vissza a főoldalra

 2011.02.18. 

Magyar szellemű oktatást a vajdasági magyaroknak

„Nyolc olyan általános iskola működtetését venné át részben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a Délvidéken, amelyekben kizárólag magyar nyelven folyik az oktatás. Emellett az MNT két magyar tehetséggondozó gimnáziumot is segíteni akar, valamint három új kulturális magyar intézmény létrehozásáról is döntött. A tervek szerint az új intézmények mindegyikéhez legkésőbb az év végéig megteremtik a feltételeket”- olvasom a vajma.info honlapon. Az iskolaüggyel és Magyar Nemzeti Tanács január 31-ei ülésével kapcsolatban dr. Korhecz Tamással, az MNT elnökével beszélgettünk.

 –Tisztelt elnök úr! A sajtóhírek szerint részben venné át az MNT nyolc iskola működtetését. Ez hány százalékot jelent?

 –Pontosítani szeretnék: mi arról döntöttünk, hogy 50%-ban vesszük át az alapító jogát nyolc általános iskolának és kettő gimnáziumnak. Ezek azok az intézmények, melyekben csak magyar nyelven folyik az oktatás. Az általános iskolák alapítója jelenleg a szerbiai kormány, míg a gimnáziumoknak Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza. Az intézmény alapító jogainak 50%-os átvétele azt jelenti, hogy az igazgatásban még nagyobb mértékben venne részt az MNT. Így intézményesen kötődnének ezek az oktatási intézmények az országos önkormányzathoz. A finanszírozás nem változna, ahogy eddig is, állami költségvetésből történne. Az MNT, mint társalapító viszont olyan külön fejlesztési programokat, külön támogatásokat nyújtana ezeknek az intézményeknek, amelyen keresztül az ott folyó oktatási-nevelési munka, s annak színvonala és magyar szellemisége erősödhetne. A feles átvétel tehát nem jelenti az iskola fenntartásához kötődő költségvetési támogatások csökkentését. Mi pedig többlettámogatásokat szeretnénk nyújtani.

 –Ön azt mondta, el kívánják elérni, hogy a magyar oktatás ne csak magyar nyelvű legyen, hanem magyar szellemiségű is.

 –A vajdasági magyar közoktatási intézmények az egységes szerbiai közoktatási rendszer részét képezik.. Amióta a törvények lehetővé tették a legitim magyar autonómiatestület létrehozását, mi a tavaly októberben elfogadott oktatási stratégiánkban világos célokat fogalmaztunk meg arra vonatkozólag, hogy milyen irányban szeretnénk módosítani a magyar oktatás helyzetét. Ennek egyik fontos pontja: a magyar oktatási intézmények ne csak nyelvükben legyenek magyarok. Hanem minél nagyobb mértékben jelenjek meg azok a tartalmak, amelyek alkalmasak a magyar önazonosság megerősítésére. A nemzeti tartalmaknak is meg kéne erősödniük az iskolák aktivitásai során. Ebben a tekintetben jelenleg egy tarka kép tárul elénk, mert eddig mindez kizárólag  az iskola vezetőitől, tanáraitól függött. Mi ezt a folyamatot ezért intézményesen erősíteni szeretnénk annak érdekében, hogy az iskola, aminek primáris nemzetmegtartó ereje van, minél inkább ezt a funkciót is ellássa, de sosem az oktatás színvonalának a kárára.

 –Mi a helyzet a szórványban, pl. Nagybecskerek környékén élő magyar gyerekek magyar nyelvű oktatásával? Támogatni tudják-e azokat a szülőket, akik magyar nyelvű iskolába íratják be gyereküket?

 –Oktatásfejlesztési stratégiánk első négy prioritása között szerepel, hogy elsősorban a szórványban csökkentsük azon magyar gyermekek számát, akik nem magyar nyelvű oktatásban részesülnek. A jelenlegi helyzeten már a következő iskolaévtől szeretnénk változtatni, azzal, hogy vonzóbbá és elérhetőbbé tesszük a magyar nyelvű oktatást a szórványban élő magyarok számára. Jelenleg, a számításaink szerint a szórványban a magyar gyerekek fele szerb iskolába jár. Ez számunkra elfogadhatatlan helyzet, s ezért két külön program foglalkozik az oktatásfejlesztési stratégiánkban azzal, hogy jelentősen csökkentsük azon magyar gyerekek számát, akik nem anyanyelven tanulnak az iskolákban. Az egyik az iskolabuszprogram, amit ősztől szeretnénk kiteljesíteni. Jelenleg két iskolabusz működik, s azt szeretném, ha szeptembertől ez a szám megtöbbszöröződne . Ezek felügyelet alatt ingyenesen és háztól az iskoláig szállítanák a magyar elsősöket. Ezen kívül beiskoláztatási támogatást is el szeretnénk indítani. Felkínálunk egy olyan iskolakezdési támogatási csomagot a leendő elsősök számára, ami a gyermekek magyar nyelvű osztályba íratására serkentheti a szülőket. Továbbá széles körű tájékoztatási kampányt kívánunk folytatni, így megszólítani minden olyan szülőt, aki idén tavasszal dönt gyermeke beiskoláztatásáról. Ebben a kampányban rámutatunk az anyagi kedvezményekre, s arra is: nem igaz, hogy a szerb nyelven tanulás előnyös a magyar gyermek érvényesülése szempontjából.

 –Felvidéki magyar politikusokkal többször beszéltünk arról, hogy magyar szülők abban a hitben íratják be szlovák nyelvű iskolába a gyereküket, hogy a jövőben jobban ne érje semmilyen hátrány.

 –A szórványban nem csak azért választják a magyar szülők a szerb iskolát, mert a magyar nyelvű távolabb van, hanem az érvényesülés miatt is. Elmondanánk, szinte az összes sikeres délvidéki magyar anyanyelvén tanult az általános iskolában. Természetesen, hasznunkra válik, ha tudjuk a többség nyelvét, de nem úgy, ha feladjuk saját identitásunkat, és anyanyelvünket.

 –Három új magyar kulturális intézményt hoznának létre a kulturális autonómia gyakorlásához kapcsolódóan, a Vajdasági Magyar Nemzeti Színházat, a Bánsági Magyar Színházat és a Kortárs Magyar Képzőművészeti Lektorátust. A színházaknak a határon túli magyarság körében erősebb az anyanyelvápoló szerepük. Ezért is gondoltak erre?

 –Így van. A délvidéki magyar közösség jelenleg sem áll rosszul, ha a térségben működő hivatásos magyar társulatokat figyeljük. A Vajdasági Magyar Nemzeti Színház nem lenne egy teljesen előd nélküli intézmény, a Szabadkai Népszínház alakulna át azzá. Nem csak átalakulna, hanem meg is újulna, erősödne. A Bánsági Magyar Színház esetében pedig a jelenlegi amatőr színjátszókra építkezve hoznánk létre egy hivatásos társulatot a szórványban. Úgy hisszük, hogy a szórványban a tájoláson kívül fontos egy intézmény alapítása is. Minden egyes intézménynek közösségerősítő ereje van. Ezzel az alapítással szeretnénk helyben tartani a kultúrához erősen kötődőket.

 –A Magyar Nemzeti Tanács a 2011-es évben az első, megalakulása óta pedig a hetedik rendes ülését tartotta január 31-én a szabadkai Magyar Ház tanácskozótermében. A gyűlésen napirendre került magyar nemzeti közösség egyéni és kollektív jogainak a védelméről szóló eljárások foganatosítása. Legyen szíves erről szólni.

 –A szerbiai jogrenden belül létezik egy kisebbségbarátnak is mondható jogi környezet, de a gyakorlati jogérvényesítés néha elég távol ál ettől az alkotmányos és törvényes kerettől. Az MNT, mint a magyar közösség autonómiatestülete, nem lehet passzív abban a kérdésben, hogyha ezeket a jogokat a hatóságok megsértik, vagy figyelmen kívül hagyják. Ezért a programunkkal összhangban, amellyel a Magyar Összefogás óriási előnnyel nyerte meg a választásokat, szeretnénk ezt a jogvédelmet közvetlenül is ellátni. Vitathatatlan, hogy az MNT a leghivatottabb intézmény arra, hogy akár az alkotmánybíróságnál, vagy az ombudsmannál beperelje azokat, akik a kollektív jogokat megsértik. Amióta az új összetételű MNT megalakult, megpróbálunk aktív jogvédelemmel is foglalkozni. Az egyéni jogok esetében is felvállal az MNT közvetlen jogvédelmet, jogsegélyt és jogi tanácsadást is.

Medveczky Attila