vissza a főoldalra

 2011.01.28. 

Posztumusz vezérezredes lehet vitéz Jány Gusztáv

Schmitt Pál államfőhöz fordult a második magyar hadsereg egykori parancsnokának védője. Dr. Galli István azt kéri, az államfő nevezze ki posztumusz vezérezredessé a háborús bűncselekmény miatt 1947-ben jogsértően elítélt és kivégzett Jány Gusztávot. A volt tisztet a Legfelsőbb Bíróság 1993-ban felmentette a koholt vádak alól. A rehabilitációs folyamatról és a Jány Gusztáv elleni perről dr. Galli István ügyvéd úrral beszélgettünk.

 – Ki kérte föl önt vitéz Jány Gusztáv védelmére?

 – Jány Gusztávnak nem voltak olyan hozzátartozói, akik meghatalmazást adhattak volna a védelem ellátására. Ezért erre engem a Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsának elnöke kért föl.

 – Olyat kért föl, aki szimpatizált Jány személyével?

 – Ezt nem hiszem. Egy 1947-es ügyről van szó, így ’93-ban azt nem tudták mérlegelni – nem is kell – , hogy Jány Gusztáv kinek is szimpatikus.

 – Ilyen esetben vádhatóságról is szó van?

 – Természetesen, mert egy speciális büntetőjárásról van szó.

 – Mi alapján kérheti ön az államfőtől, hogy nevezze ki posztumusz vezérezredessé a kivégzett hadseregparancsnokot?

 – 1945-ben az akkori magyar hadügyminiszter – többek közt – Jány Gusztávot saját hatáskörében háborús bűnösnek nyilvánította, lefokozta és kicsapta a hadseregből. Az utóbbi egy ismert szakkifejezés. Amikor Jány Gusztáv 1946-ban önként visszajött Magyarországra, hogy az ő szolgálati parancsait végrehajtó korábbi alárendeltjeit – akik ellen már folytak büntetőeljárások – megvédje, akkor ő már rendfokozat nélküli „civilként” került a Népbíróság elé. A népbírósági ítélet pedig az ő rendfokozatával nem is foglalkozott. Ezért 1993-ban, a felülvizsgálati eljárásban, nem lehetett bíróság útján helyreállítani az ő rendfokozatát. Miután ilyen hosszú időn keresztül hivatalból ebben az ügyben senki sem intézkedett, mint egykori védője úgy vélem: miután Jányt fölmentették minden háborús bűn vádja alól bűncselekmény hiányában – ez igen lényeges –, akkor a lefokozásnak is megdőlt a jogalapja. Azért fordultam Schmitt Pálhoz, mert a köztársasági elnök a hadsereg főparancsnoka, és az alkotmány jogában ő nevezi ki , illetve lépteti elő a tábornokokat, így most a kérelem arra irányul, hogy a már említett előzményekre figyelemmel helyezze vissza államfői intézkedéssel helyezze vissza őt a jogtanul elvett vezérezredesi rendfokozatába posztumusz módon.

 – Jány megítélése történészeti szempontból korántsem egységes. Nem tart attól, hogy az ön bejelentését követően még jobban elkezdik néhányan a sajtóban személyét mocskolni?

 – Ma már a mocskolás erős kifejezés, erről nem lehet beszélni. 1947-ben viszont valóban mocskolták személyét, pl. olyan karikatúrák jelentek meg róla, melyek könyökig véresen ábrázolták. Azt is mondták róla: korbáccsal verte a katonáit, mikor vissza akartak vonulni. 1993-ban Jány Gusztávot minden vád alól felmentették – a fő kérdés akkor vetődött föl – , s most, mikor kipattant ez az ügy, nem olvastam szélsőséges megnyilvánulásokat.

 – Amikor Jány Gusztáv 1946-ban hazatért, akkor tudta mi vár rá?

 – Teljes mértékben tisztában volt azzal, hogyha hazatér, akkor valószínűleg kivégzik. Nyugati ismerősei megpróbálták lebeszélni tervéről. Nem sokkal korábban halt meg felesége, így egyedül maradt, s azt mondta: hazajön mások becsületét megvédeni.

 – Ön a per előtt beszélgetett a hajdani vezérezredes beosztottjaival?

 – A beosztottak közül akkor már szinte mindenki meghalt, így az egyetlen személy, akivel beszélgetni tudtam akkor, Kéri Kálmán volt, aki az eljáró tanácsnak megköszönte az ítéletet és nekem pedig a védelem sikeres ellátását.

 – Azzal vádolják Jányt, hogy a magyar katonákat ócska felszereléssel küldték ki a Donhoz. Ez mennyiben felel meg a valóságnak?

 – A német hadvezetés azt ígérte, hogy a 2. magyar hadsereget felszerelik megfelelő nehéz fegyverekkel és téli ruházattal. Ebből alig lett valami. Jány a frontról viszont állandóan sürgette ezeknek az ígéreteknek a beváltását. Sőt le is akart mondani a főparancsnoki tisztről, de azt a kormányzó nem fogadta el. Így maradt a helyén, mint akit a parancs alapján neveztek ki. Jány, mielőtt kiment volna a frontra, átadott egy jegyzéket arra vonatkozólag, mire tart igény a hadsereg számára, erre csak ígéretek érkeztek. Valóban nem volt kellően felfegyverezve a 2. magyar hadsereg, s a létszáma is csekély volt ahhoz a frontszakaszhoz képest, aminek védelmére kirendelték.. Hadászati szakértők azt mondták, hogy terepviszonyoktól függetlenül egy hadosztály 7- 9 kilométer szakaszt tud védeni. A Don mellett viszont előfordult, hogy egy hadosztály 43 kilométert kellett volna, hogy védjen. Így a védelmi vonal, szakértői kifejezéssel élve, fátyolszerű volt, sok helyen lyukakkal, mélységi tagozódás és tartalék erő képzése nélkül. Ezek mind olyan objektív dolgok, amiket Jány Gusztáv önmaga nem bírt megváltozatni.

 – Miért nem kért Jány kegyelmet a tárgyaláson?

 – A népbírósági ítélet ellen az akkori jogszabályok kizárták a fellebbezés lehetőségét. Amikor megkérdezték tőle, hogy kér-e kegyelmet, Jány Gusztáv felállt és ezt mondta: „kegyelmet nem kérek, mert ezzel elismerném bűnösségemet.” Szerinte a kegyelem a bűnösök jogintézménye.

 – Érdekes, hogy a népbíróság is kegyelemre méltónak ítélte Jányt. Akkor ki a felelős a haláláért?

 – Az akkori köztársasági elnök döntött úgy, saját magának fenntartott jogkörén belül. A Budapesti Népbíróság 3:2 arányban, és szótöbbséggel a Népbíróságok Országos Tanácsa is kegyelemre méltónak minősítette Jányt, és a védő is kegyelemre terjesztette elő. Tildy Zoltán köztársasági elnök a kegyelmi kérvényt 1947. november 22-én elutasította a Nemzeti Főtanács – az államfői kegyelmi jogkört gyakorló szerv – mellőzésével, a védelem 1947. november 25-én elfogadott felfolyamodását nem bírálták el, s az ítéletet 1947. november 26-án végrehajtották a régi Gyűjtőfogház udvarán.

 – Jány Gusztáv evangélikus vallású volt. Hite mennyire adott neki erőt utolsó óráiban?

 – Óriási erőt adott neki a hite. 1993-ban egy kelenföldi egyházi öszszejövetelen Balikó Zoltán evangélikus tábori lelkész, aki Jányival töltötte annak utolsó óráit, elmondta nekünk, megkérdezte tőle: hogy tud ilyen erős lenni? Erre Jány azt válaszolta: „nem én vagyok erős, hanem aki mögöttem áll, Krisztus.” Ez a mondat Jány Gusztávnak a Farkasréti temetőben található sírján egy kis márványtáblán is olvasható.

 – Ön tehát beadta az államfőhöz a kérelmet. Mit lehet tudni, mennyi időn belül érkezik meg a válasz?

 – Erre nem létezik részletesen kidolgozott protokoll. Várom az államfő döntését és bízom benne, hogy az kedvező lesz.