vissza a főoldalra

 

 

 2011.12.23. 

Megtorpedózta az RMDSZ a Székelyföld-népszavazást

A székelyek még annyit sem érnek, mint a kivert kutyák?

A prefektúra kénytelen lesz megtámadni a Kovászna megyei önkormányzat népszavazási határozatát – közölte György Ervin, a román kormány helyi megbízottja. Az esetről Kulcsár Terza Józsefet, Magyar Polgári Párt képviselőcsoportjának vezetőjét kérdezzük.

 Az októberi soros tanácsülésen arról határoztak, hogy március 11-ére népszavazást írnak ki, megkérdezik a lakosságot: akarja-e vagy sem, hogy módosítsák a jelenlegi Kovászna megye határait, s létrejöjjön a Székelyföld nevű közigazgatási egység. Menjünk sorban. Nagyobb, vagy kisebb legyen a megye az önök elgondolása szerint?

–A legfontosabb, hogy jöjjön létre Székelyföld mint közigazgatási egység. Ennek egyik oka, hogy hallottuk: be szeretnék olvasztani Kovászna megyét Brassó megyébe. Egy kormányzati elképzelés szerint különböző megamegyék jönnének létre. Mi ezt meg akarjuk akadályozni, ezért még júliusban lefektettük a határozattervezeteket Hargita és Kovászna Megye Tanácsánál.

 Igen, viszont Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt üzente önöknek: vonják vissza „gyáva és elhibázott népszavazási kezdeményezésüket".

 –Miért lenne gyáva az, aki kikéri a nép véleményét? Az a gyávaság, amit Borboly Csaba tesz, hiszen nem meri napirendre tűzni ezt a kérdést, s ezzel nem támogatja azt, hogy legyen Székelyföldről népszavazás. Borboly levelével az a legnagyobb gond, hogy sérteget, vádaskodásaival lesepri az MPP elképzelését, de semmilyen megoldást nem kínál. Ez a levél Borboly Csabát minősíti. Meggyőződésem: felső utasításra cselekedett, s nem tett egyebet, mint hogy ismét igazolta, az RMDSZ nem az emberek, nem a magyarság érdekeit képviseli, hanem egy szűk érdekcsoportét. Sajnos, úgy néz ki, hogy a Kovászna megyei elnök csak egy színjátékot játszott, és ki akar bújni a népszavazásból.

 Tamás Sándor megyeitanács-elnök azt mondta, hogy még ha meg is támadja a prefektus a kezdeményezést, akkor is végigviszi az ügyet.

 –Azt sokan tudják, hogy György Ervin RMDSZ-es politikus. Tehát ez a párt tette oda prefektusnak. Meggyőződésem, hogy Tamás Sándor és a prefektus egyeztettek egymással. Az látszik, mintha csak nyomásunkra cselekedne a helyi RMDSZ, és aztán mossák kezeiket, hogy ők megtettek mindent, de a prefektus a gát.

 A prefektus szerint nem pontosították, hogy Székelyföld milyen közigazgatási egység lenne, nem részletezték, hogy a megye területén minden városban és községben tartanának népszavazást.

 – György Ervin felszólítása nem törvényes, mert kizárólag román nyelvű, mi meg Székelyföldön vagyunk, ahol többségben él a magyarság. Másodsorban nem látjuk a prefektus javaslatát, hogyan nézne ki az a határozat, amit elfogadna. A felszólítás kifogásolja, hogy nincs leírva, mely településeken tartanak népszavazást, miközben a határozat a teljes megyéről szól. Hol az átláthatóság hiánya? Ki kellett volna függeszteni? Nem kérdeztük meg a lakosságot? Éppen arról szól a népszavazás, hogy meg akarjuk kérdezni. György Ervin nyilatkozta: hiába magyar ügy, ha törvénytelen. Erre reagálva azt mondom: hiába van magyar prefektusunk, ha magyarellenes. Amennyiben a kormánymegbízott megtámadja a törvényszéken a határozatot, elvárom, hogy lemondjon, mert a székelységnek nincs szüksége ilyen prefektusra, még akkor sem, ha magyar. Egy nemrég elfogadott törvény előírja, a kóbor kutyák sorsáról népszavazással döntsenek, de a Kovászna megyei prefektúra lehetetlenné teszi, hogy referendumot szervezzenek a székelység ügyében. Tehát felvetődik a kérdés: a székelyek még annyit sem érnek, mint a kivert kutyák? A kóbor kutyák sorsáról dönteni megéri, a székelyekéről nem? Nem hiszem, hogy György Ervin prefektusnak bármiféle bántódása esett volna, ha nem támadja meg a határozatot. Én viszont Tamás úr helyében elhatárolódtam volna György Ervintől. Ez a legkevesebb.

 A következő kifogás, hogy csak kilencen támogatták a referendumot a tanácstagok közül, holott tíznek kellene.

 –Ez sem egy helytálló megállapítás, mert az ülés alatt az egyik RMDSZ-es tanácsos csatlakozott a tervezetünkhöz. Sőt, maga az elnök úr tűzte napirendre ezt a határozatot.

 Az önök elképzelése szerint miből állna Székelyföld?

 –Kovászna, Hargita megye és Marosszék. Ezért is kértük azt, hogy Borboly Csaba ezt a határozatot tűzze napirendre. Ahogy már említettük, ő ezt ellenzi, akár a marosszéki települések vezetői. Az RMDSZ többségben van, és nem hajlandóak ezt a kérdést a súlyának megfelelően kezelni. Véleményem szerint őket Bukarestből irányítják, s ez az egész oka.

 A Tőkés László által vezetett EMNT miként viszonyul mindehhez?

 –Tőkés Lászlóval beszélgettem erről az ügyről, és ő támogatja a célkitűzésünket. Jó ötletnek tartja a népszavazást. Sajnos ők nincsenek jelen az önkormányzatokban, így gyakorlatilag sokat nem tehetnek. Az egyházak, a civilek is üdvözölték ezt a kérdést. Szinte mindenki azt mondta, hogy igen, ez hatalmas győzelem. Hiszen ilyen célokért kéne küzdeni minden magyar képviselőnek függetlenül attól, hogy milyen politikai pártnak a tagja. Ilyen kérdésekben csak közösen lehet előrejutni.

 Mit gondol, lesz népszavazás vagy nem?

 –Mi szeretnénk, de ahogy a dolgok ma állnak, nem tartom reálisnak. Az RMDSZ megtesz majd mindent azért, hogy ellehetetlenítsék kezdeményezésünket, holott ez nem pártügy, hanem a magyarság ügye.

 

Medveczky Attila