|
 2011.12.23.
Belgrád kihasználja a Vajdaságot
A Vajdaság finanszírozását szabályozó törvény meghozatala
az egyedüli megoldás
Szerbia alkotmánya
rögzíti, hogy a Vajdaság költségvetésének a köztársasági
költségvetés minimum 7%-át kell kitennie. Ez jócskán elmarad
a Vajdaság népességarányától (25%) vagy jövedelemtermelői
részesedésétől (35-40%). Ökrész Rozália vajdasági tartományi pénzügyi titkárhelyettessel
a 2011. évi költségvetés háromnegyed éves megvalósításáról
és a tartomány pénzügyi helyzetéről beszélgetünk.
Bevezetésként legyen kedves a magyarországi
olvasókat beavatni abba a titokba, hogy ki dönt a tartományi pénzügyi
titkárhelyettes személyéről?
– Általános választások Szerbiában legutóbb
2008-ban voltak, amikor is háromszintű választást tartottak.
Tehát az állami, tartományi és önkormányzati képviselők
egy időben lettek megválasztva. Az így létrejött erőviszonyok
alapján a tartományi képviselőház szavazás útján nevezi ki
a tartományi kormányt. A kormány tagjait pedig esetünkben nem
minisztereknek, hanem tartományi titkároknak nevezzük. A titkárok
helyetteseit is a 120 tagú vajdasági képviselőház választja
meg egy adott ciklus idejére.
Azt olvastam, hogy Szerbia kiviteléhez az idei év
első kilenc hónapjában leginkább a Vajdaság járult hozzá
36,6%-ban, a behozatalból viszont leginkább Belgrád vette ki a
részét, 45,5%-kal. Ha ezeket a számokat, arányokat is nézzük,
akkor a bevezetőben említett 7% bizony nem reális. Mi erről
titkárhelyettes asszony véleménye?
–Mindez nem matematikai,
hanem politikai döntések eredménye. Az alkotmányban
lefektetik, hogy a mindenkori köztársasági költségvetésnek
legalább 7%-át kell kitennie a tartomány költségvetésének,
s azon belül, tehát a 7% háromhetedét, nagy beruházásokra
kell fordítani. Szerkesztő úr felveti a tartomány részesedését.
De vannak olyan területek, melyeket a központból tartanak fenn.
Ide tartozik a nyugdíjellátmány, a rendőrség, a katonaság.
Ezeket a tartományi kasszából nem tudnánk pénzelni. Azok a
feladatok, amelyek a Vajdaság statútumával és a jogköröket
szabályzó törvénnyel összhangban a Vajdaság hatáskörébe
tartoznak, és tartományi eszközökből kell hogy megvalósuljanak,
a következők: területrendezési tervezés, regionális fejlesztés,
mezőgazdaság, falufejlesztés, víz- és erdőgazdálkodás, vadászat
és halászat, turizmus, vendéglátóipar, környezetvédelem,
ipar és kisipar, közlekedés, tanügy, sport, kultúra, tudomány,
újítás és technológiai fejlődés, egészség és szociális
védelem, tartományi szintű tömegtájékoztatás, emberi jogok
védelme, az infrastruktúra fejlesztése és a nagyberuházások.
Az úgynevezett 7%-os összeget nézve a legtöbbször a nagyberuházásokra
érkezik igencsak megkésve a pénz a belgrádi kasszából. A
nagyobb beruházások alatt infrastrukturális, ipari, gazdasági
fejlesztéseket értek, és anyagilag éppen ez ügyben szenvedünk
hátrányt.
Tehát igaz, hogy az építési vállalatok a csőd
szélére sodródtak Vajdaság-szerte, mert az építkezések
haladása érdekében hiteleket vettek fel, saját eszközeiket
fektették be?
–Ez sajnos így van, mert késve jutnak hozzá a pénzükhöz.
Az idei tartományi költségvetésben a nagyberuházásokra 10,2
milliárd dínárt különítettünk el a nagybefektetési alapon
keresztül. Ha ezt az összeget hárommal megszorozzuk, akkor
kapjuk meg forintban az értékét. A 10,2 egységből 9-et pedig
idén a köztársasági költségvetésből kell átutalni. Mi 1,2
egységet már átutaltunk, viszont december 9-éig a 9 egységből
csak 3-at kaptunk meg a köztársaságtól. Szeptemberig csak 1
milliárdot kaptunk, s a fennmaradó összeg is csak annak köszönhetően
került át, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői módosítási
indítványt nyújtottak be októberben az állami költségvetés
módosítási eljárásában. Akkor a VMSZ-esek követelték, hogy
az elmaradt összeget három részletben fizessék ki. A követelésnek
köszönve az átutalások beindultak, de a teljes összeg megérkezésére
nincs garancia. Tény, hogy az építőipari vállalkozók banki kölcsönök
vételére kényszerültek, hiszen nekik is ki kell fizetni az
anyagbeszállítókat és a munkásokat.
Az
egész alapja az, hogy míg 2006 novemberében elfogadták az
alkotmányt, és 2009-ben Vajdaság statútumát és a hozzá
kapcsolódó hatásköri törvényt, addig sajnos nem szavaztak a
köztársasági parlamentben olyan jogszabályról, mely a tartomány
pénzelését szabályozná. Tehát a tartományi költségvetés
feltöltésének módja nincs benne az alkotmányban. Ezért évente
az a fő feladatunk, hogy bebiztosítsuk az alkotmányban foglalt
7%-ot, és hozzá a törvényes szerkezetet.
Egy ilyen kaotikus helyzetben miként lehet költségvetést
tervezni? Hiszen ebben a hónapban már be kell terjeszteni a
tartományi költségvetést.
–Így van. Bizonyára már
ezen a héten a tartományi kormány előtt lesz a költségvetés
tervezete, aminek elkészítésekor mindig csak az előző évet
tudjuk alapul venni. Léteznek olyan eszközök, melyeket a köztársaság
szigorú rendeltetés szerint átutal. A források részletesebb
elemzésekor megállapítható, hogy a belgrádi kincstárból érkező
szigorú rendeltetés szerinti átutalások – mint amilyen a
tartomány területén az oktatásban dolgozók jövedelme, vagy
az önkormányzatokat megillető összegek – a szinte ideális
75%-os mértékben megvalósultak. Tehát ezzel nincs is nagy
probléma. Ezen kívül két adóforrás marad nálunk. Az egyik a
tartomány területéről befolyt vállalati nyereségadók
42,7%-a, a másik pedig a Vajdaság területén befizetett személyi
jövedelemadók 18%-a. A kettő nagyságrendben az idén 9,3 milliárd
dínárban lett megtervezve, és hozzávetőlegesen meg is valósulnak.
Sajnos a tartomány nem részesedik az áfából, holott az állami
bevétel közel fele ebből valósul meg.
Medveczky Attila
|
