|
 2011.01.19.
Megjelent a Magyar Fórum XXIII. évfolyamának
3. száma!
A tartalomból:
Csurka István : Történelemhamisítás
- Nyugat-Balkán – átstartolás (2.oldal)
Amit elsők között
tudtul adott, az is a várakozásnak megfelelő volt: öt pacákot
már letartóztattak a szombat esti három leány halálát eredményező
bulit rendezők, a felelősök közül. Magasabb sarzsit egyelőre
még nem, de már annak a felelősségét is megpendítették. Láttuk,
amint az Országgyűlésben Bajnai Gordon, az Európai Unióra
hivatkozva előadta, miért kell egyszerűsíteni a kereskedelmi vállalkozások
működésbe lépésének engedélyezését. Akkor az Országgyűlés
nem természetes többsége, hiszen az SZDSZ már kilépett a koalícióból,
de üzletileg még támogatta a kormányt, megszavazta, hogy a
kereskedelmi vállalkozásoknak csak regisztráltatni kelljen a vállalkozásukat,
és már el is kezdhetik a működésüket. A kormány eltekintett
attól, hogy megfelelnek-e a működés elemi egészségügyi,
jogi, építésügyi, tűzrendészeti feltételeinek, és egyúttal
egyszerű kereskedelmi tevékenységnek ismerte el a diszkóműködtetést
és a szórakoztatás közben folyó kábítószer-kereskedelmet
is. Mert tulajdonképpen ez volt a fontos a Wallis-kormánynak. Ez
volt a rendelet kiváltója. A drogbárók, a volt olajszőkítők,
dörömböltek a kormány ablakán: itt áll a rengeteg lopott pénz
a fiókjainkban, a serdületlen ifjúság pedig alig várja, hogy
ellássuk. A magyar nemzet legfogékonyabb részének erkölcsi,
fizikai és szellemi leterítése nem várhat tovább, mert jön a
Fidesz-kormány és akkor már késő lesz. Feljelentünk
benneteket az IMF-nél vagy még feljebb a Sorosnál, ha nem
agyaltok ki valamit, hogy azonnal elkezdhessük a 12-14-18 éves
korosztály halaszthatatlan mérgezését. Mert az idősebb réteg
már nem fogyaszt eleget, illetve elhúzódik magánlakásokba. De
a serdületlen ifjúságban még óriási üzlet van. És Bajnai lépett.
Három ártatlan halott a kábítószer- terjesztés rovásán. A
jól indult nap egyre sötétebb lett. Másról már alig volt szó.
Hirtelen megnyilvánult a Lady Dianás részvét, amelyből annak
idején a cigányok által meggyilkolt román kézilabdázó is
kapott, megérdemelten, és az iskolába kivonultak a pszichológusok.
Állítólag azért, hogy segítsék feldolgozni a történteket a
diszkózó ifjúságnak. Beszéltek és beszéltettek. A dolog
menthetetlenül elindult a képtelenséggé felfejlődés irányába.
Mert nem hiszem, hogy egyetlen lélektanász ki merte volna
mondani: gyerekek, ne járjatok diszkóba, hanem tanuljatok keményebben
és sportoljatok, ha nem bírtok az energiáitokkal. Percről
percre felfejlett, mennyire beteg és menynyire alárendelt ez a
magyar társadalom. Maffiáknak van alárendelve.
Zsille Gábor: Liszt Ferenc, az író
Az első életrajz Chopinről (4.oldal)
Ő
írt elsőként életrajzot korszakalkotó pályatársáról, a
harminckilenc esztendősen elhunyt Fryderyk Chopinről
(1810–1849). Francia nyelven írt művével 1850 nyarán készült
el, és először a
La France Musicale
című folyóiratban jelent meg folytatásokban, 1851 februárja
és augusztusa között. A következő évben kötetbe szerkesztve
is kiadták. „Mindössze” huszonegy újabb évnek kellett
eltelnie, hogy 1873-ban a Franklin Társulat gondozásában napvilágot
lásson a magyar nyelvű kiadás. A fordítást Wass Ottilia grófnő
(1829–1917) készítette: ugyanazon czegei Wass család tagja,
amelynek manapság kétségkívül legismertebb tagja Wass Albert
író. Pedig a maga korában Wass Ottilia, az Erdélyi Múzeum-Egyesület
nagy pártfogója is országosan ismert volt. Költőként nem
csupán magyarul, de németül és franciául is verselt,
kiterjedt levelezést folytatott angolul és olaszul, illetve számtalan
helyen publikált. Liszt Ferenc Chopin-életrajzához fordítói
előszót is kanyarított, amelyet szabadkozással kezd:
„Kevesek számára íratott e könyv, és hazánkban kevesen
ismerik.” E kijelentés első fele napjainkra örvendetesen megváltozott:
a hálás utókor időközben felfedezte magának Chopin munkásságát.
Posztumusz vezérezredes lehet vitéz Jány
Gusztáv (5.oldal)
A rehabilitációs folyamatról és a Jány
Gusztáv elleni perről dr. Galli István ügyvéd úrral beszélgettünk.
–
Az akkori köztársasági elnök döntött úgy, saját magának
fenntartott jogkörén belül. A Budapesti Népbíróság 3:2 arányban,
és szótöbbséggel a Népbíróságok Országos Tanácsa is
kegyelemre méltónak minősítette Jányt, és a védő is
kegyelemre terjesztette elő. Tildy Zoltán köztársasági elnök
a kegyelmi kérvényt 1947. november 22-én elutasította a
Nemzeti Főtanács – az államfői kegyelmi jogkört gyakorló
szerv – mellőzésével, a védelem 1947. november 25-én
elfogadott felfolyamodását nem bírálták el, s az ítéletet
1947. november 26-án végrehajtották a régi Gyűjtőfogház
udvarán.
Szűkös vajdasági költségvetés (9.oldal)
Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház
elnöke szerint a költségvetés
nem szolgálja a fejlesztést. Akkor vajon mire elegendő az a 600
millió euró, amivel a tartományi közigazgatás rendelkezik? Többek
közt erre a kérdésre vártuk a választ Egeresi Sándor elnök
úrtól.
–
Már a gazdasági mutatók is nehéz évet vetítenek felénk.
2010-ben az ipari termelés nem érte el az 1990-ben megvalósított
ipari termelés felét sem. A bruttó társadalmi össztermék
stagnál, az infláció pedig immáron két számjegyű,
pontosabban 11%-os. Ilyen körülmények közepette Vajdaság
egyre rosszabb helyzetben van, s először fordult elő, hogy a
bruttó társadalmi össztermék lakosonként Vajdaságban a köztársasági
átlag – 3632 euró– alatt volt 4, 8%-kal. Ebből is kiviláglik,
hogy mit tett Vajdasággal a nagy központosítás. Az elmúlt két
év során először történt meg, hogy a vajdasági átlagjövedelem
alacsonyabb volt a köztársasági átlagnál. Ha figyelembe vesszük
azt, hogy a vajdasági gazdaság mivel járul hozzá a szerbiai költségvetéshez,
akkor egyértelműen aránytalanságok mutathatók ki.
Mikó-terv a gazdasági autonómiáért (9.oldal)
A
magyarországi Széchenyi-terv mintájára Mikó-tervet készülnek
kidolgozni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szakemberei a
magyarság által lakott régiók gazdasági fejlesztésére.
Minderről László János
urat, az EMNT gazdasági szakbizottságának, és a Székelyföldi
régió elnökét kérdeztem.
– Egy gazdasági fejlesztési stratégiáról
van szó. Az EMNT nem politikai párt, nincsenek képviselői a
parlamentben, ez azt jelenti, hogy külföldi szakértők és pénzintézetek
segítsége az a remény, ami a program kidolgozását
megalapozza?
–
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egy civil-politikai kezdeményezés,
sok tagot tömörítő szervezet. Szakbizottságokat is kialakítottunk,
így az EMNT keretén belül működik egy gazdasági szakbizottság,
amelynek célja Erdély autonómiájának – természetesen
gazdasági vonatkozásban is – elősegítése, kivívása. A
program kidolgozása a gazdasági szakbizottság elnökségének a
feladata, természetesen bevonva neves erdélyi és anyaországi
szakembereket, egyetemi kutatókat is a munkába.
– Arról van szó, hogy az erdélyi vállalkozók
külföldi bankoktól kapjanak kedvezményes hitelt?
–
Igazából ennél sokkal többről van szó: fejlesztési tervek,
kiállítások, konferenciák szervezése, az erdélyi gazdaság
motorjának nevezhető kis- és középvállalkozások segítése,
a fiatalok vállalkozó kedvének segítése, a szülőföldön
való boldogulásuk elősegítése, mikróhitelek biztosítása,
kamattámogatás, egyszóval minden, ami az erdélyi magyar gazdaságot
felélénkíti, segíti, rövid – ebben a válság okozta rossza
gazdasági helyzetben –, illetve hosszútávon is. Természetesen
számítunk az anyaország, a jelenlegi magyar kormány hathatós
támogatására is, ezen belül rövidesen egyeztetések kezdődnek
az Ön által felvetett témában, a hitelnyújtás témájában
is.
Magyarok, ferencesek, mártírok (10.oldal)
Hét
ferences vértanú boldoggá avatási ügyének előrehaladásához
újabb tanúk jelentkezését várja a Magyarok Nagyasszonya
Ferences Rendtartomány. A hét szerzetes 1944 és 1954 között
életáldozatával tett tanúságot hitéről és emberszeretetéről.
A püspöki konferencia december elején hozott döntése értelmében
támogatja Körösztös Krizosztom, Kovács Kristóf, Hajnal Zénó,
Kiss Szaléz, Lukács Pelbárt, Kriszten Rafael és Károlyi Bernát
boldoggá avatásának ügyét. A boldoggá avatási folyamat következő
szakaszairól, a hét szerzetes életáldozatáról fr. Kálmán
Peregrin ferences egyháztörténészt, az eljárás posztulátor-helyettesét
kérdezte Medveczky Attila.
Szőcs Zoltán: Amiről Konrád nem beszélt (15.oldal)
Konrád
szerint a különféle nemzeteknek nem asszimilálni kell a zsidókat
(cigányokat), hanem integrálni. Kár, hogy nem mond többet erről
az asszimiláció nélküli integrációról, én ugyanis elég
nehezen tudnám modellálni magamban. Az integráció ugyanis kétféleképpen
valósulhat meg. Vagy úgy, hogy a befogadó nép mindenben tudomásul
veszi a „vendégek” igényeit, és kielégíti azokat, vagy úgy,
hogy kölcsönös kompromisszum révén adok is, kapok is. Ez utóbbi
viszont már részleges asszimiláció. De mert Konrád ezt élethazugságnak
minősíti, ezzel azon igényét is benyújtja, hogy a vendégjog
alapján, a vendéglátók részéről, az ő számlájukra valósuljon
meg a kívánatos és elvárható integráció. A 80. életévéhez
gyorsvonati sebességgel közeledő Konrád elérkezettnek látja
az időt az izraeli állampolgárság felvételére. Nem látom
pontosan, hogy miért, de őt olvasva úgy vélem, van ebben
valami kései bocsánatkérés amiatt, hogy eddig Magyarországon
múlatta az időt. Vendégként, ahelyett, hogy otthon, gazdaként
élt volna az övéi között.
Botrány a debreceni Jobbikban (19.oldal)
Juhász
Kálmán, a debreceni Jobbik szervezet tagja, többedmagával kilépett
a pártból. Kilépése után az interneten is megjelent Kulcsár
Gergelynek, a Jobbik országgyűlési képviselőjének címzett
levelében azt állítja, hogy a Jobbik debreceni szervezete fiktív
számlát számolt el, melyet ő állított ki. A levélben Juhász
megemlíti, hogy „fizikai inzultus” érte Vona Gábor rendezvényén.
Kulcsár Gergely sajátos válaszlevelében lepatkányozta Juhászt,
majd az országgyűlési képviselői státusszal meglehetősen
nehezen összeegyeztethető megjegyzést tett: „Arról miért
nem beszélsz, hogy korábbi üzlettársaid miért vágtak pofán
és miért keresnek még a mai napig is a zsákai címeden? Inkább
köszönetet mondhatnál nekem/nekünk, hogy nem mondtuk el nekik
a debreceni címedet.” Az alvilági stílusú levelezést a
Jobbik debreceni alelnökének körlevele teszi teljessé. „Természetesen
keressük a jogi,büntetőjogi lehetőségeket a felelősségre
vonás vonatkozásában, ami az ügynek nem a személyek elleni
vonatkozásai, hanem a szervezet vezetőségi tagja elleni támadás
a fő motiváló oka. Üzenet is kíván ez lenni, mely a
fegyelem, és a védelmi mechanizmus fejlődését hivatott
transzparenssé tenni.” – áll a helyesírási, értelmi és
stiláris hibáktól hemzsegő körlevélben.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
|
