vissza a főoldalra

 2011.01.21. 

Megfélemlített magyar közösség

Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja elnöke január 3-án a pozsonyi magyar konzulátuson benyújtotta igényét a magyar állampolgárságra. Tette ezt annak ellenére, hogy északi szomszédunknál jelenleg még a korábbi kormány által elfogadott ellentörvény van érvényben, és aszerint, aki más ország állampolgárává válik, az elveszíti a szlovák állampolgárságot. A magyar állampolgárság felvételének lehetőségeiről, Bugár Bélának a magyarság asszimilációjával kapcsolatos kijelentésével és pártja tavaszi tisztújító nagygyűlésével kapcsolatban Berényi József elnök urat kérdeztem.

 – Azt olvastam, hogy eddig 19 ember veszítette el a szlovák állampolgárságát, azért, mert felvették egy más országét is. Ők magyar nemzetiségűek?

 – Információim alapján nem magyarok.

 – Nem tart attól, hogy ön lesz a huszadik?

 – Bízom abban, hogy az új szlovák kormány betartja ígéretét, és úgy módosítja az állampolgársági törvényt, hogy az nem fosztja meg állampolgárságuktól azokat, akik más ország állampolgáraivá is váltak. Mivel a magyarországi ügyintézés 3-4 hónapig tart, a szlovák parlament valószínűleg márciusban módosítja az állampolgársági törvényt, a magyar állampolgárság felvételekor már az új jogszabály lesz érvényben. Elhangzottak már olyan ígéretek, hogy mindenki kezdeményezheti a magyar állampolgárság felvételét, a kormánykoalíció majd módosítja az adott jogszabályt. Remélem ez így is lesz.

 – Ezzel a lépésével példát akar mutatni a felvidéki magyaroknak?

 – Nyilvánvaló, hogy ez a tettem kiváltotta a sajtó és a közvélemény figyelmét, ugyanakkor mindenkinek azt tanácsolom, mérlegelje: mikor és hogyan él ezzel a lehetőséggel, de természetesen azt szeretném, hogy minél több szlovákiai magyar vegye föl a magyar állampolgárságot.

 – Azzal, hogy a Híd magyar képviselői nem veszik fel a magyar állampolgárságot, az nem oszthatja-e meg a felvidéki magyarokat?

 – De igen. Azt is hallottam, hogy kérvényezésemet hazardírozásnak tartják. Ha ez a véleményük, arra azt mondom: a Híd saját érdekérvényesítését kérdőjelezi meg a kormányban, hiszen politikusai a helyhatósági választások előtt erőteljesen kampányoltak azzal, hogy ezt a kérdést megoldják, még akkor is, ha ők maguk nem kérik majd a magyar állampolgárság fölvételét. Remélem, hogy a kampányban ezek nem csak üres szavak voltak.

 – Úgy olvastam, hogy pl. Komáromban elég sokan kérik a magyar állampolgárságot, pont abban a városban, amit régebben Bugár-fészeknek mondtak. Mi lehet a fő indok?

 – Véleményem szerint a felvidéki magyarság kb. 30-40 %-a hajlandó minden ösztönzés nélkül többletáldozatot hozni azért, hogy identitását jobban megőrizze és kimutassa. Ez nem csak Komáromra jellemző, bár ez a város jobban élvezi a média figyelmét. A feladatunk az, hogy a fennmaradó többséget meggyőzzük arról a törvénymódosítás után, hogy éljen az állampolgárság felvételének lehetőségével, mert ezzel erősítjük a Kárpát-medencei magyar összetartást.

 – Tehát erős még a felvidéki magyarokban a félelem?

 – Nagyon! Amikor még a nyáron egy rendezvényen arról beszéltem, hogy mi vagyunk a legmegfélemlítettebb magyar közösség, arra azt felelték: ez nem valós kép. Most, a kettős állampolgársággal kapcsolatban is látható: mindenütt nagyobb a lelkesedés, mint nálunk. Ez nem csak az ellentörvény miatt van így. Egy hosszú folyamatról van szó, melynek fontos elemei: a mai napig lezáratlan Malina Hedvig-ügy, a dunaszerdahelyi szurkolóverés, a nyelvtörvénybe foglalt megmaradt szankciók. Mindezek arra késztetik a felvidéki magyarokat, hogy ne merjék nyilvánosan felvállalni nemzetiségüket.

 – Említette a nyelvtörvénnyel kapcsolatos szankciókat. A Fico-kormány idején volt olyan erős nemzetközi sajtóvisszhang pl. a nyelvtörvénnyel, mint most a magyarországi médiatörvénnyel kapcsolatban?

 – Ennyire erőteljes nemzetközi médiatámadásról nem beszélhetünk. A Fico-kabinet megalakulásakor, azért mert egy szélsőjobboldali párt is kormányra került, akkor volt némi európai nyomásgyakorlás, de jóval gyengébb, mint a jelenlegi magyar kormány elleni hadjárat.

 – Gondolom a szlovák sajtóban most rosszabb Magyarország megítélése, mint régebben.

 – Megalapozott a feltételezése: a szlovák sajtó egésze – függetlenül az irányultságtól – támadja a magyar kormányt a sajtószabadság védelme mentén. Magyarország a szlovák sajtó szerint mélyponton van. Emögött látható az a szándék, hogy Magyarország ilyen jellegű lejáratásával elriasszák Szlovákia magyar lakosait a magyar állampolgárság kérvényezésétől. Azt is látni kell, hogy eddig Magyarország volt az az állam, mely a szlovákiai tarthatatlan állapotokra felhívta a figyelmet, tehát úgy érzik nálunk, hogy revansot vehetnek.

 – Bugár Béla, a Híd elnöke kijelentette: „sok magyar szülő is, elég nagy százalékban, szlovák iskolába járatja gyerekét, ami természetesen nem jelent problémát.” Idén népszámlálás lesz Szlovákiában; ez a kijelentés mennyiben befolyásolja annak eredményét?

– Ez a kijelentés sajnos csak a „hab a tortán”. A Híd politikusai túlzottan meg akarnak felelni a szlovák közvéleménynek. Ezt a mondatot is sajnos ennek a magatartásnak tudhatom be. Bugárék megalázkodnak a szlovák politika előtt, mert úgy gondolják, ezzel jól járhat a magyar közösség, több jogokat kaphat. Ez 20 évig nem működött, s az eredmény csak az asszimiláció felgyorsulása lehet. Magyar identitásukat felvállaló emberek közt a mai napig általánosan elfogadott tézis, hogy közösségünk jövője elsősorban a magyar tannyelvű iskolákra épül. Az iskolaválasztás joga természetesen a szülőké. Ugyanakkor felelős szlovákiai magyar közéleti személyiség nem nevezheti problémamentesnek, ha magyar szülők nem a magyar iskolát választják.

 – Az MKP kampányt folytat-e majd annak tekintetében, hogy a magyarok merjék vállalni származásukat?

 – Mindenképpen ez a célunk, és úgy lehetünk ebben sikeresek, ha a civil szervezeteket, a polgári társulásokat, és az egyházakat is megszólítjuk, s velük együttműködünk. Még az év elején tárgyalni kell a jelentős szlovákiai magyar közintézményekkel, hogy megvitassuk a közös föllépés lehetőségeit.

 – Tud olyan szlovák állampolgárról, aki nem beszéli már felmenői nyelvét, de mégis magyarnak vallja magát?

 – Személy szerint ilyen embert nem ismerek, de az nem zárja ki, hogy ne lenne rá példa. Nem hiszem, hogy sokan lennének.

 – Minek vallják magukat a szlovákiai cigányok?

 – Attól függ, hogy milyen közösségben élnek. Ha magyarok közt, akkor általában magyarnak, ha szlovákok közt, akkor pedig a többségi nemzethez sorolják be magukat. Kevesen vallják magukat viszont romának. Most meglátjuk, hogy ez a trend mennyire változott meg.

 – Elképzelhető, hogy egyesek azért is akarják, hogy a magyarok inkább szlovákoknak vallják magukat, hogy a központi költségvetésből kevesebb pénzt adjanak a kisebbségi kulturális intézmények működésére?  

– Ez pontosan így van. A kisebbségi kultúrák állami támogatását is a kisebbségek számarányát tekintve határozzák meg. A nyelvi jogok is a kisebbségek számarányától függnek. A jelenlegi jogszabály szerint, amennyiben egy településen a kisebbségi számarány eléri a lakosság 20 %-át, használhatják anyanyelvüket a hivatalos ügyintézés során is. Ha a magyarság lélekszáma 20% alá csökken, akkor megszűnt Szlovákiában a „magyar-probléma”.

 – Ön szerint mennyi magyar lesz a 2011-es népszámlálás után Szlovákiában?

 – Sajnos nagy a veszélye annak, hogy a lélektani 500 ezer alá csökken a szlovákiai magyarság lélekszáma.

 – Tisztújító kongresszusuk idén tavasszal lesz. Lehet-e már tudni pontosabbat?

 – Az MKP Országos Tanácsa január 15-ei ülésén foglalkozik ezzel a kérdéssel. Fel kell állítaniuk a tisztújítási folyamat ütemtervét, a helyi szervezetektől kezdve a járási, kerületi és országos szintig. Véleményem szerint a kongresszus időpontjára április vége vagy május eleje lenne a legmegfelelőbb, de erről is az MKP Országos Tanácsa dönt.

 – Megpályázza az elnöki posztot?

 – Amennyiben érzem majd a régiók részéről a támogatását, igen. Ha nem, akkor a sikeres helyhatósági választások eredményének tudatában emelt fővel félreállok.

Medveczky Attila