| 
               2011.12.23. A Rosenberg-kritikáról
 Egy liberális, globalista kör kiad egy közleményt, és azt repítik
              szerteszét a világban
 A közelmúltban
              Dr. Szöőr Anna jogász, pszichológus, a Magyar Főnix Mozgalom
              alelnöke szokásos évi előadását tartotta Svédországban.
              Nem sokkal érkezése előtt a Dagens Nyheter című napilapban
              egy Rosenberg Ervin nevű, Magyarországon született illető az
              Új Színház nemrég kinevezett vezetőit és támogatóikat
              antiszemita körnek nevezte, s a kinevezőket a szélsőjobboldal
              szekértolóinak. A jogásznő nem hagyta szó nélkül Rosenberg
              rágalmait. 
               Kik és milyen témakörben hívták meg előadni?
              
               
               – A stockholmi Magyar Katolikus Kör évről évre felkér,
              hogy tartsak előadást az aktuális hazai politikai eseményekről.
              Mivel idén november 4-én látogattam meg őket, ez évi témám
              az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése, valamint ennek
              hatása a jelenkori hazai közéletre volt. Nagyon érdekelte a
              magyar emigráció tagjait a dr. Képíró Sándor, hajdani csendőr
              százados ellen, a jeruzsálemi Wiesen- thal Központ által
              indított megélhetési koncepciós per, amelyben Zétényi Zsolt
              ügyvéd úr mellett Képíró Sándor pszichológusaként vettem
              részt – és a per felmentő ítélettel végződött. Bár nem
              lepett meg, mégis bosszantott, amiről a katolikus kör tagjai tájékoztattak,
              hogy Rosenberg Ervin ismét a magyarok ellen támadt Svédországban
              a Dagens Nyheter-ben. 
               Hatásos-e, illetve mennyire mérvadó Rosenberg Ervin írása
              a svédországi magyarok körében? 
               – A Katolikus Körben egyáltalán nem mérvadó,
              ugyanakkor a magyar emigráció nem csak keresztényekből és
              keresztyénekből áll. Óriási felháborodást keltett azonban
              katolikus körökben, hogy egy közepes méretű, Paulay Ede
              utcai, ugyanakkor magyar vezetésű színház jövendő léte
              ekkora ellenállást váltott ki a Nemzetközi Zsidó Világszövetségből,
              hogy emiatt Rosenberg Svédország vezető napilapjában kétoldalas
              cikkben írta meg a magyarságról kedvezőtlen, lesújtó véleményét. 
               Ő is egy a hivatásos véleményformálók közül?
              
               
               – Rosenberg Ervin egy a külföldön élő, magát magyar
              zsidónak valló, hivatásos véleményformálók közül, akik
              rendszeresen médiafelületet kapnak. A nemzeti oldal világszintű
              elnyomottságának egyik oka, hogy a Rosenberg-félék nem hagynak
              minket a világsajtóban érvényesülni. Így minket sohasem
              illet meg az ártatlanság vélelme, lásd Képíró-ügy, sem a
              hallgattassék meg a másik fél alapelve, lásd Dörner– Csurka
              színházi téma. 
               Nem ugyanez a Rosenberg Ervin szervezte véletlenül a médiatörvénnyel
              és az alkotmánnyal kapcsolatban is a megmozdulást? 
               – De igen, „véletlenül” idén tavasszal szintén ő
              szervezett olyan rendezvényt a médiatörvénnyel és az alkotmánnyal
              kapcsolatban, ahová csak meghívásos alapon lehetett bejutni. Bár
              szerették volna az ellenvéleményt kizárni, a Katolikus Kör
              tagjai mégis részt vettek a megmozduláson; a magyarságot, a
              kereszténységet védő hozzászólásaikkal derekasan helytálltak,
              s ezzel az ellenfelek körében kisebbfajta botrányt váltottak
              ki. 
               Az előadás után mit válaszolt az Új Színházzal
              kapcsolatos hallgatói kérdésekre?
              
               
               – Boldogan válaszoltam a színházzal kapcsolatos hallgatói
              kérdésekre, miszerint végre lesz Magyarországon magyar íróktól,
              magyar színdarabokat hagyományos rendezésben bemutató nemzeti
              színházunk, mert Alföldi Róbert színháza bizony nem az. 
               Mennyire megosztottak a svédországi magyarok?
              
               
               – Az elmúlt években sokat jártam az elszakított területeken
              és az emigráció köreiben. Mindenütt megosztottak a magyarok,
              sajnos a nemzetiek is. Ez az egyéniségünkből, a magyar virtusból
              adódik. Pedig nekünk is van közös ellenségképünk: a
              kommunizmus és a liberalizmus. Ez a két fenyegető rémség
              kellene, hogy összekovácsoljon minket. 
               Mi a tapasztalata, egy kör megír egy dokumentumot, és
              azt repítik széjjel a világ újságjaiba?
              
               
               – Konkretizáljunk! Egy liberális, globalista kör megír
              egy közleményt, és azt repítik szerteszét a világban, a háttérhatalmak
              szolgálatában. 
               Az egy világjelenség, hogy azokra sütik rá a fasiszta
              és a náci jelzőket, akik patrióták, akik védik a hazai, a
              nemzeti érdekeket? – Világjelenség
              a tudatlanság. Hiszen mást jelent mind a fasiszta, mind a náci,
              mind a nyilaskeresztes fogalom. A nemzeti jelzőnek egyik sem
              szinonimája. 
               Gondolom, végignézte a veszíteni képtelenek által
              szervezett tüntetést a Paulay Ede utcában. Pszichológusként
              milyen kórismét állapított meg? 
               – Végignéztem a hazai és a külföldi híradásokat is.
              Kíváncsi lennék,  hányan
              voltak, akik pontosan tudták, kik mellett és kik ellen tüntetnek?
              S hányan egy bizonyos erőszakos kör által terrorizáltak? A tömeg
              könnyen traumatizálható, megváltozott tudatállapotba is kerülhet,
              ezáltal befolyásolhatóvá válik – nagyrészt erre épül egy
              egész iparág. Bennünk, magyar
              szívűekben, magyar lelkűekben ez ellenérzéseket vált ki, így
              örömmel üdvözöljük a Dörner– Csurka színházat. A magam
              részéről nagyon várom Csurka István Trianonról szóló, Károlyi
              hazaárulását, a Jászi-féle szabadkőműves páhollyal való
              összejátszását leleplező drámájának bemutatóját. 
               
               Medveczky Attila
              
              
             |