vissza a főoldalra

 

 

 2011.01.14. 

Ferdinand Hérold – Sir Frederick Ashton: A rosszul őrzött lány
(Magyar Állami Operaház – Magyar Nemzeti Balett)

La Fille mal gardée, magyarul A rosszul őrzött lány ősbemutatója még az 1789-es francia forradalmat megelőző napokban volt Bordeaux-ban, ahol Jean Dauberval társulata vitte színre. Zenei anyaga az eredetihez képest jelentős mértékben változott: az 1792-ben született és 1833-ban elhunyt, a párizsi opera számára számtalan dalmű és 6 balett zenéjét szerző Louis Joseph Ferdinand Hérold is módosított rajta, az általa komponált muzsikát játszották hosszú éveken keresztül. Legalaposabban még a múlt században a Royal Balett számára John Lancbery dolgozta át. Ezt a változatot 1960. január 28-án a Covent Garden Opera premierjén hallhatta először a londoni közönség. Hérold zenéjéből Lancbery kihagyott jó pár neki kevésbé tetsző részletet, ugyanakkor beemelt közismert Handel, Mozart, Donizetti és Rossini-dallamot, például ez utóbbi szerzőtől a Sevillai borbély nyitányát. Sir Frederick Ashton az angol balett „szülőatyja”, akinek ars poeticája szerint a táncművészet legfőbb feladata, hogy a zenét lefordítsa a mozgás formanyelvére, és mindezt magasabb rendű szépséggel meg éltető, meleg humorral fejezze ki.

A rosszul őrzött lányt londoni bemutatója után nem sokkal később már színre vitték hazánkban is, 1971 márciusában volt az első előadása az Erkel Színházban. Balettművészetünk meghatározó nagy egyéniségei, köztük Fülöp Viktor, Róna Viktor, Orosz Adél és Sipeki Levente táncolták a főbb szerepeket. Ez változó szereposztásban egészen 2007-ig, az Erkel Színház bezárásáig ment, azóta viszont nem láthatta a közönség. Ezt a produkciót változatlan formában – ugyanazokkal a díszletekkel és jelmezekkel - vitték színre az Operaházban 2010. november 27-én. A színpadra állító balettmester Jane Elliott és az az Alexander Grant, aki az ősbemutatón a félnótás Alaint táncolta. Grant azért kíséri kitüntető figyelmével a földgolyó bármely pontján játszott Rosszul őrzött lányt, mert Frederick Ashton őrá hagyta a darab előadói-kiadói jogait, ezért rajta tartja a szemét minden egyes felújításon. Van min őrködnie, hiszen jelenleg is a világon közel negyven balett-csoport tartja műsorán A rosszul őrzött lányt.

Hérold és Ashton balettjának a cselekményét egyetlen kissé hosszú, mellérendelő mondatba bele lehet sűríteni: Simone, a gazdag özvegyasszony az igencsak mutatós leányát, Lise-t a másik tehetős özvegyember fiához, a szellemi fejlődésben kissé visszamaradt, az esernyőjéhez foggal-körömmel ragaszkodó Alainhez akarja feleségül adni, csakhogy ez az okos és elbűvölő leányzó a szegény, de jó kiállású Colas-t szereti; a fiatalok azonban túljárnak az öregek eszén, anyai áldással végül összeházasodnak. Ez roppant vidám történet, különösen a habókos Alainen és a szigorúnak és rendíthetetlennek látszani akaró mamán lehet felhőtlenül kacagni. Az egész előadást átjárja az a fajta megfoghatatlan, gyermeki báj, valamint aranyló derű és kedves humor, ami a mindenféle kemény, tankos-romantikus történetekhez szokott hétköznapjainkból rendkívüli módon hiányzik, és amire oly nagy szükségünk van, mint egy falat kenyérre. A produkció fényét emeli még a feldíszített kocsit húzó, élő póniló többszöri átsétálása a színpadon. Ennek a kezes kis jószágnak a feltűnése nem csupán a gyerekek, de a felnőttek arcára is boldog mosolyt varázsol. Szívmelengető látni a tyúkudvar engedelmes lakóit, élükön a harcias kakassal, aki bizony nagyúr a saját szemétdombján. A fapapucsos tánc most is osztatlan elismerést arat a nézők között.

A Nemzeti Balett társulata kitesz magáért, és minden dicséretet megérdemel. Simone „szoknyaszerepét” Bajári Levente kellő eréllyel és marcona következetességgel személyesíti meg. Lányát, a boszorkányos ügyességű és furfangú Lise-t Radinya Dace úgy jeleníti meg, ahogyan az ilyen eszes leányzót elképzeljük: ügyesen és alapos körültekintéssel harcol a szerelméért. A szépfiú Colas-t alakító Bakó Máté pedig olyan, amilyennek a hősszerelmesnek lennie kell: epekedőnek és minden akadályt legyőzőnek. A leghálásabb szerep természetszerűen a mulya, kótyagos és hoppon maradt Alainé. Katona Bálint brillírozik ennek az eszement karakternek a megjelenítésében. A szoknyák után még igencsak megforduló Thomas gazdát Nagyszentpéteri Miklós alakítja. A csirkéket Séra Mónika, Antal Tünde, Dienes Ilona és Szűcs Ildikó, a kakast Banka Viktor táncolja. A fapapucsos táncot pedig Somorjai Emese, Pisla Artemisz, Bacskai Ildikó és Carulla Jessica adja elő. Az Operaház zenekarát Szennai Kálmán vezényli. Felülmúlhatatlan örömben és lelket frissítő élményben van annak része, aki megnézi A rosszul őrzött lány felújítását. Megerősíti az embereket abban a hitükben, hogy van még magasabb rendű érték a világban, és akad olyan előadás, ami ezt bizonyítja.

 

Dr. Petővári Ágnes