vissza a főoldalra

 

 

 2011.12.16. 

Hévíz Kínában

Angol nyelv- és zenetanárokat és orvosokat is várnak

Egyhetes látogatást tett és tárgyalásokat folytatott Kínában a hévízi városvezetés. Papp Gáborral (Fidesz–KDNP), a fürdőváros polgármesterével a tárgyalások eredményeiről beszélgettünk.

 Kinek a meghívására utaztak Kínába?

 – A meghívás és a látogatás előzménye, hogy idén több mint 20 kínai delegációt fogadtunk a városházán. Ők az ország és az élet különböző területeiről érkeztek hozzánk; tartományi vezetők, városvezetők, állami osztályok, cégek vezetői látogattak Hévízre. Általában 1-2 napot töltöttek Magyarországon, Budapesten és Hévízen, s közben megismerkedtek a várossal, annak felépítésével, infrastruktúrájával, s közben felmérték a beruházási és turisztikai lehetőségeket. Tehát a hozzánk érkező delegációkat utaztatók hívtak meg bennünket és javasolták a látogatást. A delegáció Hévíz és egyik jövőbeli partnertelepülésünk, a csehországi Marienbad küldöttségéből állt.

 A bad szóvégből rájöhetünk, hogy szintén egy fürdővárosról van szó.

 – Mariánské Lázni a hivatalos neve ennek a településnek, ami Európában Marienbadként ismert.

 Gondolom, nem csak egy szokásos udvariassági látogatáson vettek részt.

 – Nem, hiszen egy előre megszervezett útról volt szó, aminek lényeges állomásai a tárgyalások voltak. Szerettük volna mi is felmérni azokat a problémákat, amelyek a kínai polgárok beutazása körül felvetődhetnek. Ezért Pekingben dr. Kusai Sándor nagykövet úrral, Sanghajban pedig Kuti László főkonzul úrral tárgyaltunk. Ezenkívül igen nagy jelentőségű tárgyalást folytattunk a város egyik kerületének vezetőivel. Xuhui kerület elöljáróival találkoztunk, mert a vendéglátók a testvérvárosi kapcsolat kiépítését is kezdeményezték. Ezen a találkozón a kinti sajtó különböző szereplői is részt vettek. Ez utóbbi jelentőségét az mutatja, hogy az alig ötezer lakosú magyar fürdőváros Kína leggazdagabb városának és annak legfejlettebb, mintegy 8 millió lakosú kerületével alakíthat ki állandó kapcsolatot. Találkoztunk a beutaztatást végző szervezet és a utazási irodalánc vezetőivel. Négy nap telt tárgyalásokkal és két napunk volt a turisztikai látványosságok megtekintésére. A Sanghaj közelében fekvő Suzhou-ba, „Kína Velencéjébe” is ellátogattunk, amelynek kertjei az UNESCO Világörökség részét képezik. Ez azért volt tanúlságos, mert Hévíznek is vannak erre vonatkozólag tervei.

 Azt olvastam, hogy állítólag repülőtéri beruházásról is szó esett. Ezt ki és hol építené?

 – Repülőtér építéséről nem esett szó . Hévíz nem csak hazai, hanem európai hírű fürdőváros és pozíciónkat tovább szeretnénk erősíteni. Utazásunk egyik célja volt, hogy feltérképezzük, milyen új turisztikai piacokat tudunk megnyitni. Az általunk kialakított városi struktúrának köszönhetően már megfelelő adatokkal rendelkezünk, miszerint Hévízre idén az első 9 hónapban 3540 kínai állampolgár érkezett, de átlagban csak egy vendégéjszakára. Célunk, hogy ezt a számot megduplázzuk, s ezért is akartuk megismerni a kínai utazási szokásokat. Rájöttünk arra, hogy kelet-európai országokba szívesebben jönnek kínai turisták, ha csomagban ajánlunk 2-3 várost. Marienbad delegációja máris partnernek mutatkozott, és jó lenne egy szlovén fürdővárost is megnyerni ennek a célnak. Hárman már egy 6-7 napos itt-tartózkodást tudnánk kiajánlani a turistáknak. Hévíztől 10 kilométerre, Sármelléken nemzetközi repülőtér üzemel. Remélem, hivatalosan is Nyugat-Magyarország repülőtere lesz a Fly-Balaton. Ennek a repülőtérnek vannak még fejlődési lehetőségei, ez a kínaiak számára befektetési lehetőséget jelent. Hévízen és térségünkben pedig szállodák építése, vásárlása valamint turisztikai attrakciók fejlesztése jöhet szóba.

 Azt olvasom, hogy oktatási szempontból is ígéretesek voltak ezek a tárgyalások. Talán kínai iskola nyílik Hévízen?

 – Nem. Nagykövet úrral azt is megtárgyaltuk, milyen tartalmakban tud megnyilvánulni a testvértelepülési kapcsolat. Elsősorban a gazdasági és turisztikai kapcsolatokat néztük, de elképzelhetőnek tartjuk, hogy az egészségügy és az oktatás területén megismerjük a másik ország metodikáját. Magyarországról angol nyelv- és zenetanárokat és orvosokat is várnak Kínába néhány hónapos időtartamra.

 Kína sokak szemében egyenlő a kínai piacosokkal. Ez az előítélet szinte mindenütt megtalálható.

 – Igen, de főleg a nagyvárosokban. Budapesten alig van olyan nagyobb utca, ahol ne lenne kínai étterem vagy bolt. Az áruk minőségét pedig sokszor jogosan kritizálják. Peking és elsősorban Sanghaj bármelyik világvárossal felveszi a versenyt modernségében, infrastruktúrájában. Egy kínai étterem és egy magyarországi kínai étterem sem igazán hasonlít egymásra. A kínai fél igenis szeretne változtatni azon, hogy másként ítéljék meg őket. Célja például, hogy az európai nagyvárosokban valódi kínai éttermek nyíljanak. Ez nem jelenti azt, hogy több kínai jönne ide, inkább pénzt fektetnének be a vállalkozásokba. Tehát bizonyára megváltozik idővel a kínaiakról kialakított felfogásunk.

 

Medveczky Attila