhassanak az önkormányzati és az egyházi intézmények között. Nem csak oktatási, hanem a szociális területen is együttműködést alakítottunk ki a református egyházzal. 2011. június 1-jén adta át az önkormányzat a Hajdúnánási Református Egyházközségnek további működtetésre a Szociális Gondozási Központot, mely a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást, az idősek napközbeni ellátását és az idősek átmeneti elhelyezését biztosítja városunkban. Az intézményműködtetés átadásának célja az ellátások magasabb színvonalon történő biztosítása volt. Az azóta érkező visszajelzések azt igazolják, döntésünk megalapozott és helyes volt.

 Mennyire tartja fontosnak, hogy a piac igényeinek megfelelő képzések legyenek a településen?

– Rendkívül fontosnak tartom, éppen ezért nagy hangsúlyt helyezünk a városban a helyi szakképzés korszerűsítésére, versenyképességének növelésére, akár az első szakma megszerzéséről, akár átképzésről van szó. A piacképes szakmával rendelkező fiatalok számára még ma sem jelent gondot az elhelyezkedés. Nem mindegy, hogy az iskolából a munkaerőpiacra lép-e valaki, és tanult szakmáját gyakorolhatja, vagy munkanélküliség vár rá, esetleg rögtön az átképzésen kell gondolkodni, mert tanult szakmája elavult vagy nincs rá kereslet. Ugyanakkor a potenciális befektetők számára is fontos szempont, hogy rendelkezésre áll-e városunkban a jól képzett, igényüknek megfelelő szakmával és tudással rendelkező munkaerő. Természetesen mindez Hajdúnánás gazdasági versenyképességét is növeli. Tovább folytatva ezt a gondolatmenetet: ha a hajdúnánási fiatalok helyben vagy a közeli településeken találnak munkát, akkor a városban maradnak, itt alapítanak családot, s mindez hozzájárulhat a ma még kedvezőtlennek mondható demográfiai folyamat megfordításához is.

 Milyen intézkedésekkel tudják a fiatalokat helyben tartani?

 –Nyilván rendkívül fontos lépés a munkahelyek megtartásának és új munkahelyek teremtésének elősegítése, s mint az előbb is említettem, ezzel párhuzamosan a versenyképes, korszerű szakképzés megteremtése. Ha a fiatalok helyben találnak munkát, a városban maradnak. Otthonteremtésüket, családalapításukat most is segítjük kedvezményes építési telkek kiosztásával, valamint tervezzük az első lakáshoz jutók támogatásának visszaállítását is. Ugyanakkor azt gondolom, ez még mind kevés ahhoz, hogy a fiatalok hosszú távon Hajdúnánáson tervezzék jövőjüket, hogy biztos hátteret nyújtson a város a családalapításhoz, gyermekneveléshez. A felsorolt intézkedések mellet rendkívül fontosnak tartom, hogy itt, helyben, magas szinten elérhetőek legyenek olyan szolgáltatások, melyekre a mindennapi élet során szükségünk lehet. A felújított, és a napokban átadott Városi Bölcsőde férőhelyei száma jelentősen megnőtt, új szolgáltatásait a szülők által felmerült igények alapján vezették be, pl. rugalmas nyitva tartási idő, a gyerekek napközbeni, ideiglenes elhelyezése stb. Oktatási rendszerünk kiváló, az óvodától a középiskola befejezéséig hangsúlyos szerepet kap a tehetséggondozás. Egészségügyi ellátórendszerünk szintén jónak mondható, az alapellátáson kívül tizennyolcféle szakellátás is elérhető városunkban, ugyanakkor folyamatosan keressük a fejlesztési lehetőségeket ezen a területen. A város kulturális élete változatos, sokszínű. Művelődési központ, könyvtár, helytörténeti gyűjtemény, ifjúsági ház, mozi, saját amatőr színtársulat, számos művészeti csoport segíti az ön- és közművelődését Hajdúnánás lakóinak. Mind a tömegsportra, mind a versenysportra, illetve az utánpótlás nevelésre is kiemelt figyelmet fordítunk. A helyi televízió és a Hajdúnánási Újság komoly szerepet tölt be a lakosság gyors és hiteles tájékoztatásában. A szolgáltató szférában működő vállalkozások száma jelentős és folyamatosan nő. Nagyon sokak véleménye, hogy Hajdúnánás a kisvárosi lét minden előnyével egy élhető, sokszínű, dinamikus és barátságos város.

Medveczky Attila