|
 2011.12.16.
Hévíz Kínában
Angol nyelv- és zenetanárokat és orvosokat is várnak
Egyhetes látogatást
tett és tárgyalásokat folytatott Kínában a hévízi városvezetés.
Papp Gáborral (Fidesz–KDNP), a fürdőváros polgármesterével a
tárgyalások eredményeiről beszélgettünk.
Kinek a meghívására utaztak Kínába?
– A meghívás és a látogatás előzménye, hogy idén több
mint 20 kínai delegációt fogadtunk a városházán. Ők az ország
és az élet különböző területeiről érkeztek hozzánk;
tartományi vezetők, városvezetők, állami osztályok, cégek
vezetői látogattak Hévízre. Általában 1-2 napot töltöttek
Magyarországon, Budapesten és Hévízen, s közben
megismerkedtek a várossal, annak felépítésével, infrastruktúrájával,
s közben felmérték a beruházási és turisztikai lehetőségeket.
Tehát a hozzánk érkező delegációkat utaztatók hívtak meg
bennünket és javasolták a látogatást. A delegáció Hévíz
és egyik jövőbeli partnertelepülésünk, a csehországi
Marienbad küldöttségéből állt.
A bad szóvégből rájöhetünk, hogy szintén egy fürdővárosról
van szó.
– Mariánské Lázni a hivatalos neve ennek a településnek,
ami Európában Marienbadként ismert.
Gondolom, nem csak egy szokásos udvariassági látogatáson
vettek részt.
– Nem, hiszen egy előre megszervezett útról volt szó,
aminek lényeges állomásai a tárgyalások voltak. Szerettük
volna mi is felmérni azokat a problémákat, amelyek a kínai
polgárok beutazása körül felvetődhetnek. Ezért Pekingben dr.
Kusai Sándor nagykövet úrral, Sanghajban pedig Kuti László főkonzul
úrral tárgyaltunk. Ezenkívül igen nagy jelentőségű tárgyalást
folytattunk a város egyik kerületének vezetőivel. Xuhui kerület
elöljáróival találkoztunk, mert a vendéglátók a testvérvárosi
kapcsolat kiépítését is kezdeményezték. Ezen a találkozón
a kinti sajtó különböző szereplői is részt vettek. Ez utóbbi
jelentőségét az mutatja, hogy az alig ötezer lakosú magyar fürdőváros
Kína leggazdagabb városának és annak legfejlettebb, mintegy 8
millió lakosú kerületével alakíthat ki állandó kapcsolatot.
Találkoztunk a beutaztatást végző szervezet és a utazási
irodalánc vezetőivel. Négy nap telt tárgyalásokkal és két
napunk volt a turisztikai látványosságok megtekintésére. A
Sanghaj közelében fekvő Suzhou-ba, „Kína Velencéjébe” is
ellátogattunk, amelynek kertjei az UNESCO Világörökség részét
képezik. Ez azért volt tanúlságos, mert Hévíznek is vannak
erre vonatkozólag tervei.
Azt olvastam, hogy állítólag repülőtéri beruházásról
is szó esett. Ezt ki és hol építené?
– Repülőtér építéséről nem esett szó . Hévíz
nem csak hazai, hanem európai hírű fürdőváros és pozíciónkat
tovább szeretnénk erősíteni. Utazásunk egyik célja volt,
hogy feltérképezzük, milyen új turisztikai piacokat tudunk
megnyitni. Az általunk kialakított városi struktúrának köszönhetően
már megfelelő adatokkal rendelkezünk, miszerint Hévízre idén
az első 9 hónapban 3540 kínai állampolgár érkezett, de átlagban
csak egy vendégéjszakára. Célunk, hogy ezt a számot megduplázzuk,
s ezért is akartuk megismerni a kínai utazási szokásokat. Rájöttünk
arra, hogy kelet-európai országokba szívesebben jönnek kínai
turisták, ha csomagban ajánlunk 2-3 várost. Marienbad delegációja
máris partnernek mutatkozott, és jó lenne egy szlovén fürdővárost
is megnyerni ennek a célnak. Hárman már egy 6-7 napos itt-tartózkodást
tudnánk kiajánlani a turistáknak. Hévíztől 10 kilométerre,
Sármelléken nemzetközi repülőtér üzemel. Remélem,
hivatalosan is Nyugat-Magyarország repülőtere lesz a
Fly-Balaton. Ennek a repülőtérnek vannak még fejlődési lehetőségei,
ez a kínaiak számára befektetési lehetőséget jelent. Hévízen
és térségünkben pedig szállodák építése, vásárlása
valamint turisztikai attrakciók fejlesztése jöhet szóba.
Azt olvasom, hogy oktatási szempontból is ígéretesek
voltak ezek a tárgyalások. Talán kínai iskola nyílik Hévízen?
– Nem. Nagykövet úrral azt is megtárgyaltuk, milyen
tartalmakban tud megnyilvánulni a testvértelepülési kapcsolat.
Elsősorban a gazdasági és turisztikai kapcsolatokat néztük,
de elképzelhetőnek tartjuk, hogy az egészségügy és az oktatás
területén megismerjük a másik ország metodikáját.
Magyarországról angol nyelv- és zenetanárokat és orvosokat is
várnak Kínába néhány hónapos időtartamra.
Kína sokak szemében egyenlő a kínai piacosokkal. Ez
az előítélet szinte mindenütt megtalálható.
– Igen, de főleg a nagyvárosokban. Budapesten alig van
olyan nagyobb utca, ahol ne lenne kínai étterem vagy bolt. Az áruk
minőségét pedig sokszor jogosan kritizálják. Peking és elsősorban
Sanghaj bármelyik világvárossal felveszi a versenyt modernségében,
infrastruktúrájában. Egy kínai étterem és egy magyarországi
kínai étterem sem igazán hasonlít egymásra. A kínai fél
igenis szeretne változtatni azon, hogy másként ítéljék meg
őket. Célja például, hogy az európai nagyvárosokban valódi
kínai éttermek nyíljanak. Ez nem jelenti azt, hogy több kínai
jönne ide, inkább pénzt fektetnének be a vállalkozásokba.
Tehát bizonyára megváltozik idővel a kínaiakról kialakított
felfogásunk.
Medveczky Attila
|
