|
 2011.07.08.
Draskovics pénzügyminiszter esete a
Btk-val
Vendégünk: Dr. Boros Imre volt tárca nélküli miniszter
A stratégiai
jelentőségű orosz Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos MOL részvénycsomag
megvásárlásával az Orbán-kormány az állami szerepvállalás
erősítésére törekszik a gazdaságban, valamint növelni
akarja az energiaellátás biztonságát. Kisebbségi tulajdonosként
az állam támogatja a MOL-t irányító menedzsmentet. Hernádi
Zsolt vezérigazgató szerint minden érintett számára
megnyugtató megoldás született, ami véget vet a bizonytalanság
korszakának, mivel korábban aggodalom övezte a Szurgut-részvények
sorsát. Az orosz cég 2009-ben lett a MOL legjelentősebb kisebbségi
tulajdonosa, miután az osztrák OMV felvásárlási kísérletét
a menedzsment meghiúsította, és ezután az osztrákok eladták
a részvénycsomagjukat az orosz vállalatnak.
A következő az
előtörténete ennek a visszavásárlásnak, mondja Dr.
Boros Imre : a korábbi kormányzatok teljesen indokolatlanul
a nemzeti olajtársaságban lévő állami kontrollt jelentő
utolsó részt is eladták.
Ez a cég , a MOL,
el ne felejtsük közép-európai hatósugárral is rendelkezik.
Draskovics pénzügyminiszter nevéhez fűződik konkrétan a büntetőtörvénykönyv
határait súroló eset, tehát hogy az utolsó 10%-ot a Mol árfolyamtörténetében
a legalacsonyabb áron adta el egyszerre, egy csomagban Londonban,
titokzatos és máig fel nem tárt körülmények között. S az
illető úr még ma is vidáman heherészik Budapest presszóiban.
Így a Mol lényegében
kikerült mindenféle állami kontroll alól, és ne feledjük,
nemcsak magyarországi, hanem regionális jelentősége is van a cégnek,
tekintve, hogy a szlovák olajcégben többségi tulajdona van, és
a horvátban is meghatározó mennyiségű részvénnyel bír, Romániában
kútjai vannak. Tulajdonképpen mondhatjuk, hogy a történelmi
Magyarország területén eléggé nagy befolyása van az
energiapiacok, az alapenergiák szolgáltatására. Ez magyarázatra
sem szorul, hogy mekkora kár volt a kontroll alól kiengedni. A másik
érdekessége a dolognak, hogy időnként a történelem visszaköszön.
Legyünk egyszerűen szókimondók, bár nem célravezető, és
sokszor meg is haragszanak érte . Ne feledjük, annak idején az
osztrák császár is behívta Paskievics hadseregét. Most pedig
a sógorokon keresztül egy jelentős, befolyásolást lehetővé
tevő stock került az oroszok kezére. Nincs az oroszokkal az égvilágon
semmi bajom, tehát nem ellenük beszélek, szerintem, velük érdemes
és kell is, sőt elkerülhetetlen kereskedni, egyenlő rangú
alapon. Hamar előállhatott volna az a helyzet, ha egy kicsit még
begyűjtenek a piacon, hogy gyakorlatilag a teljes pakk abszolút
orosz érdekszférába kerül, és minden korábbi erőfeszítés
kárba vész. Ilyen értelemben én nem nézek föl az osztrákokra,
mert egyszerűen tudom, hogy túl sok jót nekünk gazdasági értelemben
nem hoztak az elmúlt 20 évben. Egész sokat „strómanoltak”
ellenünk, összejátszva természetesen a derék magyar barátaikkal.
Így került a „stock” az oroszokhoz. Szerencsére az un. „
lex Mol”, megakadályozta, hogy ezeket a részvényeket
bejegyezzék, hogy beültessék az igazgatóságba az embereiket
és elkezdődjön az ugráltatás. Brüsszelben a lex Mol megfúrása
nem nagyon haladt előre, ezért egy ésszerű megállapodás jött
létre a magyar kormányzat és az orosz fél között, mert az
valóban erősen kifogásolható volt, hogy a vásárló cégnek a
tulajdonosi háttere nem áttekinthető, és nem is óhajtották
azt föltárni stb. Ésszerű keretek között a magyar állam
visszavásárolta, piaci áron. Miáltal beleszólhat részvényesi
jogon is, nem csak szabályozó jogon, ez azért nem rossz. Még
egy momentum, ami nekem pozitív meglepetés, hogy ezt a pénzt a
kormány abból a pénzből teremtette elő, amit az IMF-től még
lehívott, mielőtt megszakította velük a kapcsolatot.. A semmit
sem hozó MNB-tartalékok helyett egyfajta állami hatalmi pozíciót
vásároltunk egy nagyon fontos szférában, az energetikában.
Magyarország energiaellátásnak több mint a fele külföldről,
alapvetően pont ebből a régióból származik, amitől azért
van okunk tartani. Ez az ügylet elkezdte a Mol-részvényeket fölfele
pöccinteni, máris van egy kis hozamnövekmény . Másrészt nem
csak ez a 21% van, úgy tudom, hogy anno a Mol nagy ijedelmében,
hogy az oroszok lenyelik, maga is vásárolgatott vissza saját részvényeket,
azokat különböző magyar állami többségi tulajdonú cégekbe
rakosgatta el, azok a részvények is még azért valamennyire
visszacsorognak a magyar stokba, és van még egy harmadik körülmény,
hogy a nyugdíjalapok, amik szintén visszakerültek az állami
rendszerbe, azoknak a befektetési eszközeik között is vannak
Mol-részvények. Ez a stock tekintélyes. Ezzel irányítani
lehet a közgyűlést és az igazgatást, a vezetést. Lehet
fanyalogni, egészében véve azt mondom, hogy az az ár, amit ezért
megfizettünk, távlatosan megéri, mert egy szektort, nem is akármilyen
szektort azért vissza tudtak venni állami kontroll alá, ami ráadásul
nem mindegy a környező országoknak sem, ahol a magyarság is szép
számban él. Egészében én az egész lépést pozitív irányúnak,
magyarán szólva presztízs- és tekintélynövelő lépésnek
tartom. Különösen az elmúlt 15-20 év mindent adjunk el,
mindegy kinek, csak külföldi legyen tendenciával szemben. El ne
felejtsem, az IMF sem szólt egy szót sem. Elkezdhetett volna ugrálni,
mi az hogy, én adom a pénzt, piszkok, mindenhol privatizálnak,
ti meg reprivatizáltok? De nem szóltak egy szót sem. Bizonyíték,
hogy igenis lehet magyar érdeket is szem előtt tartani.
S van még egy üzenete
ennek: akik bizalomvesztést szenvedtek, azok majd letérnek a pályáról,
akik tekintélyt nyertek, azok meg föllépnek a pályára.
Egyrészt maga az
a tény, hogy míg az euroatlanti térségben a legtöbb ország,
még a nagyok is, tovább növelik az államadósságot, nekünk
pedig egy olyan szektorba sikerült megint eredményesen belenyúlni,
ami kvázi már nem a miénk volt. Tudjuk, a magyar nyugdíj- pénzeket
mások kezelgették zéró vagy gyenge hozammal, látjuk, hogy
magukra költötték a befizetők pénzét. A Horn-kormány alatt
Medgyessy pénzügyminiszterségekor tették kötelezővé a
befizetéseket ezekbe az alapokba, és az a pénz nem ment be a költségvetésbe,
így évente 1,5–2% adósságemelkedést eredményezett.
Ilyenfajta adósságszaporodás nem lesz. Másrészt a fölhalmozott
tőkével tudjuk csökkenteni az adósságot, mert annak a nagy része
államkötvényben volt. Egyszóval értelmes dolog volt, akárki
próbálja az ellenkezőjét terjeszteni.
Győri Béla
|
