vissza a főoldalra

 2011.07.08. 

Kultúraközvetítéssel a jogkövető magatartásért

2010 óta működik a Nemzeti Kultúráért Egyesület, mely soraiba gyűjtötte a kultúra avatott hazai művelőit. Több szekciója mellé, május 24-én, a Színház és Filmintézetben megalakította az egyesület kisebbségi tagozatán belül a cigány kulturális és művészeti szekciót, aminek vezetője Raduly József, a Művészeti-Oktatási-Kulturális Közéleti Alapítvány elnöke, fővárosi képviselő lett.

 – Gratulálunk a tisztséghez! Miért jött létre tavaly ősszel a Nemzeti Kultúráért Egyesület?

 – Ez az egyesület tavaly októberben alakult meg a magyar parlamentben olyan szakmai fórumként, amely biztosítja a kultúra egyes szegmensei között a kapcsolatrendszert, az átjárhatóságot. A cél, hogy támogatjuk a kultúrateremtő és kultúraközvetítő egyéni és közösségi tevékenységeket. Mi, alapítók, célul tűztük ki a Kárpát-medencében élő magyarság szellemi és kulturális erőterének, közösségeinek újjáépítését. Ebből következik, hogy olyan változásokra és tettekre van szükség, melyek elvezetnek a nemzettudat modern újjászületéséhez. Mi a magyarságot az európai kultúrkörön belül létező kulturális közösségnek tekintjük, amely nemzetkarakterében őrzi ősi gyökereit. Azt szeretnénk, ha az egyesület eredményeivel, s kiváló szakembereinek munkájával, a mindenkori kormány első számú partnere legyen a kultúra, a művészet és a hagyomány vonatkozásában. Egyesületünknek 15 tagozata van és 75 szekciója. El lehet képzelni, hogy milyen széleskörű tevékenységet folytatunk.

 – Úgy olvastam: neves művészek és alkotók jelölték erre a posztra. Ennyire bíznak érdekvédő és érdekérvényesítő képességében?

 – Hízeleg ezzel a kérdéssel. Onnan kell kezdenem, hogy a cigánykultúra a magyarországi kultúra, így az egyetemes kultúra része. Tehát a magyar kultúra érdekérvényesítő, érdekvédő feladatát nekünk, cigányoknak is meg kell oldanunk. Ezért helyet és lehetőséget kértünk és kaptunk is abban az egyesületben, aminek az elnöke Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, s ügyvezető alelnöke Csányi János Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházalapító. Alapítóként én vettem részt egyedül cigányszármazásúként, de természetesen a lehetőséget az egész hazai cigányság művészetének és kultúrájának a szolgálatába kell állítanom. Éppen ezért sikerült egy kisebbségi tagozatot létrehoznom, aminek a vezetője vagyok, s ezen belül a cigányszekciónak is a vezetője lettem. Egy ilyen grémiumba nem könnyű bejutni, ajánlások kellenek hozzá. A május 24-ei alakuló ülésre Csányi Jánossal együtt hívtunk meg jeles személyiségeket. Azt tudni kell, hogy egy polgári értékrendet képviselő szervezetről van szó, noha a kultúra nem ismeri a pártszíneket, az értékeket viszont meghatározhatjuk. Ez nem zárja ki, hogy ebben a szekcióban más ideológiájú művész is bekerüljön, ha itthon, vagy külföldön sikereket ért el. Összesen tizenöt főben gondolkodom a szekción belül, úgy, hogy a cigány művészet és kultúra legszélesebb spektruma képviselve legyen. A szekciót heten alapítottuk, s ezután még két „forduló” lesz. Az első körben, gondolkodás nélkül csatlakoztak a művészek, mert a polgári értékeket vallják magukénak. Második körben a fiatalokat akarom megszólítani, illetve azokat, akiket bíztatni kell: érezzék, tudják, milyen munka vár rájuk. Utoljára azokat próbálom megnyerni, akik más ideológiát képviselnek, mert nekünk nem a kirekesztés a célunk, hanem a közösség megteremtése.

 – Akkor most soroljuk fel az „első kör” résztvevőit.

 – Sántha Ferenc Kossuth és Prima Primissima-díjas cigányprímás, hegedűművész, aki fővárosunk díszpolgára lett, a cigányzenéért és a klasszikus zenéért „felel”. Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművész területe a dzsessz, az opera, a zeneszerzés és a musical lesz. Rostás Farkas György író, költő, műfordító Kisebbségi-díjas, József Attila-díjas és Babérkoszorús művész szintén a szekció tagja. Lakatos Tibor a sátoraljaújhelyi cigány táncegyüttes vezetője immár 27 éve. Magas szintű munkáját külföldön – ahol kurzusokat tart– jobban ismerik, mint idehaza. Ő tehát a folklórt, a táncot képviseli. Illés Bódi Barbara festőművész és művészettörténész, aki a fiatalabb korosztályt képviseli. Tolnai András pedig, akit lapjuk már bemutatott, megkoronázott cigánynóta és dalénekes, a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjének tulajdonosa.

 – Hazánkban tizenhárom kisebbség él. Csak a cigány hagyományrendszert kívánják felmutatni a kisebbségi tagozatban, vagy a pl. a németet és az örményt is?

 – A tagozatban igen. A tizenhárom taxatív kisebbségről egy 1993-as törvény szól. Összesen 12 kisebbség él, a tizenharmadik a cigány, ami nem kisebbség, hanem etnikum, mert nincs anyaországa. Természetesen a kisebbségi kategóriába való kerülésnek egyéb kritériumai is vannak. De miért is kell a cigányt kiemelni? Mert az összes kisebbség 400 ezer főt tesz ki, míg maga az etnikum egyedül 800 ezret. Így a cigányság létszáma, aránya és mély megalázott helyzete arra készteti a társadalmat, hogy kiemelten foglalkozzon vele. Fontos, hogy emberhez méltó életet éljünk. Nem kivételben akarunk részesülni, hanem munkában, oktatásban…

 – Ma a hírekben többet lehet olvasni, hallani cigánybűnözésről, mint cigány kultúráról. Mit tehet ez a szekció azért, hogy a pozitív dolgok is napvilágra jussanak?

 – A cigányság helyzetén négy fő területen kívánnak segíteni. Az első a foglalkoztatás, a következő az oktatás, a lakhatás és az egészségügy. Egyetlenegy dolog viszont mindig kimarad, a kultúra. Holott éppen az a legnagyobb tudatformáló erő. A kultúra nem csak az alkotások összessége, hanem életforma és gondolkodásmód. Egy közösségnek, nemzetnek, személynek az életét átszövő objektív valóság. Kifejtve: ha egy cigány gyerek felkel, megmosakodik, az a higiéniás kultúra része. De beszélhetünk pl. étkezési kultúráról és vitakultúráról is. A kultúrának szerepe van az életviszony-rendszerben is. Mit tehetünk mi? A kultúráról előadásokat kell tartanunk, közvetítenünk kell az értékeket, mert a kultúra nem öröklődik, hanem meg kell élni. Ha a kultúra áthatja a cigány ember életvitelét, minden napját, ez azt is jelenti, hogy jogkövető magatartást tanúsít. Azt pedig nagyon nem szeretem, ha egy párt csak szavazatszerzésre használja a cigányságot, de valójában nem tesznek semmit sem értük.

 – Végezetül, mint a fővárosi közgyűlés fideszes képviselőjét kérdezem a zászló ügyében. Június 22-én döntött a közgyűlés: augusztus 15-étől hivatalosan sem loboghat a román színekhez hasonlító zászló. Helyette az 1848-as hagyományok alapján : fehér alapon piros és zöld farkasfogak szegélyezte zászló közepén a város hagyományos oroszlános-griffmadaras címere áll, tetején a Szent Koronával. Ennek a jelképnek a megszavazása sem volt konfliktus-mentes. Mi ennek az oka?

 – Az MSZP talán – ironikusan mondom – azt szeretné, hogy maradjon a vörös csillag. Ezt nagyon sajnálom. Velük nem tudok mit kezdeni, ők nem tanultak a múltból. Még ők tanítanak minket morálra, és szolidaritásra. Ők nem is vettek részt a vitán. Az LMP pedig, mint új párt úgy gondolta, hogy azzal mutatja meg magát a sajtóban, ha kifogásokat keres, s ha ellenünk szavaz. Jómagam pedig nagyon örülök annak, hogy a történeti hagyományok feltámasztásában vehettem részt.

Medveczky Attila