|
 2011.02.23.
Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának
8. száma!
A tartalomból:
Csurka István: Föld, kultúra, alkotmány
–
Nyílt
levél az alkotmányozókhoz – (2.oldal)
Ezt
az alkotmányozást egy liberálisból polgárivá, majd nemzetivé
és kereszténnyé lett erő képzelte el. A választási kampányban
kimondani csak akkor merte, akkor is csak inkább sejtetve, amikor
ez a kétharmados győzelem egyre valószínűbb lett. A liberális
oldal már előbb érezte a veszélyt, s azért hozta létre, szállta
meg a korábban más arcú, eredetileg fél-radikális pártot és
azért fabrikált belőle „proletár pártot” Morvai
Krisztina, akkor még Baló Györgyné királynővel, hogy egy áljobboldali
párttal jobbról akadályozza meg a jobboldal győzelmét, végül
kétségbeesetten a kétharmados győzelmét. Nem sikerült. Az
alkotmányozás és amit tulajdonképpen jelent: a liberál-bolsevizmus
hegemóniájának elvesztése már sokkal előbb alapkérdés
volt, mintsem azt mostanában hangoztatják. A tömegek voltaképpen
még mindig nem látnak tisztán ezekben a kérdésekben. Az a
nemzetietlen gondolkodás, amely az európai és amerikai társadalmakat
a huszadik század második felében uralma alatt tartotta, még
itt ül a lelkünkön. Még azoknak az embereknek a feje, lelke is
telítve van vele, akik meg akarnak szabadulni tőle, és akik az
említett választási győzelmet kiharcolták. Még ezt tanítják
az egyetemen és a középiskolákban. Csak most készül az új
oktatási és nevelési rend. S még az sem világos, hogy mi
lehet az új magyar rendszer alapja, s mit kell az alkotmányban
elsősorban lefektetni, az új rendszer alapjává tenni.
Új uniós gazdaságpolitika szükséges (4.oldal)
Interjú Palkovics Imrével, a Munkástanácsok
Országos Szervezetének elnökével
2004
óta, amióta csatlakoztunk ehhez a piacoz, egészen a válságig,
2008-ig mintegy 500 milliárd euró vándorolt ki a periférián lévő
országokból a centrum felé. Most pedig olyan megoldási
javaslatokat terjesztenek elő az EB-ben a fizetési mérleg
egyensúlyának megteremtésére európai szinten, ami ugyanúgy sújtja
a már kifosztott országokat, mint ennek az egész folyamatnak a
nyerteseit. Így minden országnak hasonló feladatokat kéne végrehajtani,
s ezek közül a legelfogadhatatlanabb megoldás, hogy az európai
munkaerőpiacon reálértékben csökkenteni kell a béreket. Tehát
az Annual Growth Survey szerint a bérek leszorításával és a
reálbérek csökkentésével, pl. az inflációhoz való indexálás
megszüntetésével kell helyreállítani egyes országok versenyképességét
és ezáltal a fizetési mérleg egyensúlyokat. Erre mi azt
vetettük föl, hogy akkor igazán versenyképes gazdaság ma Kína,
mert ott az egy órai munkabér 1 dollár, míg Németországban
pedig 50 dollár. Tehát az 50 dolláros munkabért kell addig
lecsökkenteni, hogy a kínaival versenyképes legyen? Ez természetesen
lehetetlen.
Jövőnk a gyermek
Népesedési kerekasztal Budapesten (5.oldal)
A
gyermektársadalom szociális világának ügye igen erősen
kapcsolódik a nyugdíjrendszerhez. A konferencia megállapította:
a fenntartható nyugdíjrendszer lényege, hogy mindenkinek kell
maga mögé állítani egy járulékfizető polgárt idős
napjaira. Vagyis gyakorlatilag minden tényleges szülőpárnak
legalább két gyermeke legyen, ha csak nem kívánunk nagyon nagy
arányú migrációra berendezkedni, annak minden gondjával. Más
országok tapasztalata azt mutatja, hogy a változó szabályozás
hatására nőtt a születések száma. Magyarországon a felmérések
szerint a vállalni kívánt gyermekszám megegyezik az általunk
javasolt modell elvárásaival, tehát van remény.
A szocializmus gyönyörű évei
Kurucz Gyula: Akkor is, ha fáj c. kisregényét
ismerteti Győri Béla
(7.oldal)
Kurucz
Gyula legújabb kisregénye Akkor is, ha fáj címmel jelent meg
2010-ben. Kurucz könyveinek száma meghaladja az ötvenet.
Dolgozott szabadúszó íróként, segédmunkásként és kultúrdiplomataként.
A szépíráshoz soha nem lett hűtlen. Mostani regénye az 50-es,
60-as évek Magyarországán zajlik. Egy kisvárosba vezet el bennünket,
ahol értelmiségi körökben író, tanár, újságíró és pártbizottsági
lények világát idézi meg. Ezzel szemben az a helyzet, hogy
Kurucz Gyulának a témát egyetemi városa adja. Debreceni nagy-
és kisemberek arcát fedezhetjük fel a könyv lapjain. Feltűnik
a nagyhírű professzor, Barta Imre, a Kossuth Lajos Tudományegyetem
Magyar Intézetének igazgatója, illetve Kovács Kálmán docens,
az Ady-kutató, a varázslatos egyetemi előadó, a Kossuth
Egyetem minden női hallgatójának bálványa. Feltűnnek és
jelentős szerepet játszanak a műben a számunkra névtelen pártbizottsági
emberek és Bozó Bertalan irodalmár, a megyei KISZ-bizottság,
majd a megyei pártbizottság szépreményű embere, a regény főhőse,
akinek keserű sorsa elképesztő fordulatokon át vezet a halálig.
A Habsburgok lerombolták, a magyarok újjáépítik
(9.oldal)
Gyimesfelsőlok
közelében még a középkorban emelték azt a kőkápolnát a
Szentlélek tiszteletére, ahol a csíksomlyói búcsúra
igyekezve és onnan visszatérve találkoztak, majd elbúcsúztak
egymástól a székelyek és a csángók. A széphavasi Szent László
- kápolna felújításával ezt a zarándokútvonalat szeretnék
újjáéleszteni. A tervről a Széphavas Egyesület vezetőségi
tagját, a világ-és Európa bajnok úszót, dr. Hargitay Andrást
kérdezte Medveczky Attila.
Az istenhit és a tudás egységéért (10.oldal)
Hofher József jezsuita atya:
A Földet Isten mindannyiunk számára teremtette, s nem azért,
hogy egyesek végtelen módon kizsákmányolják, s rátegyék a
kezüket az ásványkincsekre, vagy az ivóvízkészletre. Több
mint egymilliárd embernek nincs megfelelő ivóvize. Ez már valóban
politikai kérdés. Néhányan oly méretékben zsákmányolják
ki a Földet és pusztítják az erdővagyont, hogy ezzel
lakhatatlanná teszik az emberiség számára bolygónkat. Az élet
védelmében mondom: nem működhetnek olyan politikai rendszerek,
melyek csupán birtoklási vágyuk miatt akarják kisajátítani
és kizsigerelni a Földet.
Szőcs Zoltán: Blum úr és a híre (15.oldal)
Itt
van például a nagybeteg Joáv Blum, aki a világháló segítségével,
ékes angol nyelven tudatja öt kontinens minden érdeklődőjével:
Magyarországon egy becsületéről, etikus és tisztességes
magatartásáról, demokratikus, jogkövető irányultságáról híres
külföldi üzletembert – vagyis őt – minősíthetetlen rendőrségi,
nyomozati, jogi és rágalomhadjáratnak tesznek ki, pedig csak
munkahelyeket akart teremteni alkotmányos keretek között. Semmi
mást. Ez áll Iustitia mérlegének egyik serpenyőjében, a másikban
a következő tények: az érintett terület megvásárlása egy
olyan telekspekuláció keretében történt volna, ahol egymilliárd
forint kár éri az államot. Hogy ez megvalósulhasson, csak azért
volt elképzelhető, mert a legmagasabb politikai szintekről
kiinduló garanciák és jóváhagyások bábáskodtak Blum úr
befektetésének intézése körül.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
|
